c) az iratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának visszaküldi, ha

       cb) közvetítői eljárás lefolytatását tartja indokoltnak és ennek feltételei is fennállnak,

2) Ha a fegyelemsértés első fokú elbírálásáig a fogvatartott más fegyelemsértést is elkövet, valamennyi fegyelemsértést egy eljárásban kell elbírálni, és egy fegyelmi fenyítést kell kiszabni. Az egyesítést mellőzni lehet vagy az ügyeket el lehet különíteni, ha a fegyelemsértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont fogvatartottal szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatására utalták.

(2) A fegyelmi eljárást a felfüggesztés okának megszűnése után folytatni kell, kivéve a közvetítői eljárás eredményes befejezése esetén.

9. Közvetítői eljárás

36. § (1) A közvetítői eljárás más fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelmi cselekmény által kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy egy közvetítő, harmadik személy bevonásával a sértett és a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a fegyelemsértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont fogvatartott jövőbeni szabálykövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a másik fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelemsértés esetén, a fegyelmi eljárás vagy a már jogerős fenyítés végrehajtásának felfüggesztése, illetve a 7. § szerinti eljárás megszüntetése mellett az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott a fegyelemsértés elkövetését beismerte,

b) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott és a sértett a közvetítői eljáráshoz hozzájárult, és

c) a fegyelemsértés jellegére, a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott személyére tekintettel a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy a fenyítés végrehajtása mellőzhető.

(3) Büntetőeljárás gyanúját megalapozó, továbbá olyan fegyelemsértés esetén, amely miatt a sértett magánindítványt tett, közvetítői eljárás nem alkalmazható. Nem alkalmazható a közvetítő eljárás akkor sem, ha a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott vagy a sértett előzetes letartóztatásban lévő terhelt.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére kizárólag a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott jogosult. Valamelyik jogosult által előterjesztett kérelem esetén, haladéktalanul fel kell hívni a másik jogosultat a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattételre.

(5) A közvetítői eljárást írásban kell kezdeményezni és a hozzájárulásról is írásban kell nyilatkozni.

(6) A közvetítői eljárás

a) folyamatban lévő fegyelmi eljárás során az első fokú fegyelmi tárgyalásig,

b) a 7. § szerinti eljárás esetén a reintegrációs tiszti meghallgatáson,

c) a már kiszabott fenyítés végrehajtása során a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtás befejezéséig terjedő időszakban kezdeményezhető.

37. § (1) A közvetítői eljárásra irányuló kérelmet a fegyelmi ügy vizsgálója, illetve a 7. § szerinti eljárás vagy jogerős fegyelmi fenyítés esetén a reintegrációs tiszt javaslattal látja el, amely alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyet közvetítői eljárásra utalja, vagy a kérelmet elutasítja.

(2) A kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárásra, valamint a fenyítés végrehajtására az általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) A kérelmet minden esetben az érintett fegyelemsértéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás során keletkezett dokumentumokhoz kell csatolni.

38. § (1) A közvetítői eljárás a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetítői eljárásra utaló döntése napján kezdődik. A fegyelmi jogkör gyakorlója közvetítői eljárásra utaló döntésében kijelöli a közvetítőt és szükség szerint rendelkezik a kiszabott fenyítés végrehajtásának felfüggesztéséről.

(2) Közvetítőként a bv. szervezet személyi állományának azon tagja jelölhető ki, aki helyreállító technikákat ismertető – húsz óra elméleti oktatást és negyven óra gyakorlatot tartalmazó – képzésen vett részt.

(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelményeknek megfelelően közreműködjön a fegyelmi eljárás alá vont és a sértett fogvatartott közötti megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben tisztelettel járjanak el.

(4) Nem lehet közvetítő az,

a) aki a fegyelmi ügyben, mint vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorló vagy a 7. § alkalmazásával érintett reintegrációs tiszt járt el, továbbá

b) aki a fegyelmi ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt,

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármilyen okból nem várható el.

(5) A vele szemben felmerült kizárási okot a kijelölt közvetítő azonnal köteles a fegyelmi jogkör gyakorlója felé bejelenteni. A kizárási okot a fogvatartott felek bármelyike bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállása esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója új közvetítőt jelöl ki, egyébként a kizárási indítványt elutasítja. A tárgyban hozott döntésig a közvetítő nem járhat el.

39. § (1) A sértett jogosult arra, hogy képviselőt hatalmazzon meg.

(2) Az eljárás alá vont fogvatartott védője, illetve a sértett képviselője a közvetítői eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A fegyelmi eljárásban adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(3) A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott indítványozhatja, hogy érdekében legfeljebb egy-egy, általa megjelölt fogvatartott a közvetítői megbeszélésen jelen legyen és felszólalhasson. A közvetítő az indítványt csak abban az esetben utasíthatja el, ha a fogvatartott jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

40. § (1) A közvetítői eljárást tizenöt napon belül kell lefolytatni.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a közvetítői eljárás határidejét legfeljebb egy alkalommal nyolc nappal – a közvetítő indítványára – meghosszabbíthatja.

41. § (1) A közvetítő az eljárás keretében közvetítői megbeszélést tart. A közvetítői megbeszélésre történő felhívásban a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat a közvetítő röviden tájékoztatja a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

(2) A közvetítői megbeszélést a közvetítő vezeti, aki meghatározza a közvetítői megbeszélés menetét, valamint a közvetítői megbeszélésen résztvevők felszólalásának rendjét.

(3) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megkérdezi a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, valamint a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt elmagyarázza.

(4) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat meghallgatja. A közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(5) Ha a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közli a közvetítői eljárásban részt vevő másik féllel azért, hogy a tájékoztatásban foglaltakat álláspontjuk kialakításánál figyelembe vehessék.

(6) Ha a tájékoztatást adó sértett úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható az eljárás alá vont fogvatartott tudomására, a korlátozással érintett körben az eljárás alá vont fogvatartott nem tájékoztatható. Ha a tájékoztatást adó eljárás alá vont fogvatartott úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható a sértett tudomására, a korlátozással érintett körben a sértett nem tájékoztatható.

(7) A megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít, amely tartalmazza különösen

a) a részt vevő fogvatartottak nevét, nyilvántartási számát,

b) a fegyelmi eljárás ügyszámát,

c) a megbeszélés időpontját,

d) a megbeszélés menetét olyan részletességgel, hogy az eljárási szabályok, a jogok és kötelességek betartása követhető legyen,

e) annak tényét, hogy a közvetítői megbeszélésen létrejött-e megállapodás, továbbá

f) a közvetítő nevét, aláírását.

42. § (1) Megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott között a fegyelemsértéssel okozott kár, sérelem, a fegyelmi cselekmény káros következményeinek jóvátételében azonos álláspont alakult ki.

(2) A közvetítői eljárásban született megállapodás nem vonatkozhat pénzbeli jóvátételre.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a vállalt kötelezettség részletes szabályait, a teljesítés határidejét és a költségek viselését.

(4) A vállalt kötelezettség nem lehet ellentétes a jogszabályokkal, a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonságát nem sértheti vagy veszélyeztetheti.

(5) A megállapodásban a jóvátétel teljesítése csak olyan határidő mellett vállalható, amely eredménytelenség esetén is biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás vagy a fenyítés az általános elévülési határidőkön belül lefolytatható, illetve végrehajtható legyen.

(6) A megállapodást írásba kell foglalni, és azt mindkét félnek alá kell írnia. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartottnak a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen kell megjelenniük.

(7) A megállapodás a közvetítői eljárás céljain túli joghatás kiváltására nem vehető igénybe, a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatok, keletkezett iratok más eljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.

(8) A megállapodást a közvetítő hagyja jóvá és annak tartalmáról tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját.

43. § (1) A jóváhagyott megállapodást a fegyelmi eljárás anyagai között kell nyilvántartani.

(2) A közvetítői eljárás tényét, a megállapodás rövid tartalmát a fogvatartotti nyilvántartásban feljegyzésként rögzíteni kell.

44. § (1) A megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését az eljárás alá vont fogvatartott reintegrációs tisztje ellenőrzi.

(2) A közvetítői eljárás eredményesen fejeződik be, ha az eljárás alá vont fogvatartott a megállapodásban foglalt kötelezettségét teljesítette. Ha a sértett magatartása miatt hiúsul meg a teljesítés, a közvetítői eljárást eredményesen befejezettnek kell tekinteni.

(3) A közvetítői eljárás eredménytelenül, a körülmény felmerülésének időpontjában fejeződik be, ha

a) a sértett vagy az eljárás alá vont fogvatartott a hozzájárulását visszavonja,

b) a közvetítői megbeszélésen nem születik megállapodás, illetve a közvetítő azt nem hagyja jóvá, vagy

c) a megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettségét az eljárás alá vont fogvatartott nem teljesíti.

(4) A közvetítői eljárás eredményes vagy eredménytelen befejezésének tényét és időpontját rögzíteni kell a fogvatartotti nyilvántartásban.

(5) Eredményes közvetítői eljárás esetén az érintett cselekményre alapozott fegyelmi eljárást nem lehet elrendelni, a felfüggesztett fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, a jogerős fenyítés vagy annak még hátra lévő része végrehajtását meg kell szüntetni.

(6) Eredménytelen közvetítői eljárás esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatásáról, illetve a felfüggesztett fenyítés végrehajtásáról vagy annak folytatásáról. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a végrehajtás időtartamába.

45. § A közvetítői eljárás során felmerült költségeket az eljárás alá vont fogvatartott viseli, kivéve azokat, amelyek a sértett fogvatartott érdekkörében merültek fel.