Tananyag megnyitása új ablakbanVissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldalára (nem elérhető funkció)Ugrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Konfliktuskezelés

Szerzők

Geskó Sándor (ELTE TáTK)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul célja és tartalma

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján bekövetkezett politikai átalakulást követően Magyarországon – a térség többi államához hasonlóan – számos olyan változás történt, amely gyökeresen változtatta meg a társadalom egyes szereplőinek értékeit, viszonyukat más társadalmi csoportokhoz. A régi, megszokott viszonyok, amelyek jól vagy rosszul, de mindenképpen egyértelműen kijelölték és meghatározták az egyes csoportok egymáshoz viszonyított helyzetét – megrepedeztek. A társadalmi csoportok, helyi intézmények, intézményrendszerek közötti kapcsolatokban új igények, viselkedési és kommunikációs elemek, mintázatok jelentek meg. Bizonyos csoportok új értékeit, igényeit a többiek gyakran nem fogadták/fogadják el. Ez kölcsönös bizalmatlansághoz, gyanakváshoz, végső soron társadalmi feszültség, konfliktus kialakulásához vezet. A jelenséget az elmúlt évek gazdasági válsága tovább élezte, a szegénységgel kapcsolatos politikai diskurzus pedig felszínre hozta az addig latens konfliktusokat is. Az ilyen intézményi, kisközösségi konfliktusok kezelése a legnehezebbek közé tartozik, hiszen gyakorta nem racionálisan kontrollált folyamatok formájában mennek végbe. A problémák tartós megoldásához gondolkodásmódok, társadalmi attitűdök megváltoztatása szükséges. Ehhez elhatározásra és nem utolsósorban rengeteg időre volna szükség.

A fenti folyamatokkal egy időben kezdődött el a magyar társadalom gazdasági-politikai polarizálódása, a munkanélküliség térhódítása, a bűnözés addig nem látott formáinak megjelenése. E tényezők mind-mind csökkentették az általános társadalmi toleranciaszintet, a makro- és mikroközösségi konfliktustűrő és -kezelő képességet, s számtalan olyan helyi konfliktushoz vezettek, amelyekben a szereplők a helyi társadalom jól körülhatárolható, „természetes közösséget alkotó” csoportjai vagy formalizált intézményei.

Az egymás iránti bizalmatlanság csökkentése, a konfliktuskezelési hajlandóság növekedése nem sikerülhet egyik napról a másikra. Rengeteg olyan találkozásra, közvetlen kommunikációs lehetőségre van szükség, ahol a feszültségek, kölcsönös gyanakvások – szinte észrevétlenül – elkopnak, s helyüket egymás elismerésén és tiszteletben tartásán, a problémák megoldására való törekvésen alapuló viszonyrendszer veszi át.

Az ilyen változások elsősorban helyi szinteken indulhatnak el, s hozhatnak belátható időn belül eredményt. Csak a lokális közösségekben alakítható ki a személyes viszonyok olyan hálózata, amely képes a konfliktusok számát és az általuk hordozott feszültséget olyan szintre csökkenteni, ami lehetővé teszi a felek számára kölcsönösen elfogadható kommunikációs szint – és ezen keresztül – a kölcsönösen előnyös és elfogadott megoldások kialakítását.

Jelen tananyaggal azt a célt kívánjuk elérni, hogy a helyi és makroszintű környezetben is létrejöjjenek olyan kommunikációs, interakciós terek, amelyekben a helyi kormányzati, szociális, kisebbségi, munkaügyi, oktatási, civil stb. intézmények, szervezetek képviselői találkozhatnak egymással, és közvetlen párbeszéd révén:

A helyi szervezetek, illetve közösségek kommunikációján és kölcsönös empátiáján alapuló kooperáció, a kooperációs keretben működő konfliktuskezelési „akciók” sokasága segíthet csökkenteni a problémákat, és modellként szolgálhat Magyarországon és a térség többi, konfliktusokkal túlterhelt államában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul leckéi

Leckék

  1. Bevezetés a konfliktusok világába – Bevezető
  2. Bevezetés a konfliktusok világába – A konfliktusok az élet különböző színterein
  3. Bevezetés a konfliktusok világába – A konfliktusokról általában
  4. Bevezetés a konfliktusok világába – A konfliktusok okai és típusai
  5. Bevezetés a konfliktusok világába – A konfliktusok fázisai
  6. A konfliktuskezelés – Bevezetés
  7. A konfliktuskezelés – A konfliktuskezelés három paradigmája
  8. A konfliktuskezelés – A konfliktuskezelés két alapattitűdje
  9. A konfliktuskezelés – A konfliktushelyzetek kimenetei
  10. A konfliktuskezelés egy speciális eljárása: a mediáció – Bevezetés
  11. A konfliktuskezelés egy speciális eljárása: a mediáció – A mediáció fogalma és alkalmazási területei
  12. A konfliktuskezelés egy speciális eljárása: a mediáció – A mediáció alapfázisai
  13. Feladatsor a konfliktuskezelés modulhoz
  14. Önellenőrző feladatok (II. csoport)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A modul irodalomjegyzéke, források

Könyvek/tanulmánykötetek

Folyóiratok

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kulcsszavak

Konfliktuskezelés, konfliktus, mediáció

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag következő oldalára
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.