a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről

Jogszabály forrása:

73/2013. (XII. 18.) BM rendelet

Megjelenés:

2013.

Hatályba lépés:

2014-01-01

Releváns paragrafus(ok) száma:

1-7.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

. A közvetítő értesítése a közvetítői eljárásra utalásról

  1. § (1) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntését a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 82/D. § (3) bekezdésében meghatározott iratokkal együtt 3 napon belül kézbesíti a közvetítői eljárás lefolytatására illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat). Ha a döntésnek a határidőben történő kézbesítése akadályba ütközik, a szabálysértési hatóság vagy a bíróság – az iratok postai úton történő megküldését megelőzően – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében értesítőlapot állít ki és azt haladéktalanul, de legfeljebb a döntéstől számított 3 napon belül megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak.

(2) Az értesítőlap tartalmazza

  1. a) a szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezését, ügyszámát, valamint a döntés meghozatalának napját,
  2. b) a szabálysértésnek a Szabs. tv. szerinti megnevezését,
  3. c) az eljárás alá vont személy és a sértett természetes személyazonosító adatait, lakcímét, tartózkodási helyét, egyéb, rendelkezésre álló elérhetőségi adatait, nem természetes személy sértett nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,
  4. d) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló, a közvetítői eljárás lefolytatása szempontjából lényeges más adatot.

(3) Az értesítőlap aláírt példánya elektronikus úton vagy telefaxon is továbbítható a pártfogó felügyelői szolgálat számára.

  1. A közvetítő kijelölése
  2. § (1) Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság a pártfogó felügyelői szolgálatot közvetítői eljárás lefolytatása érdekében keresi meg, a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője kijelöli az ügyben közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelőt (a továbbiakban: közvetítő).

(2) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti a Szabs. tv.-ben és e rendeletben a közvetítő számára előírt feladatokat.

(3) A közvetítő akadályoztatása esetén vagy a megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzésére a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője más közvetítőt jelölhet ki.

  1. A közvetítői megbeszélés
  2. § (1) A közvetítői megbeszélést a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a közvetítő döntése alapján a közvetítői megbeszélés a pártfogó felügyelői szolgálat illetékességi területén belül lévő járási, fővárosi kerületi hivatal erre alkalmas hivatali helyiségében is megtartható. A közvetítői eljárás lefolytatásáról a pártfogó felügyelői szolgálat a járási, fővárosi kerületi hivatal vezetőjét a helybiztosítás érdekében a döntést követően haladéktalanul értesíti.

(3) A közvetítő – ha a közvetítői eljárásban részt vevők érdekei indokolják – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyszínt is meghatározhat.

(4) A közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet, az eljárás alá vont személyt, valamint a törvényes képviselőt a közvetítő röviden tájékoztatja a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

(5) A közvetítői megbeszélést a közvetítő vezeti, aki meghatározza a közvetítői megbeszélés menetét, valamint a közvetítői megbeszélésen résztvevők felszólalásának rendjét.

  1. § (1) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett és az eljárás alá vont személy személyazonosságát, és megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, valamint a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza.

(2) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és az eljárás alá vont személyt meghallgatja. A közvetítő a sértettet és az eljárás alá vont személyt egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és az eljárás alá vont személy az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(3) Ha a sértett és az eljárás alá vont személy meghallgatására egymás távollétében kerül sor, és lakóhelyük eltérő megyében van, a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a sértett vagy az eljárás alá vont személy lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálathoz a meghallgatás lefolytatása érdekében.

(4) Ha a közvetítő a sértettet és az eljárás alá vont személyt egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közölheti a közvetítői eljárásban részt vevő sértettel vagy más sértettel, az eljárás alá vont személlyel vagy más eljárás alá vont személlyel, továbbá a képviselővel azért, hogy a tájékoztatásban foglaltakat álláspontjuk kialakításánál figyelembe vehessék. Ha a tájékoztatást adó sértett úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható más sértett, az eljárás alá vont személy vagy képviselő tudomására, e személyek a korlátozással érintett körben nem tájékoztathatóak. Ha a tájékoztatást adó eljárás alá vont személy úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható a sértett, más eljárás alá vont más személy vagy képviselő tudomására, e személyek a korlátozással érintett körben nem tájékoztathatóak.

(5) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, őt a közvetítő meghallgatja, az eljárás alá vont személy a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi.

(6) A sértettnek – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is – és az eljárás alá vont személynek, nem természetes személy sértett esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya.

  1. A feljegyzés
  2. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben fel kell tüntetni
  3. a) a pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát és az eljárás alá vont személy nevét,
  4. b) annak a szabálysértési hatóságnak vagy bíróságnak a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,
  5. c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
  6. d) a közvetítő, a sértett, az eljárás alá vont személy, a képviselők, továbbá a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét,
  7. e) ismételt közvetítői megbeszélés esetén ennek tényét, valamint
  8. f) azt, hogy a közvetítői megbeszélésen létrejött-e megállapodás.

(2) A feljegyzésben röviden ismertetni kell a közvetítői megbeszélés menetét oly módon, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen, azzal, hogy a feljegyzés nem tartalmazhat a sértettre vagy az eljárás alá vont személyre vonatkozó olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyre a közvetítő titoktartási kötelezettsége kiterjed.

  1. A szabálysértési hatóság vagy a bíróság tájékoztatása a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről
  2. § (1) A szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a közvetítő legkésőbb a felfüggesztés lejártát megelőző 3. napig írásban tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot.

(2) Ha a tájékoztatás határidőben történő megküldése akadályba ütközik, a közvetítő az írásbeli tájékoztatást megelőzően, a felfüggesztés lejártát megelőző 3. napig elektronikus úton vagy telefaxon tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot.

(3) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a szabálysértési eljárás felfüggesztése időtartamának meghosszabbításáról 3 napon belül tájékoztatja a közvetítőt.

  1. A jelentés megküldése

7. § A jelentést a közvetítő postai úton továbbítja a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak. A Szabs. tv. 82/F. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében a közvetítő elektronikus úton vagy telefaxon is továbbíthatja jelentését a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=165617.253984

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás részleteinek szabályai

Vitarendezési formák:

Területek:

az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról

Jogszabály forrása:

2015. évi XCII. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-07-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

31. cikk 1.c)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

. a belső jog eljárási szabályainak megfelelő módon annak lehetővé tétele, hogy az áldozatokat meghallgassák, bizonyítékokat nyújthassanak be, megválaszthassák véleményük, igényeik és aggályaik közvetlenül vagy közvetítő közreműködésével történő kifejtésének módjait, valamint azt, hogy a véleményüket figyelembe vegyék;

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176490.297548

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A nemzeti jogban biztosítani kell akár közvetítő útján is a bizonyítási eljárás lehetőségét.

Vitarendezési formák:

Területek:

A közvetítői igazolványról

Jogszabály forrása:

17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-10-01

Releváns paragrafus(ok) száma:

1.§– 10.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítő részére az 1. melléklet szerinti közvetítői igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.

(2) Az igazolvány ID/2 méretű, laminált fóliával fedett papírkártya, amely biztonsági okmányként kerül kibocsátásra.

(3) A közvetítő a névjegyzékbe vételi eljárás során, vagy új igazolványa kiállításához elektronikus úton, vagy papír alapon két darab felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet) küld meg a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére.

2. § (1) Az igazolvány a közvetítőnek közvetítői tevékenység végzésére való jogosultságát igazolja, és – a személyazonosság igazolását kivéve – hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat.

(2) Az igazolványt a közvetítő kizárólag a közvetítői tevékenysége során használhatja fel.

3. § (1) Az igazolványt a közvetítő köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolványt a közvetítői tevékenységre való jogosultság igazolására az eljárásban résztvevő fél, vagy abban érintett személy kérésére fel kell mutatni.

(2) Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el.

4. § (1) Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közvetítőt törlik a közvetítői névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség).

(2) Új igazolvány kiállítása céljából a közvetítő köteles az igazolvány érvénytelenné válását – a törlésből eredő érvénytelenség kivételével – haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni a miniszternek.

5. § Új igazolvány kiadását a miniszter hivatalból vagy írásbeli, postai vagy jogszabályban meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelemre teljesíti.

6. § (1) Az igazolványt be kell vonni, ha

a) a közvetítőt törlik a közvetítői névjegyzékből,

b) az igazolvány megrongálódott,

c) az igazolvány adataiban változás következett be, vagy

d) az elveszett, eltulajdonított igazolvány előkerült.

(2) Az igazolvány bevonásáról a miniszter – a közvetítő halála esetén történő törlés kivételével – döntést hoz, amelynek kézhezvételét követően a közvetítő köteles az igazolványt a döntésben megjelölt határidőn belül és módon visszaadni. A bevont igazolványt meg kell semmisíteni.

7. § A minisztérium

a) kiállítja az igazolványt, és azt a közvetítőnek a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett átadja,

b) nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról,

c) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként a közvetítő bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról,

d) intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről,

e) ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat.

8. § (1) Ez a rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

9. § (1) E rendelet hatálybalépésekor a közvetítők igazolványáról szóló 2/2003. (III. 13.) IM rendelet alapján kiadott igazolványok érvényessége e rendelet szerinti érvénytelenné válásig, illetve bevonásig megmarad.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az 1. § (3) bekezdésében foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az arckép (igazolványkép) megküldésére a miniszter levélben szólítja fel a közvetítőt.

(3) A közvetítők e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított igazolványait a miniszter 2017. március 31-ig bevonja, és az 1. melléklet szerinti igazolványra kicseréli. Ehhez a közvetítőknek elektronikus úton, vagy papír alapon két darab felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet) kell megküldeniük a minisztérium erről szóló írásbeli tájékoztatásának kézhezvételét követő 30 napon belül. A minisztérium az új igazolvány átvételének módjáról a közvetítőt írásban tájékoztatja.

10. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=177397.297682

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítő részére az 1. melléklet szerinti közvetítői igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.

Vitarendezési formák:

Területek:

a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosításáról

Jogszabály forrása:

2015. évi CCVIII. törvény

Megjelenés:

A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 12. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. december 19. napjával.

Hatályba lépés:

2015-12-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

7.§(2) f);

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

f) közvetítőként jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között a visszaszolgáltatás ügyében, a bírósági eljárást megelőzően egyeztetést kezdeményez,

g) a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezheti a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi, és a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa ehhez hivatalosan is hozzájárul.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=192872.315750

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Közvetítő jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között.

Vitarendezési formák:

Területek:

A közbeszerzésekről

Jogszabály forrása:

2015. évi CXLIII. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-12-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

9.§ (8) c)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

9.§ (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

c) választottbírósági, közvetítői és békéltetői tevékenység

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=191285.320596

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közvetítői tevékenységre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok.

Vitarendezési formák:

Területek:

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról

Jogszabály forrása:

2015. évi LXXI. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2017-06-18

Releváns paragrafus(ok) száma:

18.§ (3);

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

„(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket nyolc napon belül terjesszék elő a bíróságon vagy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.”

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176168.319320

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról

Jogszabály forrása:

2015. évi LXXXIV. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-06-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

3. melléklet 8.2) ;3

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

2) A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti.

 

3) A 2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a 4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176352.314097

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti

Vitarendezési formák:

Területek:

Az igazságügyi szakértőkről

Jogszabály forrása:

2016. évi XXIX. törvény

Megjelenés:

2016.

Hatályba lépés:

2016-05-05

Releváns paragrafus(ok) száma:

163.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni.”

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=195302.321440

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az egészségügy területén a közvetítői eljárás lefolytatásának módosítása.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2014. évi XLIV. törvény

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

03-06-15

Releváns paragrafus(ok) száma:

18. CIKK 2.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

2. Amennyiben a Szerződő Felek tárgyalások útján nem tudnak megegyezni, megállapodhatnak arról, hogy a vitát valamely személy vagy testület elé utalják közvetítés céljából.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=171935.289334

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Vita esetén közvetítőhöz fordulhatnak a szerződést aláíró felek.

Vitarendezési formák:

Területek:

A fogyasztóvédelemről

Jogszabály forrása:

Megjelenés:

Hatályba lépés:

Releváns paragrafus(ok) száma:

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

békéltető testület
18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
(2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
(3) Az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet.
(4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.
20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.
(2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.
(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.
(4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
(5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.
21. § (1) A békéltető testület elnökből, – szükség szerint – elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.
(2) A békéltető testületi tagokat – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban jelölik ki.
(3) A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő.
(4) A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(5) A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető testület.
(6) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek.
(7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.
22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető testületi tag,
a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,
b) büntetett előéletű,
c) büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy
d) az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként.
(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja
a) a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként,
b) megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.
22/A. § (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltető testületi tag, illetve a békéltető testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.
22/B. § (1) Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltető testületi tagnak jelölt személy
a) 22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
b) 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
c) a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat
a) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás befejezéséig,
b) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,
c) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
23. § (1) Az elnököt – a testületi tagok közül – a békéltető testület választja meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(2) A békéltető testület elnöke – ha a testület munkaterhe azt indokolja – elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.
23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik
a) a békéltető testület megbízatása időtartamának lejártával,
b) ha vele szemben a 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn,
c) ha bejelenti, hogy vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott felhívásra nem igazolja vagy nem tudja igazolni, hogy nem áll fenn vele szemben a 22. § (2) bekezdés b)–d)pontjában meghatározott kizáró ok,
d) lemondással,
e) alkalmatlanná válása esetén,
f) halálával.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve – az elnök tekintetében – a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg.
(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a békéltető testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a békéltető testületi tag megbízatása az (1) bekezdés b–f) pontja alapján szűnik meg, a folyamatban lévő ügyekben a békéltető testület elnöke jelöli ki a megszűnt megbízatású tag helyett eljáró tagot.
(4) Ha az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti okból a békéltető testület elnökének megbízatása szűnik meg, a békéltető testületi elnök megválasztására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új elnököt kell választani, illetve megbízni.
24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.
25. § (1) A békéltető testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – háromtagú tanácsban jár el.
(2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel a (3) bekezdés szerinti követelményekre, továbbá arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara vagy a megyei (fővárosi) agrárkamarák által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését. Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott. E követelmény érvényesüléséről a békéltető testület elnöke az eljáró tanács tagjainak 29. § (5) bekezdése szerinti jelölése során is gondoskodik.
(3) Az eljáró tanács legalább egy tagja jogi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
(4) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél – az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, megyei (fővárosi) agrárkamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesülettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(6) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.
(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.
(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.
(6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács – a kizárással érintett testületi tagot is beleértve – folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat.
26/A. § (1) A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.
(2) A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére a fogyasztót megillető jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban teljesített tanácsadásról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a fogyasztó, illetve a vállalkozás nevét,
b) a tanácsot adó személy nevét,
c) a tanácsadás időpontját és
d) a tanácsadással érintett ügy rövid tartalmi összefoglalását.
27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.
(2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
c) – ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről,
f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
g) a testület döntésére irányuló indítványt,
h) a fogyasztó aláírását.
(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.
(4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a hiány megjelölésével – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – pótlásra hívja fel a kérelmezőt.
28/A. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának napja az a nap, amelyen a kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik, hiánypótlásra történő felhívás esetén az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.
(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök – a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4) Az elnök az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
(5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik.
(6) A 25. § (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.
(7) A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon belül nem nyilatkozik.
(8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.
(9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.
29/A. § (1) A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni.
(2) A postai szolgáltató útján megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha az irat a békéltető testülethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
29/B. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
29/C. § A békéltető testület eljárása során az eljáró tanács vagy annak tagja nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.
(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha
a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c) az eljárás folytatása lehetetlen,
d)az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.
(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.
(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
32/A. § A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.
33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.
(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.
(3) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
(4) A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni.
(5) A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek.
(6) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén a békéltető testület elnöke a 29/A. § (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltáról a vélelem beálltát követő nyolc napon belül – a kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás egyidejű csatolásával – értesíti a felet, és gondoskodik a kézbesítési vélelem beállta tényének, valamint a vállalkozás nevének, székhelyének a békéltető testületek honlapján – az ügyszám megjelölésével – történő közzétételéről.
(7) A kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás kézbesítése esetén kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet
a) a címzett a kézbesítés szabálytalansága esetén, vagy
b) ha a természetes személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság címzett a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást
a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő.
(8) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.
(9) A kérelmet tizenöt napon belül annak a békéltető testületnek az elnöke bírálja el, amelynek tagja, tanácsa a kötelezést tartalmazó határozatot vagy az ajánlást hozta. Ha a békéltető testület elnöke a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kötelezést tartalmazó határozatot vagy ajánlást öt napon belül meg kell küldeni a feleknek.
34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
(2) A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha
a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4) A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl – az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül – akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
(5) A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.
(6) A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(7) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.
(8) A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.
35. § (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.
(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.
(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. A kézbesítési vélelemre tekintettel nyilvánosságra hozott ajánlások esetén, ha a kézbesítési vélelmet megdöntik, a békéltető testület haladéktalanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34. § (2) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.
(3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.
(4) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.
(6) Ha a kézbesítési vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést tartalmazó határozat alapján végrehajtási eljárás indult, és a címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, erről a kérelmet elbíráló békéltető testület elnöke – a valószínűségre vonatkozó álláspontja és a kérelem megküldésével – haladéktalanul értesíti a bíróságot. A vállalkozás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amit a bíróság a fogyasztó meghallgatása nélkül is elrendelhet.
36/A. § (1) A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.
36/B. § A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó – a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.
36/C. § (1) A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető test

Releváns honlap:

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

békéltető testület18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az … A fogyasztóvédelemről bővebben...

Vitarendezési formák: