A fogyasztóvédelemről

Jogszabály forrása:

Megjelenés:

Hatályba lépés:

Releváns paragrafus(ok) száma:

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

békéltető testület
18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
(2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
(3) Az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet.
(4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.
20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.
(2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.
(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.
(4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
(5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.
21. § (1) A békéltető testület elnökből, – szükség szerint – elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.
(2) A békéltető testületi tagokat – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban jelölik ki.
(3) A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő.
(4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(5) A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető testület.
(6) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek.
(7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.
22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető testületi tag,
a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,
b) büntetett előéletű,
c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy
d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként.
(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja
a) a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként,
b) megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.
22/A. § (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltető testületi tag, illetve a békéltető testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.
22/B. § (1) Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltető testületi tagnak jelölt személy
a) 22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
b) 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
c) a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat
a) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás befejezéséig,
b) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,
c) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
23. § (1) Az elnököt – a testületi tagok közül – a békéltető testület választja meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(2) A békéltető testület elnöke – ha a testület munkaterhe azt indokolja – elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.
23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik
a) a békéltető testület megbízatása időtartamának lejártával,
b) ha vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn,
c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d)pontjában meghatározott kizáró ok,
d) lemondással,
e) alkalmatlanná válása esetén,
f) halálával.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve – az elnök tekintetében – a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg.
(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b–f) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot.
(4) Ha az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni.
24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.
25. § (1) A békéltető testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – háromtagú tanácsban jár el.
(2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel a (3) bekezdés szerinti követelményekre, továbbá arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara vagy a megyei (fővárosi) agrárkamarák által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését. Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. E követelmény érvényesüléséről a békéltető testület elnöke az eljáró tanács tagjainak 29. § (5) bekezdése szerinti jelölése során is gondoskodik.
(3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
(4) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél – az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, megyei (fővárosi) agrárkamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesülettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(6) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.
(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.
(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.
(6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács – a kizárással érintett testületi tagot is beleértve – folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat.
26/A. § (1) A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.
(2) A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban teljesített tanácsadásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a fogyasztó, illetve a vállalkozás nevét,
b) a tanácsot adó személy nevét,
c) a tanácsadás időpontját és
d) a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.
27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.
(2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
c) – ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről,
f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
g) a testület döntésére irányuló indítványt,
h) a fogyasztó aláírását.
(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.
(4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – pótlásra hívja fel a kérelmezőt.
28/A. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.
(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök – a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4) Az elnök az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
(5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik.
(6) A 25. § (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
(7) A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon belül nem nyilatkozik.
(8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.
29/A. § (1) A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.
(2) A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
29/B. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
29/C. § A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.
(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha
a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c) az eljárás folytatása lehetetlen,
d)az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.
(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
32/A. § A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.
33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.
(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.
(3) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
(4) A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni.
(5) A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek.
(6) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén a békéltető testület elnöke a 29/A. § (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltáról a vélelem beálltát követő nyolc napon belül – a kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás egyidejű csatolásával – értesíti a felet, és gondoskodik a kézbesítési vélelem beállta tényének, valamint a vállalkozás nevének, székhelyének a békéltető testületek honlapján – az ügyszám megjelölésével – történő közzétételéről.
(7) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet
a) a címzett a kézbesítés szabálytalansága esetén, vagy
b) ha a természetes személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást
a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő.
(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9) A kérelmet tizenöt napon belül annak a békéltető testületnek az elnöke bírálja el, amelynek tagja, tanácsa a kötelezést tartalmazó határozatot vagy az ajánlást hozta. Ha a békéltető testület elnöke a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást öt napon belül meg kell küldeni a feleknek.
34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(2) A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4) A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
(5) A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
(6) A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(7) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.
(8) A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.
35. § (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.
(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34. § (2) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
(3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.
(4) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
(6) Ha a kézbesítési vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést tartalmazó határozat alapján végrehajtási eljárás indult, és a címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, erről a kérelmet elbíráló békéltető testület elnöke – a valószínűségre vonatkozó álláspontja és a kérelem megküldésével – haladéktalanul értesíti a bíróságot. A vállalkozás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amit a bíróság a fogyasztó meghallgatása nélkül is elrendelhet.
36/A. § (1) A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
36/B. § A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.
36/C. § (1) A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető test

Releváns honlap:

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

békéltető testület18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az … A fogyasztóvédelemről bővebben...

Vitarendezési formák:

A javítóintézetek rendtartásáról

Jogszabály forrása:

1/2015. (I. 14.) EMMI rendelet

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-01-17

Releváns paragrafus(ok) száma:

42.§ (2) b) c); 42.§ (3)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A fegyelmi bizottság az eljárás során

a Bv. tv. 376. § (2) bekezdése szerinti esetben felajánlhatja a közvetítői eljárás lehetőségét az érintett fiatalkorúak számára

 közvetítői eljárás igénybevétele esetén tájékoztatja az érintetteket a fegyelmi eljárás vagy a fegyelmi büntetés felfüggesztéséről, illetve annak folytatásáról

A fegyelmi bizottságnak nem tagja a közvetítői eljárást lefolytató javítóintézeti szakember

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173654.312325

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A javító intézetben lefolytatott fegyelmi eljárás során lehetőség van közvetítői eljárásra is.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Igazságügyi Hivatalról

Jogszabály forrása:

233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

09-18-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

4.§ (3)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

4. § 3) Az Igazságügyi Hivatal
a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki és szerződést köt a közvetítővel,
b) – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – a pártfogó felügyelői tevékenység országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,
c) kialakítja és fejleszti a pártfogó felügyelői szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és szervezetek közötti együttműködést.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=171666.291334

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az Igazságügyi Hivatal pályázat kiírásával biztosítja a közvetítői feladatok megvalósítását.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról.

Jogszabály forrása:

320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-13-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

4.§ (2) e) ,

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

2) A miniszter a munkaügyi kapcsolatok feladatkörében
e) működteti a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173050.291336

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter feladata a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat működtetése.

Vitarendezési formák:

Területek:

A büntetés-végrehajtási szervezetnél működő pártfogó felügyelők, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők ügyviteli vizsgájáról.

Jogszabály forrása:

18/2014. (XII. 22.) IM rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-22-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

5.§ (1) d)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

5. § (1) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelet szakmai területén tevékenykedők vizsgájának tárgyai és követelményei:
d) a szabálysértési, büntető és büntetés-végrehajtási ügyekben alkalmazható, külön törvényekben meghatározott közvetítői eljárásokra vonatkozó alapismeretek,

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173258.286684

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A büntetés-végrehajtás pártfogói felügyelőinek is ismerni kell közvetítői eljárás alapismereteit.

Vitarendezési formák:

Területek:

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról

Jogszabály forrása:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014. március 11-i 230/2014/EU RENDELETE

Megjelenés:

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. március 15-i, L 77. számában (1. o.)

Hatályba lépés:

03-16-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

3.cikk (2) e)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

e) nemzetközi büntetőbíróságok és ad hoc nemzeti bíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, továbbá az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos olyan mechanizmusok támogatása, amelyeket az emberi jogok és a jogállamiság nemzetközi normáival összhangban hoztak létre;

Releváns honlap:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=OJ:L:2014:077:TOC

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az államközi viták során a békéltetés szerepének a megjelenítése.

Vitarendezési formák:

Területek:

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

Jogszabály forrása:

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

06-06-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

81.§ (6), (7) c).

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti
f) a személyek jogára, a dologi jogra, a családjogra, a családjogi jogsegélyre, a kötelmi jogra, az öröklésre, a polgári peres és nemperes eljárásokra, a bírósági végrehajtásra, a nemzetközi magánjogra, a polgári jogi jogsegélyre, a közvetítői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, a szakfordításra és tolmácsolásra és a pártfogó felügyelői tevékenységre,
vonatkozó jogszabályokat
(6) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit, valamint ellátja a büntetőjogi közvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=169928.291294

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az igazságügyért felelős miniszter feladatkörébe sorolja a közvetítői tevékenységgel kapcsolatos jogszabály előkészítő tevékenységet és felelősségi körébe a közvetítői tevékenységet.');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2014. évi VIII. törvény

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

10-12-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

18. CIKK 1. c)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A 6. cikk 3. bekezdés g) pontjának i. alpontjában és a 7. cikkben foglaltak végrehajtása során minden Fél arra ösztönzi a genetikai erőforrásokat és/vagy a hozzájuk kötődő hagyományos tudást szolgáltatókat és felhasználókat, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeikbe foglalják bele az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az alábbiakat:
a) az a szerv, amelynek illetékességébe a jogviták rendezését utalják,
b) az irányadó jog, és/vagy
c) a jogviták alternatív rendezésének lehetőségei, mint például a közvetítés és a választottbírósági eljárás.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=167036.287819

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Nagojai jegyzőkönyvet aláírók adott esetbe elfogadják a közvetítő közreműködését.

Vitarendezési formák:

Területek:

A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

Jogszabály forrása:

16/2014. (XII. 19.) IM rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-19-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

81.§(1-2),(4); 82.§(1-2), 84.§ (1-2)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

81. § (1) Büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő idézése alapján a bv. intézet az elítéltet a tárgyalásra, meghallgatásra, nyilvános ülésre az idézésben vagy az előállításra vonatkozó megkeresésben megjelölt helyre és időre előállítja.
(2) Ha az elítéltet több büntetőügyben egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróságot haladéktalanul értesíti a szállítás napjának és az érintet bíróságok megjelölésével a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása érdekében, és a továbbiakban az ott meghatározottak szerint jár el. Ha az elítéltet több büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő egy időpontra idézte, a bv. intézet a bíróságra állítja elő az elítéltet és erről haladéktalanul értesíti az ügyészt, illetve a közvetítőt.
82. § (1) A bírósághoz, az ügyészhez vagy a közvetítői eljárásra előállítást végrehajtó köteles tájékoztatást adni az elítélt rezsimbe és biztonsági kockázati besorolásáról, továbbá a bv. intézet által a fogvatartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott egyéb körülményekről.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyész vagy közvetítő az elítéltet az előállítást végző jelenléte nélkül kéri meghallgatni, azt az eljárást lefolytató bíróság, ügyész vagy közvetítő írásbeli rendelkezésére és saját felelősségére kell biztosítani.
84. § (1) Ha a bv. intézet az elítéltet egészségi állapota miatt nem tudja előállítani, erről a tényről a bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt haladéktalanul – indokolt esetben rövid úton is – értesíti.
(2) Ha büntetés-félbeszakítást engedélyeznek az elítélt részére, erről az eljáró bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt írásban értesíteni kell.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173213.291954

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közvetítőt az eljárás során megillető jogosítványokról szólnak a rendelkezések.');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2014. évi V. törvény

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-25-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

19. Cikk 1.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

1. A Részes Államok kötelesek konzultálni és, kölcsönös egyetértés esetén, együttműködni bármely vita rendezése érdekében, amely a jelen Szerződés alkalmazása vagy értelmezése kapcsán keletkezik, ide értve a tárgyalások, közvetítés, békéltetés, bírósági egyezség útján vagy bármely más békés módon történő rendezést.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=167032.285163

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát békés úton rendezik a szerződő felek, adott esetben közvetítés útján.

Vitarendezési formák:

Területek: