kifejezésre történő keresés eredménye

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Pet’ov) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

317/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2008. I. 10-én az 5/2008. (I. 11.) KüM határozat alapján

Hatályba lépés:

2008-01-10

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. Cikk ;

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

(1) Jelen Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával összefüggő viták rendezése a Szerződő Felek jelen Egyezmény 10. Cikkében megjelölt szerveinek a feladata. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek elé kell terjeszteni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt módon a vitát nem sikerül rendezni, azt az egyik Szerződő Fél kérése alapján döntőbíróság elé terjesztik.

(3) Szerződő Felek a döntőbíróságot ad hoc módon hozzák létre úgy, hogy bármelyik Szerződő Féltől eredő igénybejelentést követő két hónapon belül saját állampolgáraik közül egy-egy döntőbírót jelölnek ki. A döntőbíróság elnöke egy harmadik állam polgára lesz, akinek személyéről a két döntőbíró állapodik meg.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt döntőbíróság előtti eljárásban a nemzetközi jog szabályai az irányadóak. A döntőbíróság előtti eljárás során az UNCITRAL választottbírósági szabályai az irányadóak.

(5) A döntőbíróság szavazattöbbséggel dönt; döntése mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. A Szerződő Felek viselik a saját döntőbírájuk tevékenységével összefüggő költségeket. A döntőbíróság eljárásával összefüggő további költségeket a Szerződő Felek közösen, egyenlő arányban viselik.

(6) Amennyiben az egyik Szerződő Fél azon szándékának, hogy döntőbírósághoz kíván fordulni, bejelentésétől számított hat hónapon belül a döntőbírók nem tudnak megegyezni a döntőbíróság elnökének személyéről, s nem is állapodnak meg másként, az érintett Szerződő Fél a Hágai Állandó Választottbíróság főtitkárához fordul, hogy nevezze ki a döntőbíróság elnökét. Abban az esetben, ha az Állandó Választottbíróság főtitkára az egyik Szerződő Fél állampolgára lenne, az Állandó Választottbíróság opciós szabályai szerint kell eljárni

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112582.161188

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Pet’ov) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény során fellépő viták rendezési módja.

Vitarendezési formák:

Területek:

A transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában, 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának módosításáról szóló, Moszkvában, 1970. december 18-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

A transzferábilis rubelben lebonyolódó sokoldalú elszámolások, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása tárgyában Moszkvában, 1963. október 22-én aláírt Egyezmény és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank Alapszabályának módosításáról szóló, Moszkvában, 1970. december 18-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Megjelenés:

A Jegyzőkönyv maga, 1973. június 26-án lépett véglegesen hatályba.

Hatályba lépés:

1973-06-26

Releváns paragrafus(ok) száma:

37. Cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

A Bank és ügyfelei között felmerülő vitákat döntőbíróság dönti el, amelyet a felek megállapodása szerint vagy a működő döntőbíróságok közül választanak, vagy pedig újonnan alakítanak.

Ilyen megállapodás hiányában a vitákat a Bank székhelye országának Kereskedelmi Kamarája mellett működő Döntőbíróság dönti el.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=2449.4049

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank eljárásai során keltkezett viták rendezése.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1979. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál 1979. évi július hó 19. napján megtörtént. A Megállapodás a Magyar Népköztársaság tekintetében 1979. évi augusztus hó 18. napján lép hatályba.

Hatályba lépés:

1979-08-18

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. Cikk; 17.Cikk 3.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. A Megállapodásnak értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több Szerződő Fél között keletkezett minden vitát lehetőség szerint a vitában részes Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
  3. A tárgyalás útján nem rendezett vitás kérdést a vitában részes Szerződő Felek bármelyikének kívánságára választottbírósági eljárásnak kell alávetni és egy vagy több választottbíró elé kell terjeszteni, akiket a vitában részt vevő Felek kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha a vitában részt vevő Felek a választottbírósági eljárásra irányuló kívánság kinyilvánításának napjától számított három hónapon belül a választottbíró vagy választottbírák kiválasztásában nem tudnak megegyezni, a vitában részes bármely Fél kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, hogy egyetlen bírót jelöljön ki; a vitás ügyet döntés végett ahhoz a bíróhoz kell terjeszteni.
  4. A 2. pont rendelkezései szerint választott vagy kijelölt bíró, illetőleg bírák döntése a vitában részes Szerződő Felekre kötelező.
  5. Cikk
  6. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Megállapodás 11. Cikkének a kötelező döntőbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseit.”

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3587.5837

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közúti szállítás területén keletkezett viták rendezése, érdekesség, hogy ezen szabályokat Magyarország nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1985. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént: a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Fejlesztési Társulás tagjává.

Hatályba lépés:

1985-04-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

X. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

Értelmezés és döntőbíróság

  1. a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társulás, vagy a Társulás valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társulás bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a VI. Cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
  2. b) Minden olyan ügyben, amelyben az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társulás ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az ügyvezető igazgatók döntése alapján járhat el.

c) Ha a Társulás és egy kilépett ország között, vagy a Társulás műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társulás és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, amelynek egyik tagját a Társulás, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek eltérő megállapodása hiányában a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társulás által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=7496.10443

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fejlesztési társulásban résztvevők közötti vitarendezés során a döntőbíróság eljárása.

Vitarendezési formák:

Területek:

Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1986. évi 2. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1986.

Hatályba lépés:

1986-02-24

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. Cikk 1–2.§; 13. cikk; 14. cikk; 15.Cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. § A Tagállamok között az Egyezmény magyarázatára és alkalmazására, továbbá a Tagállamok és a Szervezet között az előjogokról és mentességekről szóló Jegyzőkönyv magyarázatára és alkalmazására vonatkozó vitákat valamelyik fél kérésére a döntőbíróság elé terjeszthetik. A döntőbíróság összetételét és a döntőbírósági eljárást a felek szabadon határozzák meg.
  3. § A viták
  4. a) a fuvarozó vállalatok között,
  5. b) a fuvarozó vállalatok és fuvaroztató között,
  6. c) a fuvaroztatók között

a CIV és a CIM Egységes Szabályok alkalmazásával összefüggésben, ha azokat megegyezéssel elintézni vagy rendes bíróság elé döntésre terjeszteni nem lehetett, az érintett felek hozzájárulásával döntőbíróság elé terjeszthetők. A döntőbíróság összetételére és a döntőbírósági eljárásra a 13-16. Cikk rendelkezései érvényesek.

  1. Cikk

Döntőbíráskodási szerződés, Döntőbírósági Iroda

Felek döntőbíráskodási szerződést kötnek, amely különösen tartalmazza:

  1. a) a vita tárgyát;
  2. b) a döntőbíróság összetételét és a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölésére megállapított határidőt;
  3. c) a bíróság székhelyeként meghatározott helységet.

A döntőbíráskodásra vonatkozó szerződést közölni kell a Központi Hivatallal, amely ellátja a bírósági iroda teendőit.

  1. Cikk

Döntőbírák

  1. § A Központi Hivatal elkészíti a döntőbírák jegyzékét és azt folyamatosan vezeti. Minden Tagállam a döntőbírák jegyzékébe két állampolgárát bejegyeztetheti, akik a nemzetközi fuvarjog szakértői.
  2. § A döntőbíróság a döntőbíráskodási szerződés szerint egy, három vagy öt döntőbíróból áll.

A döntőbírákat azok közül a személyek közül választják ki, akiket az 1. §-ban említett jegyzékbe felvettek. Ha azonban a döntőbíráskodási szerződés öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél választhat egy a jegyzékben nem szereplő döntőbírót.

Ha a döntőbíráskodási szerződés egyetlen döntőbírót ír elő, ezt a döntőbírót a felek kölcsönös egyetértésével választják meg.

Ha a döntőbíráskodási szerződés három vagy öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél egy vagy két döntőbírót választ, akik kölcsönös megértéssel jelölik ki a harmadik vagy az ötödik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz.

Ha a felek az egyetlen döntőbíró kiválasztásában, vagy ha a felek által megválasztott döntőbírák a harmadik, illetve az ötödik döntőbíró megválasztásában nem tudnak megegyezni, akkor ezt a Központi Hivatal vezérigazgatója jelöli ki.

  1. § Ha a felek állampolgársága nem azonos, az egyetlen, a harmadik, illetőleg az ötödik döntőbírónak más állampolgárságúnak kell lennie, mint a felek.

Harmadik félnek a vitában való részvétele a döntőbíróság összetételére nincs hatással.

  1. Cikk

Eljárás. Költségek

  1. § A döntőbíróság az eljárási szabályokat különösen a következő rendelkezések figyelembevételével állapítja meg:
  2. a) a döntőbíróság a vitás ügyet a felek által előadottak alapján vizsgálja meg és bírálja el anélkül, hogy jogi kérdésekben a felek magyarázatához kötve lenne;
  3. b) a döntőbíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amit a felperes követel és kevesebbet sem, mint amit az alperes tartozásként elismert;
  4. c) a döntőbíróság a kellőképpen indokolt ítéletet írásba foglalja és a Központi Hivatal útján a feleknek megküldi;
  5. d) ha a döntőbíróság székhelyén más kényszerítő jogszabály és a felek között ellentétes megállapodás nincs, a döntőbíróság ítélete végleges.

A döntőbíró tiszteletdíját a Központi Hivatal vezérigazgatója állapítja meg.

2. § A döntőbíróság ítélete megállapítja a költségeket és kiadásokat, és meghatározza, milyen arányban kell azokat és a döntőbírák tiszteletdíját a felek között megosztani.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8072.11073

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) keretén belüli viták rendezésének eljárási szabályai

Vitarendezési formák:

Területek:

a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1987. évi 24. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1987.

Hatályba lépés:

1987-10-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

16. cikk, 20. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. A két vagy több részes állam között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban keletkezett bármely vitás ügyet, amelyet nem tudnak tárgyalások útján rendezni, bármelyikük kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni. Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül a Felek nem tudnak megegyezni a választottbíróság megszervezésében, az ügyet bármelyik fél a Nemzetközi Bíróság elé terjeszti, a Bíróság Alapszabályzatának megfelelő kérelem benyújtásával.
  3. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor bármelyik állam kijelentheti, hogy az e Cikk 1. bekezdését nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi részes államot nem kötik az e Cikk 1. bekezdésében foglaltak azzal a részes állammal szemben, amely ilyen fenntartást tett.
  4. Az a részes állam, amely az e Cikk 2. bekezdésének megfelelően fenntartást tett, az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítésével azt bármikor visszavonhatja.
  5. Cikk

Az Egyezmény eredeti példánya – amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles – az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki ennek hiteles másolatát megküldi valamennyi államnak.

Ennek hiteléül az alulírottak, akiket erre kormányuk megfelelően felhatalmazott, aláírták az Egyezményt, amelyet New Yorkban 1979. december 18-án nyitottak meg aláírásra.”

  1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szerződéshez való csatlakozás alkalmából a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 16. cikk 1. pontjában foglalt vitarendezési eljárásokat, mivel elvi álláspontja szerint bármely döntőbíróság, illetve a Nemzetközi Bíróság joghatósága csak a vitában részt vevő valamennyi fél előzetes és önkéntes alávetésén alapulhat.”

  1. §[1] E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. október 2. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=9053.12385

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 16. cikk 1. pontjában foglalt vitarendezési eljárásokat, mivel elvi álláspontja szerint bármely döntőbíróság, illetve a Nemzetközi Bíróság joghatósága csak a vitában részt vevő valamennyi fél előzetes és önkéntes alávetésén alapulhat.”

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Európai Közösségek egy vagy több tagállamában kötött egy vagy több alvállalkozói szerződést magában foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítékok esetén az állam megbízásából vagy támogatásával eljáró tagállami exporthitel-biztosító szervezetek vagy az ilyen szervezetek helyében eljáró közigazgatási egységek kölcsönös kötelezettségeiről

Jogszabály forrása:

A TANÁCS 1984. november 27-i 84/568/EGK IRÁNYELVE

Megjelenés:

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2004. évi Különkiadásának 11. Külkapcsolatok 15. kötetében (183. o.). Eredetileg megjelent az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 1984. december 4-i, L 314. számában (24. o.), hatályos: 1984. december 24-től.

Hatályba lépés:

1984-12-24

Releváns paragrafus(ok) száma:

6. cikk, 20 cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Választottbíráskodás Bármely e szerződésből fakadó vitát, amelyet megegyezéssel nem lehet rendezni, egy három választottbíróból álló választottbíróság elé kell vinni. Minden érintett fél egy választottbírót jelöl. A harmadik választottbírót az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki; ez a választottbíró jár el a választottbíróság elnökeként. Az eljárás a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara békítési és döntőbíráskodási szabályai szerint zajlik.

Releváns honlap:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31984L0568&rid=1

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitás ügyben eljáró választottbíróság, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara békítési és döntőbíráskodási szabályai szerint jár el.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségnek fizetendő díjakról

Jogszabály forrása:

A TANÁCS 1995. február 10-i 297/95/EK RENDELETE

Megjelenés:

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2004. évi Különkiadásának 13. Iparpolitika és belső piac 15 kötetében (3. o.). Eredetileg megjelent az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának 1995. február 15-i, L 35 számában (1. o.) Módosította, a Tanács 2743/98/EK Rendelete (1998. december 14.) az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségnek fizetendő díjakról szóló 297 /95/EK rendelet módosításáról. Megjelent, az az Európai Unió Hivatalos lapjában 1998.12.9-én, L 345/3 számában (120.o)

Hatályba lépés:

1995-02-16

Releváns paragrafus(ok) száma:

Preambulum

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

mivel amennyiben a kiadott engedélyeknek olyan módosítását kérelmezik, amely nem teszi szükségessé a készítmény minőségének, biztonságosságának és hatásosságának teljes kiértékelését, a módosítás jelentőségének és az azzal kapcsolatos, valós munkaráfordításnak megfelelően kell a díjat megállapítani, ami ezért a szokásos kérelmek esetén alkalmazotthoz képest arányosan kevesebb;

mivel a közösségi forgalomba hozatali engedély kötelező, ötévenkénti megújításával kapcsolatos munka indokolja, hogy valamilyen díjat felszámítsanak;

mivel meg kell állapítani valamilyen díjat a decentralizált eljárás keretein belül benyújtott engedélyezési kérelmekkel kapcsolatban a tagállamok között felmerülő vitarendezés esetén a döntőbíróság tevékenységéért;

Releváns honlap:

http://ec.europa.eu/health/files/eudralex/vol-1/reg_1998_2743/reg_1998_2743_hu.pdf

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség tevékenységével kapcsolatban felvetődött viták rendezésekor meg kell állapítani a döntőbíráskodás díját.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról

Jogszabály forrása:

320/2014.(XII.13.)

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-13-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

4.§ (2) bekezdés e) pont.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében
e) működteti a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173050.291336

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében
e) működteti a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2014. évi XLIV. törvény

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

10-06-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

18. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Vitás esetekben, kivéve ha az e cikkben a további lehetőség szerint vagy a Szerződő Felek eltérően nem állapodnak meg , akkor a döntőbíróság határozza meg az eljárás helyét és a bíráskodásának hatáskörét a jelen megállapodással összhangban.

Releváns honlap:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400044.TV

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Amennyiben a Szerződő Felek eltérően nem állapodnak meg , akkor a döntőbíróság határozza meg az eljárás helyét és a bíráskodásának hatáskörét.

Vitarendezési formák:

Területek: