Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1986. évi 2. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1986.

Hatályba lépés:

1986-02-24

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. Cikk 1–2.§; 13. cikk; 14. cikk; 15.Cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. § A Tagállamok között az Egyezmény magyarázatára és alkalmazására, továbbá a Tagállamok és a Szervezet között az előjogokról és mentességekről szóló Jegyzőkönyv magyarázatára és alkalmazására vonatkozó vitákat valamelyik fél kérésére a döntőbíróság elé terjeszthetik. A döntőbíróság összetételét és a döntőbírósági eljárást a felek szabadon határozzák meg.
  3. § A viták
  4. a) a fuvarozó vállalatok között,
  5. b) a fuvarozó vállalatok és fuvaroztató között,
  6. c) a fuvaroztatók között

a CIV és a CIM Egységes Szabályok alkalmazásával összefüggésben, ha azokat megegyezéssel elintézni vagy rendes bíróság elé döntésre terjeszteni nem lehetett, az érintett felek hozzájárulásával döntőbíróság elé terjeszthetők. A döntőbíróság összetételére és a döntőbírósági eljárásra a 13-16. Cikk rendelkezései érvényesek.

  1. Cikk

Döntőbíráskodási szerződés, Döntőbírósági Iroda

Felek döntőbíráskodási szerződést kötnek, amely különösen tartalmazza:

  1. a) a vita tárgyát;
  2. b) a döntőbíróság összetételét és a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölésére megállapított határidőt;
  3. c) a bíróság székhelyeként meghatározott helységet.

A döntőbíráskodásra vonatkozó szerződést közölni kell a Központi Hivatallal, amely ellátja a bírósági iroda teendőit.

  1. Cikk

Döntőbírák

  1. § A Központi Hivatal elkészíti a döntőbírák jegyzékét és azt folyamatosan vezeti. Minden Tagállam a döntőbírák jegyzékébe két állampolgárát bejegyeztetheti, akik a nemzetközi fuvarjog szakértői.
  2. § A döntőbíróság a döntőbíráskodási szerződés szerint egy, három vagy öt döntőbíróból áll.

A döntőbírákat azok közül a személyek közül választják ki, akiket az 1. §-ban említett jegyzékbe felvettek. Ha azonban a döntőbíráskodási szerződés öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél választhat egy a jegyzékben nem szereplő döntőbírót.

Ha a döntőbíráskodási szerződés egyetlen döntőbírót ír elő, ezt a döntőbírót a felek kölcsönös egyetértésével választják meg.

Ha a döntőbíráskodási szerződés három vagy öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél egy vagy két döntőbírót választ, akik kölcsönös megértéssel jelölik ki a harmadik vagy az ötödik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz.

Ha a felek az egyetlen döntőbíró kiválasztásában, vagy ha a felek által megválasztott döntőbírák a harmadik, illetve az ötödik döntőbíró megválasztásában nem tudnak megegyezni, akkor ezt a Központi Hivatal vezérigazgatója jelöli ki.

  1. § Ha a felek állampolgársága nem azonos, az egyetlen, a harmadik, illetőleg az ötödik döntőbírónak más állampolgárságúnak kell lennie, mint a felek.

Harmadik félnek a vitában való részvétele a döntőbíróság összetételére nincs hatással.

  1. Cikk

Eljárás. Költségek

  1. § A döntőbíróság az eljárási szabályokat különösen a következő rendelkezések figyelembevételével állapítja meg:
  2. a) a döntőbíróság a vitás ügyet a felek által előadottak alapján vizsgálja meg és bírálja el anélkül, hogy jogi kérdésekben a felek magyarázatához kötve lenne;
  3. b) a döntőbíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amit a felperes követel és kevesebbet sem, mint amit az alperes tartozásként elismert;
  4. c) a döntőbíróság a kellőképpen indokolt ítéletet írásba foglalja és a Központi Hivatal útján a feleknek megküldi;
  5. d) ha a döntőbíróság székhelyén más kényszerítő jogszabály és a felek között ellentétes megállapodás nincs, a döntőbíróság ítélete végleges.

A döntőbíró tiszteletdíját a Központi Hivatal vezérigazgatója állapítja meg.

2. § A döntőbíróság ítélete megállapítja a költségeket és kiadásokat, és meghatározza, milyen arányban kell azokat és a döntőbírák tiszteletdíját a felek között megosztani.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8072.11073

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) keretén belüli viták rendezésének eljárási szabályai

Vitarendezési formák:

Területek:

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról

Jogszabály forrása:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012. november 21-i 2012/34/EU IRÁNYELVE

Megjelenés:

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2012. december 14-i, L 343. számában (32. o.), hatályos 2012. december 15-től.

Hatályba lépés:

2012-12-15

Releváns paragrafus(ok) száma:

46.cikk (6); IV. Melléklet 3.d) ; VI. Melléklet 1. g)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(6) Más létező jogorvoslati lehetőségek és az 56. cikk sérelme nélkül, az infrastruktúra-elosztással kapcsolatban keletkező viták esetén békéltető eljárás áll rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ezt az eljárást a hálózati üzletszabályzatban határozzák meg. Ezen eljárás alkalmazása esetén a határozatot 10 munkanapon belül meg kell hozni.

  1. d) a koordinációs folyamatot szabályozó elveket és az e folyamat részét képező békéltető eljárást;

g) más létező jogorvoslati lehetőségek és az 56. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatban keletkező viták esetére békéltető eljárás áll rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ennek a békéltető rendszernek az érintett felekkel szemben pártatlannak kell lennie

Releváns honlap:

ttp://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32012L0034&rid=1

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az egységes európai vasúti térségen beleül felvetődő szakmai vitákat békéltetés útján kell rendezni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A főbb nemzetközi vasútvonalakról szóló Európai Megállapodás (AGC) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

207/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2007.

Hatályba lépés:

08-15-07

Releváns paragrafus(ok) száma:

8. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Viták rendezése
1. A két vagy több Szerződő Fél közötti minden olyan vitát, amely jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos és amelyet a vitában álló felek nem tudtak tárgyalás vagy más módon rendezni, döntőbíróság elé kell terjeszteni, ha azt a vitában álló felek egyike kéri; ilyen esetben a kérdést egy vagy több olyan döntőbíró elé terjesztik, akit (akiket) a vitában álló felek közös megegyezéssel választottak. Ha a vitában álló felek a döntőbíróságra vonatkozó kérelmet követő 3 hónapon belül nem tudnak megegyezni a döntőbírót, illetve döntőbírókat illetően, akkor bármelyik fél az ENSZ Főtitkárához fordulhat egyetlen döntőbíró kijelölése végett, akihez a vitát döntésre előterjesztik.
2. Ezen cikk 1. pontjának megfelelően kijelölt döntőbíró, illetve döntőbírók döntése kötelező érvényű a vitában álló felekre.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112122.160257

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Minden olyan vitát, amely jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, és amelyet a vitában álló felek nem tudtak tárgyalás vagy más módon rendezni, döntőbíróság elé kell terjeszteni, ha azt a vitában álló felek egyike kéri. Ha 3 hónapon belül nem tudnak megegyezni a döntőbíró személyéről, akkor az ENSZ Főtitkárhoz forduljanak, hogy jelöljön ki.

Vitarendezési formák:

Területek: