Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló, Genfben 1961. április 21-én kelt Európai Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1964. évi 8. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1964.

Hatályba lépés:

03-26-64

Releváns paragrafus(ok) száma:

IV. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A választottbíróság megalakítása
1. A választottbírósági szerződést kötő felek vitáikat:
a) valamely állandó választottbírósági intézmény elé terjeszthetik; ebben az esetben a választottbírósági eljárás az említett intézmény szabályai szerint folyik;
b) ad hoc választottbíróság elé terjeszthetik; ebben az esetben a felek többek között
i) kijelölhetik a választottbírákat, vagy megállapíthatják, hogy vita esetén hogyan kell kijelölni a választottbírákat;
ii) megállapíthatják a választottbíráskodás helyét; és
iii) meghatározhatják a választottbírák által alkalmazható eljárási szabályokat.
2. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett ad hoc választottbíróság elé terjesztik, és a felek egyike attól a naptól számított harminc napon belül, hogy az alperest értesítik a válsztottbíráskodásra irányuló kérelemről, nem jelöli ki választottbíráját, ezt – eltérő megállapodás hiányában – a másik fél kérelmére ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnöke jelöli ki, amely országban a mulasztó félnek a választottbíráskodás iránti kérelem előterjesztésekor állandó lakóhelye vagy székhelye van. Ezt a bekezdést a felek egyike vagy a fentebb említett kereskedelmi kamarai elnök által kijelölt választottbírák helyének újból való betöltése esetében is alkalmazni kell.
3. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett egy vagy több választottbíróból álló ad hoc választottbíróság elé terjesztik, és a választottbírósági szerződés nem tartalmaz a választottbíróság megalakítására e cikk 1. bekezdésének megfelelő rendelkezést, a szükséges intézkedéseket, ha a felek e tekintetben nem tudtak megállapodni – a fenti 2. bekezdésben említett eset kivételével – a már kijelölt egy vagy több választottbíró teszi meg. Ha a felek nem tudnak megállapodni az egyedül eljáró választottbíró kijelölésében, vagy a választottbírák nem tudnak megállapodni, hogy milyen intézkedéseket tegyenek, a felperes az intézkedések tételére, ha a felek megállapodnak a választottbíráskodás helyében, választása szerint vagy ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amely ország a felek megállapodása szerint a választottbíráskodás helye, vagy pedig ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amelyben a választottbíráskodás iránti kérelem benyújtásakor az alperesek állandó lakóhelye vagy székhelye van. Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyében, a felperes választása szerint vagy ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amelyben az alperesnek a választottbíráskodás iránti kérelem benyújtásakor állandó lakóhelye vagy székhelye van, vagy pedig ahhoz a Különbizottsághoz, amelynek összetételét és eljárási szabályait az Egyezmény az Függeléke állapítja meg. Ha a felperes nem gyakorolja e bekezdésben részére biztosított jogokat, azokat az alperes vagy a választottbírák gyakorolhatják.
4. Az Elnök vagy a Különbizottság kérelem alapján a szükséghez képest
a) kijelölheti az egyedül eljáró választottbírót, a választottbíróság elnökét, a döntőbírót vagy a harmadik választottbírót;
b) újból betöltheti egy vagy több olyan választottbírónak a helyét, akit e cikk 2. bekezdésében foglaltaktól eltérő eljárás alapján jelöltek ki;
c) meghatározhatja a választottbíráskodás helyét azzal, hogy a választottbíráknak jogukban áll más helyet választani:
d) közvetlenül vagy valamely állandó választottbírósági intézmény szabályaira történő utalással meghatározhatja azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a választottbíráknak meg kell tartaniuk abban az esetben, ha a választottbírák – a felek erre vonatkozó megállapodásának hiányában – maguk nem állapították meg az eljárási szabályokat.
5. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett állandó választottbírósági intézmény elé terjesztik, de nem jelölték meg ezt az intézményt és nem tudnak megállapodni annak kijelölésében, a felperes a fenti 3. bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően kérheti az ilyen intézmény kijelölését.
6. Ha a választottbírósági szerződés nem állapítja meg a választottbíráskodásnak azt a módját (állandó választottbírósági intézmény útján történő vagy ad hoc választottbíráskodás), amelynek alkalmazásával a felek közötti vitát el kell dönteni; és ha a felek nem tudnak erre nézve megegyezni, a felperes jogosult a kérdés eldöntése érdekében a fenti 3. bekezdésben szabályozott eljárást igénybe venni. Az illetékes Kereskedelmi Kamara Elnöke vagy a Különbizottság állandó választottbírósági intézmény elé utalhatja a feleket, vagy pedig felhívhatja őket arra, hogy az általa kitűzött határidőn belül jelöljék ki választottbíráikat, és ugyanezen a határidőn belül állapodjanak meg a választottbírósági eljárás lefolytatásához szükséges intézkedésekben. Az utóbbi esetben alkalmazni kell e cikk 2., 3. és 4. bekezdését.
7. Ha e cikk 2., 3., 4., 5. és 6. bekezdése értelmében a kijelölt Kereskedelmi Kamara Elnöke az említett bekezdésekben felsorolt kérelmek kézhezvételétől számított hatvan napon belül a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmező az elmulasztott intézkedések megtétele végett a Különbizottsághoz fordulhat.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=755.1336

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha a felek állandó választottbírósági intézmény elé terjesztik vitájukat, akkor választottbírósági eljárás az említett intézmény szabályai szerint folyik Amennyiben Ad hoc választott bíróság elé, akkor ők választhatják meg a bírákat. Az illetékes Kereskedelmi Kamara Elnöke vagy a Különbizottság kérésre ekkor is dönthet a bírákról. Ha az elnök a kérésnek 60 napon belül nem tesz eleget, akkor a kérelmező Különbizottsághoz fordulhat.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a légiszállítások tárgyában Budapesten, 1968. évi június hó 17. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1969. évi 13. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1969.

Hatályba lépés:

06-20-69

Releváns paragrafus(ok) száma:

19. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az Egyezmény és Függelékei értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely vitás kérdést a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti közvetlen megállapodással kell rendezni. Az így létrejött megoldást diplomáciai úton kell jóváhagyni.
Abban az esetben, ha a légügyi hatóságok nem tudnak megállapodni, a vitás kérdést diplomáciai tárgyalások útján kell rendezni; e tárgyalások ideje alatt az Egyezmény rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.
Mindazonáltal, a Szerződő Felek közös megállapodással rendezhetik a vitás kérdést úgy is, hogy döntőbíróság elé, vagy bármely más általuk kijelölt személy vagy szerv elé terjesztik azt. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a hozott döntéshez tartják magukat.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=1114.2031

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Bármely vitás kérdést a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti közvetlen megállapodással kell rendezni. Az így létrejött megoldást diplomáciai úton kell jóváhagyni.
Amennyiben az egyezmény aláírói diplomáciai tárgyalásos úton nem tudják az egyezménnyel kapcsolatos vitájukat rendezni, döntőbíráskodást kérnek, amely döntését feltétel nélkül elfogadják.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1972. évi 9. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1972.

Hatályba lépés:

05-13-72

Releváns paragrafus(ok) száma:

22. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely olyan vitát – kivéve a Kormányzótanácsnak a 19. cikk szerinti megállapításával, vagy az ilyen megállapításnak megfelelően tett intézkedésével kapcsolatos vitákat – amelyet tárgyalások, vagy Magyarország és az Ügynökség kölcsönös megállapodásának megfelelő más eljárás útján nem rendeztek, bármelyikük kérésére döntőbíróság elé lehet terjeszteni, amelynek összetétele a következő: Magyarország és az Ügynökség kijelöl egy-egy döntőbírót, és az így kijelölt két döntőbíró megválaszt egy harmadikat, aki az elnöki tisztet fogja betölteni. Ha a döntőbíráskodásra vonatkozó kéréstől számított 30 napon belül akár Magyarország, akár az Ügynökség nem jelölt ki döntőbírót, akár Magyarország, akár az Ügynökség az Egyesült Nemzetek főtitkárától kérheti egy döntőbíró kinevezését. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha a második döntőbíró kijelölésétől, vagy kinevezésétől számított harminc napon belül a harmadik döntőbírót nem választották meg. A döntőbíróság tagjainak többsége határozatképes, és minden határozathoz két döntőbíró egybehangzó véleménye szükséges. Az eljárási szabályokat a döntőbíróság állapítja meg. A döntőbíróság határozata Magyarországra és az Ügynökségre kötelező.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=1426.2627

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Bármely vitát, amelyet tárgyalások, vagy Magyarország és az Ügynökség kölcsönös megállapodásának megfelelő más eljárás útján nem rendeztek, bármelyikük kérésére döntőbíróság elé lehet terjeszteni. A döntőbíróság összetételéről és működéséről is szabályoz az egyezmény.

Vitarendezési formák:

Területek:

A fizetett tanulmányi szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1974. évi 59. ülésszakán, 1974. június 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1976. évi 13. tvr.

Megjelenés:

1976.

Hatályba lépés:

05-22-76

Releváns paragrafus(ok) száma:

5. cikk, 11. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

5. cikk
A fizetett tanulmányi szabadság megvalósítása országos törvényhozás, kollektív szerződések, döntőbírósági határozatok, vagy más, az ország gyakorlatának megfelelő módon kerül megvalósításra.
11. cikk
A fizetett tanulmányi szabadságra való jogosultság egy olyan munkaviszony időtartamhoz kötendő, amely szükséges a társadalombiztosítási és más, a munkaviszonyból eredő jogosultságok megszerzéséhez úgy, ahogy azt az országos törvényhozás, a kollektív szerződések, a döntőbírósági határozatok, vagy az országos gyakorlat előírják.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=2516.4137

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fizetett tanulmányi szabadságra gyakorlati alkalmazása során figyelembevételre kerülnek a döntőbírósági határozatok is.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kuvaiti Állam Kormánya között Kuvaitban, az 1979. évi március hó 19. napján aláírt Légügyi Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

44/1979. (XI. 10.) MT rendelet

Megjelenés:

1979.

Hatályba lépés:

09-15-79

Releváns paragrafus(ok) száma:

15. Cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Viták rendezése
(1) Ha a Szerződő Felek között vita merül fel az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, a Szerződő Felek megkísérlik – elsősorban – a vitát egymás közötti tárgyalások útján rendezni.
(2) Ha a Szerződő Felek hatvan (60) napon belül nem tudnak a tárgyalások során megegyezésre jutni, a vitát diplomáciai úton kell rendezni. Ha a véleményeltérést harminc (30) napon belül nem tudják rendezni, a vitát egy személy vagy egy szerv elé, vagy bármely Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell utalni. A választottbíróságot a következőképpen alakítják ki:
a) mindegyik Szerződő Fél egy választott bírót nevez ki; ha valamelyik Szerződő Fél saját választott bíráját hatvan (60) napon belül elmulasztja kijelölni, a másik Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke jelöli őt ki;
b) a harmadik választott bírót – aki egy harmadik állam állampolgára és a választottbíróság elnöke –
i) – vagy a Szerződő Felek közötti megállapodással jelölik ki;
ii) – vagy, ha a Szerződő Felek nem tudnak megállapodni, bármely Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának Elnöke nevezi ki.
(3) A választottbíróság többségi szavazattal hozza meg határozatát. Ezek a határozatok mindkét Szerződő Félre nézve kötelezőek. A Szerződő Felek saját választott bírájuk, valamint a döntőbíráskodási eljárásban való képviseletük költségeit viselik; az Elnök költségeit és minden más költséget a két Szerződő Fél egyenlő arányban visel. Minden más vonatkozásban a döntőbíróság eljárásmódját maga határozza meg.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3627.5919

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha viták tárgyalásos úton történő rendezése nem jár eredménnyel, a vitát egy személy vagy egy szerv vagy bármely Fél kérésére a döntőbírósághoz kell utalni. Erre a célra mindegyik Fél minden esetben kijelöl egy döntőbírót, és a döntőbírók megállapodnak egy harmadik döntőbíró kijelölésében. Ha két hónapon belül nem tudnak megállapodni a harmadik döntőbíró kijelölésében, bármelyik Fél kérheti a a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét elnökét arra, hogy a kijelölést tegye megA választottbíróság többségi szavazattal hozza meg határozatát. Ezek a határozatok mindkét Szerződő Félre nézve kötelezőek

Vitarendezési formák:

Területek:

Az áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1957. évi 59. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1957.

Hatályba lépés:

10-01-57

Releváns paragrafus(ok) száma:

VIII. Cikk 2.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Jogviták rendezése
Minden olyan jogvitát, amelyet nem lehet tárgyalások útján rendezni, a vitában érdekelt Felek által közösen kijelölt személy vagy szerv döntése alá kell bocsátani. Amennyiben azonban a Felek nem tudnak megegyezni az említett személy vagy szerv kiválasztásában, a Felek bármelyike felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy ő jelöljön ki egy döntőbírót

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=423.735

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Minden olyan jogvitát, amelyet nem lehet tárgyalások útján rendezni, a vitában érdekelt Felek által közösen kijelölt személy vagy szerv döntése alá kell bocsátani. Ha nem jutnak megegyezésre, bármelyikük felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét, hogy ő jelöljön ki egy döntőbírót.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1959. évi 20. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1959.

Hatályba lépés:

05-09-59

Releváns paragrafus(ok) száma:

21. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása során esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek kijelölt államigazgatási szervei akár írásbeli érintkezés útján, akár paritásos alapon létesített szakértői bizottság bevonásával döntik el.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megegyezésre nem vezetne, a vita eldöntését a Szerződő Felek közös megegyezéssel létesített döntőbíróságra bízzák. A döntőbíróságnak a vitát a jelen Egyezmény alapelvei szerint és szellemében kell eldöntenie és határozata mindkét Szerződő Felet kötelezi.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=502.959

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitákat írásbeli érintkezés útján, vagy paritásos alapon létesített szakértői bizottság bevonásával döntik el .Abban az esetben, ha az eljárás megegyezésre nem vezetne, a vita eldöntését a Szerződő Felek közös megegyezéssel létesített döntőbíróságra bízzák.

Vitarendezési formák:

Területek: