A konfliktus két lány - nevezzük őket Annának és Bettinek - között alakult ki, akik néhány éve, még a gimnáziumi kosárlabdacsapatból ismerték egymást. Akkor nem volt különösebb kapcsolat közöttük, csak az edzéseken, meccseken és közös bulik alkalmával találkoztak, ezen túl kapcsolatuk főként internetes kommunikációban merült ki. Majd egyszerre ez a viszony kezdett szorosabb, baráti kapcsolattá válni. Betti a kisvárosból Budapestre költözött, ahol Annával, aki fővárosi, közös lakást béreltek. A konfliktusok sorozata tulajdonképpen ekkor kezdődött.

A két lány teljesen eltérő világszemléletű, hiszen különböző nevelést kaptak, más volt az otthoni környezetük. Anna szüleinek világnézete nagyon liberális, Betti családja inkább racionalista. Annának nincs testvére, Bettinek van. Anna álmodozó, naiv, körülményes, magát felsőbbrendűnek képzelő fiatal, ugyanakkor előzékeny és segítőkész. Betti igen kritikus és beképzelt, de emellett ő is segítőkész és őszinte.

Konfliktusaik tehát az együttélés során éleződtek ki. Folyamatos vita alakult ki kisebb dolgokból is, a nagyobb horderejűekről nem is beszélve. A problémát nem voltak képesek kezelni, mivel a kommunikációjukra az jellemző, hogy Betti felvet valami lehetőséget/kérdést/problémát, amire Anna válasza csak annyi, hogy „Persze-persze, igazad van”. Viszont ezek után semmi egyebet nem tesz az ügy megoldása érdekében. Ha ugyanaz a szituáció megismétlődik, képes még egyszer megtenni a korábban már mindkét fél által belátottan rossznak minősített lépést. Ezek után Betti már nem hajlandó kommunikálni vele, hiába igényelné ezt Anna.

Ez a negatív viszony átragadhat az albérletben lakó többi emberre, vagyis a konfliktus eszkalálódhat, amennyiben a többi személy megunja a jelenlegi helyzetet.

A kép illusztráció

A helyszín egy gyakorló általános iskola alsó tagozata. Negyedik osztály év elején egy roma kislány érkezett az osztályába a város egyik rossz hírű iskolájából, ahova többségében roma származású gyerekek járnak. Az anya azért hozta el onnan gyermekét, mert az osztálytársai csúfolták amiatt, hogy jól tanult. Választása azért esett a gyakorló iskolára, mert ez volt a legközelebb lakóhelyükhöz, itt próbálkozott legelőször lányát fel is vették.
A gyerekek többsége szeretettel fogadta az új tanulót, két-három fiú azonban „kifogta” a kislányt.

Forrás: Jogellenes a jászladányi cigánymentes övezet - Amerikai Népszava Online

A konfliktus fő oka a kislány cigány származása volt, emiatt néhány gyerek csúfolta, bántotta, és megalázta őt a többi osztálytársuk előtt. Ez a kislányban rossz érzést keltett, hiszen a többi osztálytársa elfogadta, befogadta és egyenlő félként kezelte őt, míg a szóban forgó pár gyerek csúfolta. Rendszeressé váltak a zaklatások, melynek következtében az osztály élete felbolydult. Az anya a félév végén már vissza akarta vinni gyermekét a régi iskolába.

Az osztályfőnök mediátori szerepe kellett a konfliktus megoldásához. A tanulók négy napot erdei iskolában töltöttek, ahol távol a szülőktől, új környezetben lehetőség nyílt arra, hogy jobban megismerjék egymást, valamint külső befolyás nélkül beszélhessék meg problémáikat.

Az alábbi konfliktus apa és lánya között húzódik.Mindkettőjük elég erős személyiség, s emiatt gyakran kerülnek konfliktusba egymással. Ezek feloldásának nehézségei erősen tetten érhetőek náluk. Konfliktusaik sokfélék, leghangsúlyosabb köztük a lány jövőjét és életpályáját érintő. A két fél céljai mások, és ezeket eltérő kritériumok alapján ítélik meg. Az édesapa egy bizonyos karrierirányt képzelt el lányának. Sérelmezi, hogy a lány nem teszi meg azokat a lépéseket, melyek az édesapa szerint elengedhetetlenek lennének. Az apa saját elképzeléseit igyekszik ráerőltetni lányára, aki annál inkább elzárkózik, s már édesapja hasznos tanácsait sem fogadja meg. Sokszor előfordul, hogy az édesapa meg sem hallgatja lánya álláspontját, a lány pedig már előítéletei miatt végig sem gondolja az édesapja által felvázolt terveket, és úgy érzi, hogy az nem értékeli az általa eddig elért dolgokat. Holott ez utóbbi nem igaz, csak az édesapa soha nem dicséri lányát, mert meggyőződése, hogy ha megtenné, akkor lánya elbízná magát. Ilyenkor az indulatok elszabadulnak, a veszekedés kiabálásba torkollik, ahol senki nem hallgat senkire, csak a saját igazát védi. Már csak azt hallják meg a másik mondanivalójából, ami eltér a saját álláspontjuktól, viszont az egymás melletti elbeszélés miatt mindkettőjük úgy gondolja, hogy ő megpróbálta tisztázni a konfliktust, de nem ment, és ebbe ilyen módon bele is nyugszik.

Egy alkalommal a vita olyan mértékig fajult, hogy a lány azt tervezgette, elköltözik, és teljes mértékben elszakad az apjától, mert már nem tudja elviselni a folyamatos vitákat és számonkérést. Ez végül nem következett be.

Máris érdekütközés a katasztrófa sújtotta övezetben

Forrás: Máris érdekütközés a katasztrófa sújtotta övezetben

MTI, Gazdasági Rádió, 2010. október 8. 15:12

Érdekkonfliktus. Forrás: MTI

„Ajka polgármestere a timföldgyár 1100 dolgozójának munkahelyéért aggódik, a környezetvédők viszont azért tiltakoznak, mert az iszapömlést okozó tározó tulajdonosa, a Mal Zrt. újabb bauxitbányát akar művelés alá vonni Veszprém megyében. A polgármester levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben arra kéri Orbán Viktort, hogy a timföldgyár folytathassa a működését. Schwartz Béla (MSZP) elmondta: a miniszterelnöknek írt levelében hangsúlyozta, hogy a kormány intézkedése - amellyel felfüggeszttette a timföldgyár működését - érthető volt, ezt a katasztrófa ténye, a rendkívüli kár indokolta.

Ugyanakkor a timföldgyári gazdasági társaság működésének felfüggesztése egy másik társadalmi katasztrófát vizionál - mutatott rá Schwartz Béla. Közlése szerint a városban 14 ezer munkahely van, s ebből 1100 a MAL Zrt.-nél található, de a céggel más módon kapcsolatban lévő gazdasági társaságok, beszállítók dolgozói létszáma több ezerre tehető.

A polgármester elmondta, hogy Ajka és térsége ipari vertikumának része a Bakonyi Erőmű Zrt.,továbbá jó néhány bauxitbánya, valamint szállító és építőipari cégek is. Hangsúlyozta, hogy az erőmű az energia szolgáltatásán túl magas nyomású gőzt is előállít, amelyre "a timföldgyári technológiai folyamatban" van szükség.

Schwartz Béla szerint az erőmű kapacitásának kétharmadát a timföldgyár "veszi igénybe", továbbá az biztosítja a város számára a távfűtést. A Mal Zrt. ellehetetlenülésével veszélybe kerülne az erőmű működése és a város távfűtése is - jelezte a polgármester.

Utalt arra is, hogy a Mal Zrt. évente 300 millió forint adót fizet be Ajka költségvetésébe, amely az összes ilyen jellegű adóbevételüknek a 25 százalékát teszi ki. Megjegyezte, hogy a város kulturális és sportéletének is meghatározó támogatója a cég.

A polgármester úgy fogalmazott: a timföldgyár a gazdasági válságban is "jó példát mutatott", mert csökkentette ugyan a múlt évben a termelését, de a munkavállalóit nem bocsátotta el.

Ajka polgármestere az MTI-nek elmondta, arra kéri levelében a miniszterelnököt, hogy a város és térségének meghatározó vállalata működéséről hozandó kormányzati döntésnél vegye figyelembe az érveit. Schwartz Béla hangsúlyozta továbbá: a "károkat a károkozónak meg kell térítenie", ám ez csak akkor lehetséges, ha a timföldgyár folytathatja a működését, így tud megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek.

Közben természetvédelmi civil szervezetek nyílt levelet intéztek a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárához, arra kérve Illés Zoltánt, hogy függessze fel a vörösiszap katasztrófában érintett MAL Zrt. tervezett bányakapacitás bővítésének engedélyezési eljárását. A Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország közleménye szerint a MAL Zrt. külszíni bauxitbányáinak bővítését Nyirád település területén.

A Nyirádra tervezett bauxitbánya mindössze 10-15 kilométerre terülne el a jelenlegi, halálos áldozatokat is követelő tragédia helyszínétől. A zöld szervezetek aggódnak, hogy a vörösiszap emberre és természetre ártalmas voltát tagadó cég nem fog beruházásai során kellő körültekintéssel eljárni. Ezért kérik Illés Zoltántól a beruházás engedélyezésének felfüggesztését, mindaddig, amíg a katasztrófa felelőseinek felelősségre vonása és a jövőbeli hasonló esetek elkerüléséhez szükséges lépések meg nem történnek.

Helyi konfliktus – azaz az állatorvosi ló esete

Egy konfliktuskezeléssel foglalkozó szervezethez segítségkérő telefonhívás érkezett. A telefonáló jelezte, hogy egy észak-magyarországi településen súlyos konfliktus alakult ki, s kérte, hogy a szolgálat azonnal menjen a helyszínre, és segítsen a helyzet megoldásában. A telefonáló a település lakosa, a szlovák kisebbségi önkormányzat tagja volt, aki a helyi önkormányzat óvodabezárási és körzetesítési szándékát „kisebbségellenes” lépésnek tartotta. Az 1000-1200 fős településen három népcsoport – cigányok, szlovákok és magyarok – laknak. A cigány és a szlovák kisebbségi önkormányzat álláspontja szerint az óvodabezárás „kisebbségellenes lépés, itt diszkriminációról van szó”. A probléma tehát értékalapon fogalmazódott meg.

„Annyi időnk volt csak – mert azt mondták, égető a helyzet –, hogy felhívjuk az önkormányzatot, és elmondjuk, óvodaügyben szeretnénk egy megbeszélést összehívni. Ám mivel nem volt bent sem a polgármester, sem a jegyző, hagytunk egy üzenetet. Később a titkárnő visszatelefonált nekünk, hogy rendben van, másnap kettőkor mehetünk.”

A másnapi megbeszélésen megjelent a szlovákok és a romák képviselője, az óvodavezetés, és ott voltak a települési önkormányzat vezetői, a polgármester és a jegyző is. A megbeszélés mintegy öt perce tarthatott, amikor kiderült, hogy a települési önkormányzat egyáltalán nem akarja bezárni az óvodát. Ebben a helyzetben próbáltuk kideríteni, hogy mi történt, mi vezetett a konfliktus kialakulásához.

A település jegyzője (ennek majd később lesz jelentősége) nem helyi lakos volt, három faluval távolabbról járt be dolgozni. A vegyesbolt tulajdonosa is egy másik településen élő férfi. Ő szállított az óvodába kéthetenként tartós élelmiszereket, tésztát, rizst, krumplit. Általában az áru szállítását követően ment be a számlával az önkormányzathoz, hogy kifizessék. Egy alkalommal a települési önkormányzat olyan helyzetbe került, hogy a számláján gyakorlatilag nem volt pénz. (Strukturális konfliktuselem: az önkormányzatok esetében is előfordulhat, hogy nem tudnak kifizetni egy néhány tízezer forintos számlát). A bolttulajdonos tehát nem jutott a pénzéhez, ezért a következő alkalommal – előzetes értesítés nélkül – nem szállított az óvodába. Az óvoda ebből azt a következtetést vonta le: „A település vezetői ki akarják éheztetni az óvodát. Arra akarják őket kényszeríteni, hogy feléljék az összes tartalékukat, és akkor ez majd alapot teremt arra, hogy ezt az óvodát be lehessen zárni.”

Felmerülhet a kérdés: miért nem kérdezték meg valakitől, hogy mi a valóságos helyzet? Ez egy kicsi település, az óvoda távolsága az önkormányzattól körülbelül 100-150 méter. A válasz egyszerű, bár kissé abszurd. Azért nem kérdezték meg, mert a polgármester (aki helyi lakos) nem volt a faluban, külföldön volt. A jegyző és a boltos pedig nem falubeli származású, azaz „jöttmentnek” számított. Az óvoda vezetői azt gondolták – nem tudatosan végiggondolva, inkább ösztönösen cselekedtek –, hogy ők nem fognak ilyen jöttmentekkel szóba állni és kérdéseket feltenni nekik (kapcsolati és értékalapú konfliktuselem). Ezzel az információhiányos helyzettel azonban kezdeni kellett valamit (információs-kommunikációs konfliktuselem), valamilyen módon fel kellett oldani az információhiányból és az ezzel párhuzamosan létező kommunikációképtelenségből adódó feszültséget. Valakinek eszébe jutott, hogy itt valamiféle ártó szándék bújhat meg a háttérben, amely akár az óvoda bezárásához is vezethet. Ezt az érzést, elképzelést az óvoda vezetője közölte valakivel, aki néhány perccel később már úgy adta tovább másoknak: „Azt hallottam E.-től, hogy valószínűleg bezárják az óvodát.” A ’hír’ pillanatok alatt elterjedt a településen. A történethez hamarosan „hitelesítő információkat” kreáltak. Így egy nap alatt már azt is tudta az összes falubeli, hogy milyen típusú és színű mikrobusz fogja majd hordani a gyerekeket a körzetesített óvodába, honnan és mikor fog indulni, mikor érkezik vissza, és szülőknek milyen nehézségeket fog okozni napi időbeosztásuk kialakítása során. (Minden emberben létezik a lelki igény, hogy ha egy abszurd történetet elhitt, akkor ahhoz megteremtse azokat az (ál)valóságpilléreket, amiken ez a történet megáll.)