A mediáció alapfázisai
Kapcsolatfelvétel
Az animációt az 
ikon megnyomásával lehet lejátszani. A csúszka segítségével tetszőleges helyre ugorhatunk az animációban.
A mediációval foglalkozó irodalomban számos esetben találkozunk azzal, hogy a mediációs folyamat és a mediációs megbeszélés nem különül el egymástól, e kettőt egymás szinonimájaként kezelik. Valójában a kettő nem ugyanaz: mediációs megbeszélésről attól a ponttól beszélhetünk, amikor a felek párbeszédet kezdenek egymással – természetesen egy közvetítő segítségével.
A mediációs folyamat azonban jóval korábban kezdődik. Első lépésként a közvetítőt valaki felkéri az adott esettel kapcsolatos mediálásra. Szerencsés esetben a „kérők” a konfliktus szereplői, ám számos esetben fordul elő, hogy egy külső – ám az adott helyzetben valamilyen módon érintett – szervezet vagy személy részéről érkezik a felkérés.
Akár a résztvevők, akár külső fél kéri a közvetítést, a mediátor első feladata a konfliktus szereplőinek azonosítása és a résztvevőkkel való kapcsolatfelvétel. A kapcsolatfelvétel során a közvetítő a konfliktus összes szereplőjével – külön-külön – személyes kontaktusba lép.
A konfliktus szereplőinek azonosítása során a mediátornak meg kell ismernie a konflitusban érintett személyeket és/vagy csoportokat, illetve azok tagjait. A megismerés több az egyszerű bemutatkozásnál, arra is ki kell terjednie, hogy a mediátor megismerje és megértse a szereplők önmagukról alkotott képét. Csoportok/szervezetek esetében fel kell tárni a tényleges vezetőket, a hangadókat, és a konfliktusban érintett személyek szervezethez való kapcsolódását, illetve a csoport belső struktúráját.
Érzékelő szemüveg – Konfliktuskezelő tréning
A romák és a rendőrök közti elfajuló konfliktusok számának csökkenését várja a rendőrség a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon most végződött első cigány nyelvi és konfliktuskezelési tanfolyamtól.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság most befejezett első romológiai tanfolyamának 240 résztvevője egybehangzó véleménye szerint a mindennapi gyakorlatban is jól hasznosíthatók a cigány kultúráról kapott információk, a 40 órás tanfolyamon elsajátított minimális nyelvismeret és azok a technikák, amelyeket a mindennapi konfliktusok megelőzésére tanultak. Ignácz István dandártábornok, Pest megye rendőrfőkapitánya a tanfolyamot értékelő keddi szakmai konferencián egyebek között elmondta: a Pest megyei rendőrség a sajtóban nagy port kavaró roma-rendőr konfliktusok megelőzése és a konfliktushelyzetek számának csökkentése érdekében döntötte el, hogy a megyei közgyűlés támogatásával romológiai tanfolyamot indít. Minden tizedik Pest megyei rendőr részt vett a roma népismereti, cigány nyelvi és konfliktuskezelési tréningen. Ilyen nagy létszámú oktatást egyik megyei főkapitányságon sem tartottak még e témában. A résztvevők – néhány középvezetőtől eltekintve – a városi kapitányságok járőrei és körzeti megbízottai közül kerültek ki.
Geskó Sándor, a tréninget lebonyolító Konszenzus Alapítvány vezetője szerint a cigány kultúra, a romák szokásainak ismerete már önmagában is segíthet az intézkedések körültekintő előkészítésében. Példaként említette a halottak emlékére tartott virrasztást, melynek megzavarása a romák szemében megbocsáthatatlan bűn. Három éve a gödöllői rendőrök a virrasztókat megzavarva fogtak el egy körözött roma férfit. Az eset tartós feszültséget okozott a rendőrség és a helyi romák között.
A rendőrség tapasztalatai szerint a roma-rendőr konfliktushelyzetek többségét romák közti viták, összetűzések előzik meg. A roma kultúrát és szokásokat még csak felületesen sem ismerő rendőrök számára olykor teljesen érthetetlen a konfliktus oka, és így nem is tudnak kellő empátiával viseltetni a szemben álló felek és „rendezendő” problémájuk iránt. Geskó szerint gyakran a romák harsánysága, heves gesztikulálása is félreértésekre ad okot.
Jó néhányszor a média és a jogvédő, érdekvédő szervezetek magatartása is csak fokozza az ellentéteket. Sok esetben a média a nézettség növelése, az érdekvédők pedig önnön legitimitásuk erősítése érdekében mondanak véleményt egyes ügyekről. Nemegyszer általuk és miattuk válik egyik-másik helyi konfliktus országos üggyé. Geskó Sándor a konkrét jogeset megnevezése nélkül elmondta: előfordult, hogy több hónapos munkával sikerült egy konfliktus valamennyi szereplőjét egy asztalhoz ültetni, mire az egyik jogvédő szervezet helyi képviselőjét felhívták a budapesti központból, hogy hagyja ott az egyeztetést, mert a szervezet nem az ügy helyi, tárgyalásos rendezésében érdekelt.
Geskó tájékoztatása szerint a Konszenzus Alapítvány a kisebbségi önkormányzatok és a roma közösségek befolyásos vezetőinek is szervez konfliktuskezelési tréningeket. Nemcsak egyes rendőrök viseltetnek előítélettel a romákkal szemben, hanem ez fordítva is igaz
(Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2004. augusztus 26., http://www.nol.hu/archivum/archiv-330486)
A találkozások során a mediátor:
- ismerteti a tevékenysége célját;
- kiépíti a munkához szükséges bizalmat, tájékoztatja a konfliktus szereplőjét a mediátor feladatairől és kötelmeiről (semlegesség, titoktartás stb.);
- elnyeri az adott fél beleegyezését a mediációs folyamatban való részvételhez.
A közvetítői tevékenység ezen fázisában a legnagyobb kihívást a felek részéről a szinte minden esetben fennálló bizalmatlanság csökkentése, illetve megszüntetése jelenti. A bizalmatlanság ezekben a helyzetekben alapvetően nem a közvetítő személyének, hanem szokatlan státuszának szól. A magyarországi problémakezelési kultúrában szinte kötelezően elvárt, hogy az a személy (szervezet), aki bármi módon belekeveredik egy konfliktushelyzetbe, valamelyik oldal mellett tegye le a voksát, valamelyik félnek adjon igazat. Ezen elvárások mellett egy, a pártatlanságát hangsúlyozottan megőrző személy kissé egy háromlábú, zöld, kétfejű földönkívülihez válik hasonlatossá. Ez a folyamat kezdeti részében nehezíti a mediátor és a konfliktusban résztvevők közötti kommunikációt, s azzal a kísértéssel járhat, hogy „legalább egy kicsit” adjunk igazat valamelyik – esetleg mindegyik – félnek. Ha így cselekszünk, a közvetítés biztosan kudarcra van ítélve, a felek előbb utóbb végleg bizalmukat vesztik úgy a közvetítő személyében, mint a mediáció intézményében.
