Tananyag megnyitása új ablakbanVissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldalára (nem elérhető funkció)Ugrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

Konfliktuskezelés

Konfliktuskezelés

Szerzők

Geskó Sándor és Kun Zsuzsa

Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült anyagok felhasználásával.

Képek, ábrák, akadálymentesítés: Herman Szabolcs
Digitalizálás, akadálymentesítés: Abonyi-Tóth Andor
Design: Sebastian Stachowski
Nyelvi lektorálás: Kozma Lenke

A tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült. A program megvalósulásához a támogatást a Munkaerő-piaci Alap terhére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet logója

Bevezetés

2008. december 9-től a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kimondta, hogy a tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál, s ezért kötelességszegés, normasértés esetén az érintettek számára lehetővé tette, hogy még a fegyelmi tárgyalás lefolytatását megelőzően egy egyeztető eljárásban vegyenek részt. Annak érdekében, hogy a jogszabály biztosította lehetőségekkel az oktatási intézmények élni tudjanak, szükségessé vált a pedagógusok felkészítése az alternatív vitarendezésre.

Az oktatásért felelős miniszter megbízásából a Munkaerőpiaci Alap támogatásával az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – többek között – ezért indította el 2008-ban programját „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” elnevezéssel.

A projekt célja az alternatív vitarendezés kultúrájának megalapozása, eszköztárának bevezetése a szakképzési feladatot ellátó iskolákban. Az alternatív vitarendezési eljárások és eszközök segítenek a konfliktushelyzetek felismerésében, kezelésében, megakadályozzák azok elmélyülését és erőszakos formában történő megjelenését. Ezek a módszerek fejlesztik az iskolák és partnereik közötti kommunikációt és együttműködést.

A program során pedagógus-továbbképzés keretében számos iskola pedagógusának nyílt lehetősége a mediációs és resztoratív (helyreállító) konfliktuskezelési technikák elsajátítására, továbbá támogatást kaptak a képzés során megismert vitarendezési technikák és módszerek alkalmazásában. A projekt zárása felé közeledve több pedagógus pozitív tapasztalatokról számolt be a helyi workshopon.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag célja és tartalma

Tananyagunk célja, hogy pedagógusok és más szakemberek széles körét a projekt eredményeire támaszkodva segítsük az alternatív konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismeret- és tapasztalatszerzésben. Szeretnénk hozzájárulni az iskolai konfliktusok hatékony és szakszerű kezeléséhez. Fontosnak tartjuk egy olyan gondolkodásmód elterjedését, amely a problémamegoldást szenzitív kommunikációra alapozva, a konfliktus minden résztvevőjének álláspontját és érdekét figyelembe véve igyekszik megvalósítani.

Egy kép, rajta az idézet: Egyetlen nap sem veszett kárba, amelyen az ember tanult valamit!A kép illusztráció

A resztoratív eljárást bemutató fejezetek célja, hogy a felhasználók megismerjék a resztoratív technikák fogalmát, formáit és alkalmazási területeit. Így az új ismereteik birtokában más szemszögből tekinthetnek a saját iskolai gyakorlatukra. Fontos, hogy megerősítést nyerjenek abban, amiben oktató-nevelő munkájuk során sokszor ösztönösen hatásosan cselekedtek, vagy változtatni tudjanak annak érdekében, hogy munkájukban hatékonyabban tudjanak választ adni a kihívást jelentő helyzetekre. Célkitűzésünk, hogy az érdeklődők egy olyan szemléletről kapjanak képet, amely segíti a konfliktusokhoz való viszonyulásuk megértését és újragondolását.

A tananyagot elsajátító pedagógusok nem válnak mediátorrá, de képesek lesznek arra, hogy az iskolákban gyakran jelentkező ügyekben (pl. viták, együttműködés fejlesztését igénylő esetek, normasértések) alkalmazzák a szükséges eljárásokat, s hatékonyan segítsék az intézményen belüli közösséghez, normafenntartáshoz kötődő feladatokat.

A projektről bővebb információval az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja szolgál. A honlapon a projekt fő céljainak és tevékenységeinek leírása mellett olyan tanulmányok, előadások, interjúk is találhatók, amelyek segítik a pedagógusokat a tanultak elmélyítésében, kiszélesítésében és alkalmazásában. Izgalmas olvasmány az a tanulmánykötet is, amely a szakképző iskolákban jelentkező jellemző konfliktusokról ad képet.

Fontos

A 11/1994. számú MKM rendeletet hatályon kívül helyezték, helyébe lépett a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) számú EMMI rendelet. Az egyeztető eljárást a jogszabály 53. §-a lényegében változtatás nélkül emeli át a korábbi jogszabályból, részleteit az 5. számú melléklet rendezi.

„53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

(2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

(3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

(4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

(5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata.

(2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére.” Forrás: Magyarorszag.hu 2013. március 1-jén hatályos állapot. (Jogszabálykereső).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hogyan használjuk a tananyagot? – tanulási útmutató

Tananyagunk önálló tanulásra készült digitális tananyag. Azért készült, hogy az iskolai konfliktusok megértése és kezelése iránt érdeklődő pedagógusok önállóan, külső segítség nélkül is képesek legyenek a resztoratív technikák elsajátítására és alkalmazására.

Illusztráció (fiatal nő hasal és tanul)A kép illusztráció

Az önálló tanulás előnye, hogy mindenki maga határozza meg a tanulásra fordítható idejét, a tanulás intenzitását és módját, miközben nincs helyhez és másokhoz kötve. Ez az előny egyben hátrány is, hiszen ami, kéznél van, amire elég idő áll rendelkezésre, arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Kérdéseinkkel, problémáinkkal magunkra maradunk, egyedül kell megkeresnünk a választ, mint ahogy arról is nekünk kell meggyőződnünk, hogy megfelelően megértettünk-e, megtanultunk-e mindent. Ha nem, az első próbálkozások akár kudarchoz is vezethetnek.

Hogyan tanuljunk tehát? A legjobb, ha akkor fogunk hozzá a tanuláshoz, amikor megérett bennünk az elhatározás, hogy aktívan alakítani szeretnénk az iskolai életet: szeretnénk, ha kevesebb lenne a rendbontás, nyugodtabb légkörben folyhatna az oktatás. Elhatározásunkat segítheti, ha megkeressük a tantestületben a hasonlóan gondolkozó kollégákat, akik szeretnének együttműködni a tanulás során. Ezzel a megoldással nemcsak egymás támogatása, a felmerülő kérdések,problémák közös megvitatása és megoldása válik lehetővé, hanem a gyakorlati alkalmazás során sem maradunk egyedül.

A festmény Salvador Dali híres alkotása, melynek címe: Az elfolyó idő.A festmény Salvador Dali híres alkotása, melynek címe: Az elfolyó idő.

A tananyag első átfutása után készíthetünk egy tervet arra vonatkozóan, hogy: mennyi idő alatt, milyen időbeosztással foglalkozzunk a tananyaggal. A szerzők megítélése szerint minimum 30 óra szükséges az elsajátításhoz, de az ajánlott irodalmak elolvasása, a kapcsolódó jogszabályok megismerése, a filmek, filmrészletek többszöri megtekintése és az önálló böngészés meghosszabbíthatja a tanulásra fordítandó időt. A többszörös erőfeszítés persze a gyakorlatban megtérül.

A tananyag kinyomtatását nem javasoljuk. Érdemes számítógép segítségével tanulni, hiszen így élvezhetőek a digitális tananyag előnyei. A szövegben képeket, videókat helyeztünk el, amelyek illusztrálják, kiegészítik azt. A navigációs gombok a képernyőn és a tananyagban való eligazodást segítik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Technikai tudnivalók

A képernyő bal felső sarkában stílus az alábbiak szerint állítható:

Alap : szokásos betű- és képméret;
Nagy – a betűméretet és az ábrákat, képeket megnöveli;
Inverz – látássérültek számára készült változat, nagy kontrasztot biztosít és egyben a betűméretet is növeli.

A képernyő jobb felső sarkában keresőablak található, amelynek segítségével rákereshetünk egy-egy szóra a szövegben. A keresés funkció az adott lapon található kifejezések megkeresésére szolgál. Ez a funkció csak akkor érhető el, ha a használt böngészőprogram képes a JavaScript kód futtatására. A Keres gomb csak akkor válik aktívvá, ha a keresőmezőben legalább három karakter hosszú kifejezést adunk meg. Ezután már rákattinthatunk a Keres gombra. A keresés után a találatokat a program a lapon kiemeli. A találati listán a Következő, illetve az Előző gombok segítségével navigálhatunk, de a keresési találatokra a TAB billentyű használatával is eljuthatunk.

A kereső sor alatt kilenc ikont helyeztünk el, amelyek a képernyők közötti mozgást, az anyagban való tájékozódást és az alapvető műveletek elvégzését segítik. Ezek a következők:

Ikon Ikon magyarázata
Ugrás a kezdőlapra ikon Ugrás a tananyag első lapjára
Ugrás az előzőleg látogatott oldalra ikon Ugrás az előzőleg látogatott oldalra
Ugrás az előző lapra ikon Ugrás az előző oldalra
Ugrás a következő oldalra ikon Ugrás a következő oldalra
Fogalom megjelenítése ikon Fogalom-megjelenítés
Fogalmak listája ikon Fogalmak listája
Oldaltérkép ikon Oldaltérkép
Nyomtatás ikon Nyomtatás

A képernyő alján minden esetben megtalálható a „Fel a lap tetejére” navigációs gomb, melynek használatával elkerülhető  a teljes oldal visszagörgetése.

A tananyag szerkezete viszonylag egységes. Az egyes fejezetek, leckék elején rövid összefoglalást adtunk arról, miről is szól a következő egység.

A tananyagot a valódi életből, a szerzők tapasztalataiból származó példák illusztrálják, ezekkel az elméleti anyagot kívántuk alátámasztani és közelebb hozni az iskola világához. Érdemes ezeket a példákat átgondolni, és hasonló, velünk megtörtént, általunk megtapasztalt eseteket felidézni, elemezni. Ez a módszer segíti a tananyag elsajátítását és a tanultak alkalmazását.
A szövegben kiemeltük azokat a részeket, amelyeket a szerzők a fejezetben különösen fontosnak tartanak. A tanulás során ezekre a részekre javasolt külön figyelmet fordítani, egy-egy tanulási egység lezárásaként újra el olvasni.

Amennyiben a szövegben olyan fogalom van, amelynek magyarázatát fontosnak tartottuk, úgy az ikonsoron megjelenik a Fogalommagyarázatok bekapcsolva/kikapcsolva Fogalom megjelenítése ikon, illetve Fogalmak listája Fogalmak listája ikon funkció. E funkció működéséhez szükséges, hogy a böngészőprogram képes legyen a JavaScript futtatására.

A fogalommagyarázatok megjelenítése funkció bekapcsolásával a fogalmak megjelenése megváltozik az oldalon. Ha egy fogalomra kattintunk, akkor a magyarázat megjelenik a fogalom alatt. Ezen magyarázatok a képernyőolvasó programot használók számára is elérhetők.

Ha nem szeretnénk ezzel a funkcióval élni, kapcsoljuk ki a fogalommagyarázatok megjelenését. Ekkor a „Fogalommagyarázatok kikapcsolva” üzenet jelenik meg a képernyőn.

A tananyagunkban elérhető funkciók (mint például Ugrás a tartalomjegyzékre, keresés, fogalmak megtekintése) gyorsbillentyűk segítségével is elérhetőek a böngészőprogramban, azok számára, akik a billentyűzettel történő navigációt előnyben részesítik. A gyorsbillentyűk listája elérhető a Súgó Súgó ikon oldalon.

Az egyes fejezetek végén önellenőrző kérdések segítségével ellenőrizhetjük, hogy milyen mértékben sikerült elsajátítanunk a tananyagegységet. Az önellenőrző kérdésekre az előre megadott válaszlehetőségek közül a helyesnek vélt megjelölésével tudunk válaszolni. Miután valamennyi kérdésre feleltünk, a kiértékelés gombra kattintva megtekinthetők a feladatok megoldásai.A számítógép azt is jelzi, hogy mely kérdéseket válaszoltuk meg helyesen és melyekre adtunk rossz választ. Ha elégedetlenek vagyunk teljesítményünkkel, az alaphelyzetbe állítás gombbal törölhetjük előző megoldásainkat, s újra nekiláthatunk a feladatnak. Ez a művelet korlátlanul megismételhető.

Érdemes előre megfogalmazni önmagunkkal szemben a saját teljesítményünkre vonatkozó elvárásainkat: ha bizonyos szint alá kerülünk, akkor mindenképp ismételjük át a leckét, egészen addig, amíg a kitűzött szintet elérjük.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag leckéi

  1. Konfliktusok iskolai környezetben
  2. Kommunikációs alapismeretek
  3. Mindennapi konfliktusaink
  4. A hatékony konfliktuskezelés feltételei
  5. Konfliktuskezelési eljárások
  6. A resztoratív gyakorlatok elméleti háttere
  7. Szembesítő modellek az oktatásban
  8. Transzformatív modellek jellemzői és alkalmazási lehetőségei az iskolában.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag irodalomjegyzéke, források

Ajánlott irodalom

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kulcsszavak

Kommunikáció, vita, konfliktus, oktatásügyi konfliktusok, konfliktuskezelés, alternatív konfliktuskezelés, mediáció, resztoratív (helyreállító) vitarendezés

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába” című programja keretében készült. A program megvalósulásához a támogatást a Munkaerő-piaci Alap terhére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja.