Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2000. évi XX. törvény

Megjelenés:

2000.

Hatályba lépés:

06-25-00

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Befektetési viták
1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek lehetőség szerint egyezséggel, tárgyalások útján kell rendezniük. A vita megoldását tárgyalások útján rendezni szándékozó fél értesíti a másik felet erről a szándékáról.
2. Amennyiben a vita nem rendezhető ezen Cikk 1. bekezdése szerint a vitában részt vevő valamelyik Fél által átadott jegyzék keltétől számított 6 hónapon belül, akkor, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, bármelyik vitában álló fél kérésére beterjeszthető az Államok és más államok állampolgárai közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján létrehozott a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) (a továbbiakban: Központ) által lefolytatandó békéltetésre vagy választottbírósági eljárásra.
Ennek érdekében mindkét Szerződő Fél ezennel visszavonhatatlanul előzetes beleegyezését adja ahhoz, hogy az Egyezmény 25. Cikke szerint bármely ilyen vitával a Központhoz forduljanak.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48468.71735

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A feleknek a vita megoldását lehetőség szerint egyezséggel, tárgyalások útján kell rendezni. A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytatandó békéltetési eljárását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.)

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról

Jogszabály forrása:

1999. évi CXVII. Törvény

Megjelenés:

1999.

Hatályba lépés:

12-23-99

Releváns paragrafus(ok) száma:

VIII. cikk 2. a)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az 1. bekezdés szerint okozott, illetve felmerült és az egyik Szerződő Fél saját területén lévő másfajta tulajdonában okozott vagy keletkezett kár esetén más Szerződő Fél felelősségének kérdését – amennyiben az érintett Felek másképp meg nem egyeznek – egy, a jelen bekezdés b) pontjának megfelelően választott döntőbíró határozza meg és becsüli fel a kár mértékét. A döntőbíró feladata, hogy ugyanazon balesettel kapcsolatos ellenigény tekintetében is döntést hozzon.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41545.208448

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szerződő felek területén a más tulajdonában okozott kárfelelősség megállapításának kérdésben döntőbíró járhat el. A döntőbíró becsüli fel a kár mértékét és dönt az ellenigény tekintetében.');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1993. február 5-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2000. évi XVI. törvény

Megjelenés:

2000.

Hatályba lépés:

03-27-00

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Egy beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése
(1) A jelen Megállapodás keretei között az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között keletkezett beruházási vitát lehetőség szerint békés úton kell rendezni.
(2) Amennyiben a vitát nem sikerült így rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél a vitát megkezdte, azt a beruházó kérésére előterjeszthetik, vagy
– annak a Szerződő Félnek az illetékes bíróságához, amelynek területén a beruházást létesítették, vagy
– a (3) bekezdés rendelkezései szerint nemzetközi választottbírósághoz.
Ha egy beruházó a vitát előterjesztette annak a Szerződő Félnek előbb említett bíróságához, ahol a beruházást létesítették, vagy nemzetközi választottbírósághoz, úgy ez a választás végleges.
(3) Nemzetközi választottbíróság esetében a vitát a beruházó választása szerint előterjesztik, vagy
– a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezménnyel létesített Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), amennyiben mindkét Szerződő Fél az Egyezmény tagja. Ha ez a rendelkezés nem teljesül, úgy mindegyik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a vitát választottbírósági döntésre terjesszék elő az ICSID Békéltetési, Választottbíráskodási és Ténymegállapító Eljárások Intézéséről szóló Kiegészítő Kedvezményes Lehetőséggel kapcsolatos szabályzatának keretében, vagy
– az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) Választottbíráskodási szabályaival összhangban esetről esetre felállított választottbírósághoz.
(4) A választottbíróság a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a vitában részt vevő Szerződő Fél jogszabályaival – ideértve az ellentmondó törvényekre vonatkozó szabályait –, az ilyen beruházással kapcsolatban kötött külön megállapodás feltételeivel és a nemzetközi jog idevonatkozó elveivel összhangban határoz.
(5) A választottbírósági határozatok a vitában álló felekre nézve véglegesek és kötelezőek. Mindegyik Szerződő Fél a jogszabályainak megfelelően végrehajtja azokat.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48359.71575

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát lehetőség szerint békés úton kell rendezni 6 hónapon belül. A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytatandó békéltetési eljárását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.) A választottbírósági határozatok véglegesek és kötelezőek

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és a Paraguayi Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Asunciónban, 1993. augusztus 11-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1996. évi XCVIII. törvény

Megjelenés:

1996.

Hatályba lépés:

11-22-96

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Egy beruházó és a fogadó Szerződő Fél közötti viták rendezése
1. Bármelyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az egyik Szerződő Fél beruházója által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházással kapcsolatos vitákat az érintett felek lehetőség szerint békés úton rendezik.
2. Amennyiben az ilyen vitát nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél kérte a vita békés rendezését, a vitát az érintett felek egyikének kérésére annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé kell terjeszteni, amelynek területén a beruházást létesítették.
Ha az ítéletet nem hozzák meg tizennyolc hónapon belül, az érintett beruházó és az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházást létesítették, megegyeznek abban, hogy a vitát választottbíróság elé terjesztik.
3. Amennyiben a kisajátításra vagy államosításra vonatkozó vitát nem sikerült attól az időponttól számított tizennyolc hónapon belül rendezni, amikor a vitát annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé terjesztették, amelynek területén a beruházás létesült, az érintett beruházó választottbírósághoz fordulhat.
4. Az e Cikk 2. és 3. bekezdésében említett választottbíróságot minden egyes ügyben külön kell létrehozni és az illetékes a vita rendezésére.
A 9. Cikk 3–7. bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. Mindazonáltal a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának elnökét kérik fel a szükséges kijelölések megtételére.
5. Egyik Szerződő Fél sem nyújthat diplomáciai védelmet vagy támaszthat nemzetközi igényt olyan vita tekintetében, amelyet egyik beruházója és a másik Szerződő Fél terjesztett annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága elé, amelynek területén a beruházás megvalósult, vagy az e Cikkben említett választottbíróság elé, kivéve, ha a másik Szerződő Fél a vitában hozott határozathoz nem tartja magát, és annak nem tesz eleget.
6. Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washington D. C.-ben 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, az ,,Államok és Más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló Egyezménynek””, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az e Cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a ,,Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja”” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.
7. Az illetékes bíróságok ítélete e Cikk értelmében a Paraguayi Köztársaság vonatkozásában elsőfokú bírósági eljárás során hozott végleges bírósági határozatot jelent.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=27205.43093

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát az érintett felek lehetőleg békés úton rendezik 6 hónapon belül. A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytatandó békéltetési eljárását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.)

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1994. évi XCIV. törvény

Megjelenés:

1994.

Hatályba lépés:

12-27-94

Releváns paragrafus(ok) száma:

13. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

1. A Megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Állam kézhez vette a belső törvényes eljárásaik teljesítéséről szóló írásbeli értesítést. A Megállapodás tízéves időszakra marad hatályban.
2. A Megállapodás továbbra is hatályban marad, ha egyik Szerződő Állam sem értesíti a másik Szerződő Államot arról, hogy a Megállapodást felmondja az e Cikk 1. bekezdésében megjelölt hatályossági időszak lejárta előtt egy évvel.
3. Az első tízéves időszak lejárta után bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja a Megállapodást oly módon, hogy erről legalább egy évvel előbb írásban értesíti a másik Szerződő Államot.
4. Azokra a beruházásokra, amelyeket a Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az 1—12. Cikkek rendelkezései a hatályvesztés időpontjától számított további tízéves időszakra érvényben maradnak.
Ennek hiteléül a Kormányok kellő felhatalmazással rendelkező képviselői a Megállapodást aláírták.
Készült két eredeti példányban Budapesten, 1991. május 29-én, magyar, kínai és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
A Magyar Köztársaság Kormánya nevében, A Kínai Népköztársaság Kormánya nevében

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=21755.34203

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytatandó békéltetési eljárását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.)

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a „Békepartnerség” más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás és annak Kiegészítő Jegyzőkönyve megerősítéséről és kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1995. évi CII. Törvény

Megjelenés:

Hatályba lépés:

12-27-95

Releváns paragrafus(ok) száma:

VIII. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

VIII. Cikk

1. A Szerződő Felek lemondanak más Szerződő Féllel szemben minden kártérítés iránti igényükről a tulajdonukat képező és szárazföldi, tengerészeti vagy légi erejük által használt javaikban okozott kár esetén, amennyiben a kár
(i) okozója a másik Szerződő Fél fegyveres erejének tagja vagy polgári alkalmazottja, és a károkozás az Észak-atlanti Szerződés tevékenységével kapcsolatos szolgálatteljesítés közben történt, vagy
(ii) a másik Szerződő Fél tulajdonában lévő és fegyveres ereje által használt gépjármű, hajó vagy légijármű alkalmazása során keletkezett, feltéve, hogy vagy a károkozó gépjármű, hajó vagy légijármű az Észak-atlanti Szerződés műveleteivel kapcsolatban került alkalmazásra, illetve, hogy a kár így használt tulajdonban keletkezett.
Tengeri mentés címén jelentkező igényéről egy Szerződő Fél bármely más Szerződő Féllel szemben lemond, amennyiben a megmentett hajó vagy rakomány az egyik Szerződő Fél tulajdonában és fegyveres erői használatában volt az Észak-atlanti Szerződés műveleteivel kapcsolatban.
2. a) Az 1. bekezdés szerint okozott, illetve felmerült és az egyik Szerződő Fél saját területén lévő másfajta tulajdonában okozott vagy keletkezett kár esetén más Szerződő Fél felelősségének kérdését – amennyiben az érintett Felek másképp meg nem egyeznek – egy, a jelen bekezdés b) pontjának megfelelően választott döntőbíró határozza meg és becsüli fel a kár mértékét. A döntőbíró feladata, hogy ugyanazon balesettel kapcsolatos ellenigény tekintetében is döntést hozzon.
b) Az a) pontban megnevezett döntőbíró az érintett Szerződő Felek közötti megállapodás eredményeként a fogadó állam azon állampolgárai közül kerül kiválasztásra, akik magas jogi tisztséggel rendelkeznek vagy rendelkeztek. Amennyiben az érintett Szerződő Felek nem képesek két hónapon belül a döntőbíró személyében megegyezni, bármelyikük felkérheti az Észak-atlanti Tanács Elnökét, hogy jelöljön ki egy személyt az előbb említett képesítéssel.
c) A döntőbíró által hozott döntés végleges és kötelező érvényű a Szerződő Felekre.
d) A döntőbíró által megítélt kártérítés összege ezen Cikk 5. pontja e) (i), (ii), és (iii) alpontjainak rendelkezéseivel összhangban kerül felosztásra.
e) A döntőbíró díját az érintett Felek megállapodásban határozzák meg, és azt a munkavégzéséhez szükséges költségekkel együtt egyenlően viselik.
f) Mindazonáltal mindegyik Szerződő Fél lemond kártérítési igényéről, mindazon esetekben, amennyiben az okozott kár összege kisebb, mint:
Belgium: B. fr. 70 000
Kanada: $ 1 460
Dánia: Kr. 9 670
franciaország: F. fr. 490 000
Izland: Kr. 22 800
Olaszország: Li. 850 000
Luxemburg: L. fr. 70 000
hollandia: Fl. 5 320
Norvégia: Kr. 10 000
Portugália: Es. 40 250
Egyesült Királyság: Ł 500
Egyesült Államok: $ 1 400
Minden más Szerződő Fél, melynek tulajdonát kár éri ugyanazon baleset során, szintén lemond kártérítési igényéről, amennyiben a kár összege nem éri el a fenti összeget. A valutaárfolyamokban történő jelentős változások esetén a Szerződő Felek megállapodnak ezen összegek megfelelő kiigazításáról.
3. Ezen Cikk 1. és 2. bekezdésének alkalmazása esetén a ,,Szerződő Fél tulajdona”” kifejezés értelmezésébe hajó esetében beletartozik a személyzet nélkül bérbe vett, ideiglenesen használatba vett és lefoglalt hajó is (kivéve, ha a kockázatot és a felelősséget viselő személy más mint a Szerződő Fél).
4. A Szerződő Felek lemondanak a másik Szerződő Féllel szembeni teljes kártérítési követelésükről a fegyveres erő bármely tagját ért személyi sérülés vagy haláleset esetén, amennyiben az adott személyt kötelességteljesítés közben érte.
5. Azok a követelések, melyek a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjának szolgálati kötelességteljesítés közbeni tevékenységéből, illetve mulasztásából erednek, vagy minden olyan más jellegű tevékenységből, mulasztásból, illetve eseményből származnak, amiért a jogi felelősséget a fegyveres erő vagy a polgári állomány viseli (kivéve a szerződésből eredő követeléseket, vagy amelyekre ezen Cikk 6. és 7. bekezdése az érvényes), és amely esetben a kár a fogadó állam területén egy Szerződő Feleken kívüli harmadik felet ért, a következő szabályok szerint kerülnek rendezésre a fogadó állam által:
a) A kártérítési igényeket a fogadó állam saját fegyveres erői tevékenységéből eredő kártérítési igényekre vonatkozó jogszabályaival összhangban kell benyújtani, mérlegelni, rendezni és elbírálni.
b) Az ilyen jellegű követeléseket általában a fogadó állam elégíti ki, és az egyezség vagy ítélet alapján meghatározott összeget a fogadó állam saját pénznemében fizeti ki.
c) Ilyen kifizetés, a fogadó állam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtti egyezség vagy ítélet alapján, vagy a kifizetés bíróság általi végleges elutasítása, végleges és kötelező a Szerződő Felekre.
d) Minden, a fogadó állam által kielégített követelésről tájékoztatni kell az érintett küldő államokat, mellékelve az összes részletet és a követelésből való részesedés javasolt elosztását az alább részletezett e) pont (i), (ii) és (iii) alpontoknak megfelelően. A válaszadásra nyitva álló kéthónapos határidő elteltével a követelésből való részesedés javasolt elosztását elfogadottnak kell tekinteni.
e) A követeléseknek a jelen Cikk előbbi pontjaiban és a 2. bekezdésében leírtaknak megfelelő kielégítése során felmerülő költségek a Szerződő Felek között a következőképpen kerülnek felosztásra:
(i) amennyiben egy küldő állam egyedül felelős, a megítélt összeg kifizetése 25 százalékban a fogadó államot, 75 százalékban pedig a küldő államot terheli,
(ii) amennyiben több állam felelős az okozott kárért, a megítélt összeg fizetési terhe az érintett Szerződő Felek között egyenlő arányban kerül felosztásra, ha azonban a fogadó állam nem tartozik a felelős államok körébe, hozzájárulása a küldő államok hozzájárulásának fele,
(iii) amennyiben a kárt a Szerződő Felek fegyveres erői okozták, és a felelősséget külön egy vagy több fegyveres erőnek tulajdonítani nem lehet, a megítélt összeg fizetési terhe az érintett felek között egyenlő arányban kerül felosztásra, ha azonban a fogadó állam nem tartozik azon államok körébe, amelyek fegyveres erői a kárt okozták, hozzájárulása az érintett küldő államok hozzájárulásának fele,
(iv) félévenként a fogadó állam nyilatkozatot tesz közzé az adott féléves időszakban általa kifizetett összegekről azokkal az esetekkel kapcsolatban, amelyeknél a fizetési kötelezettség terhének százalékos arányáról megállapodás született, és azt eljuttatja az érintett küldő államokhoz, csatolva egy megtérítési kérelmet. A megtérítés a fogadó állam pénznemében a lehető legkorábbi időpontban történik.
f) Azokban az esetekben, amikor a jelen bekezdés b) és e) pontjának teljesítése egy Szerződő Félnek komoly nehézséget okozna, kérelemmel fordulhat az Észak-atlanti Tanácshoz, egy más természetű rendezésben való megegyezés érdekében.
g) A fegyveres erő vagy polgári állomány tagja a fogadó államban nem vonható bírósági eljárás alá az ellene hozott ítélet végrehajtása érdekében olyan ügyben, mely szolgálati kötelességének teljesítéséből származik.
h) Eltekintve azoktól az esetektől, amelyeknél a jelen bekezdés e) pontja alkalmazandó azokra a követelésekre, melyekre ezen Cikk 2. bekezdése érvényes, e bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók olyan követelésekre, melyek egy hajó irányításának vagy tevékenységének, illetve szállítmány berakodásának, szállításának vagy kirakodásának következtében, vagy azokkal összefüggésben keletkeztek, kivételt képeznek ez alól azon követelések, melyek személyi sérüléssel vagy halálesettel járnak, s amelyekre ezen Cikk 4. bekezdése nem vonatkozik.
6. A fegyveres erő vagy polgári állomány tagjaival szembeni követelések, melyek szolgálati kötelességteljesítésen kívüli jogellenes tevékenységből vagy mulasztásból keletkeztek, a következőképpen kezelendők:
a) A fogadó állam hatóságainak tisztességes és igazságos módon meg kell vizsgálniuk a követelést és megállapítani az igénylőknek nyújtandó kártérítés mértékét, figyelembe véve az eset körülményeit, beleértve ebbe a sértett fél szerepét is, és az ügyről jelentést kell készíteniük.
b) A jelentést eljuttatják a küldő állam hatóságaihoz, amelyek ezt követően késedelem nélkül döntést hoznak arról, hogy felajánlják-e a fizetés ex gratia (vita nélküli) módját, és ha igen, milyen összeg erejéig.
c) Amennyiben az ex gratia fizetés felajánlása megtörtént, és azt a követeléssel élő fél követelése teljes kielégítéseként fogadja el, a küldő állam hatóságai a kifizetést maguk intézik, tájékoztatva a fogadó állam hatóságait döntésükről és a kifizetett összeg nagyságáról.
d) E bekezdés rendelkezései nem érintik a fogadó állam bíróságainak joghatóságát, hogy eljárást indítsanak a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjával szemben, mindaddig, amíg a követeléssel élő fél igényének teljes kielégítése meg nem történt.
7. A küldő állam fegyveres erejéhez tartozó járművek engedély nélküli használatából származó követelések a jelen Cikk 6. bekezdésében foglaltaknak megfelelően kezelendők, kivéve, amennyiben a fegyveres erő vagy polgári állomány jogi felelőssége fennáll.
8. Ha annak kérdése, hogy a fegyveres erő vagy polgári állomány tagjának jogellenes tevékenysége vagy mulasztása szolgálati kötelességteljesítés közben történt-e vagy sem, illetve annak kérdése, hogy a küldő állam fegyveres erejéhez tartozó jármű használata engedélyezett volt-e vagy sem, vita tárgyát képezi, a kérdés a jelen Cikk 2. bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően választott döntőbíróhoz továbbítandó, akinek ezzel kapcsolatos döntése véglegesnek és kötelezőnek tekintendő.
9. A küldő állam nem kérelmezi fegyveres ereje vagy polgári állománya tagjának a fogadó állam polgári bírósági joghatóságával szembeni mentességét, kivéve a jelen Cikk 5. bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint.
10. A küldő és fogadó állam hatóságai együttműködnek a bizonyítékok gyűjtésében azon követelések méltányos vizsgálata és rendezése érdekében, amelyekben a Szerződő Felek érintve vannak.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=24215.38235

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szerződő felek területén a más tulajdonában okozott kárfelelősség megállapításának kérdésben döntőbíró járhat el, egyben szabályozzák a döntőbíráskodás rendjének és a döntőbíró díjazásának a kérdését is.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

135/1992. (X. 1.) Korm. rendelet

Megjelenés:

1992.

Hatályba lépés:

10-01-92

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Ha mindkét Szerződő Fél Szerződő Államként csatlakozott az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án létrejött Egyezményhez, mindegyik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a másik Szerződő Fél állampolgára vagy társasága által létesített beruházásokkal kapcsolatban felmerülő jogi vitát ennek az állampolgárnak vagy társaságnak a kérelmére békéltetés vagy választottbírósági úton való rendezés céljából az említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban előterjesszék.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=17654.27399

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Mindegyik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy felmerülő jogi vitát a másik féla kérelmére békéltetés vagy választottbírósági úton való rendezés céljából az említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban előterjesszék.');

Vitarendezési formák:

Területek:

a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1985. évi 20. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1985.

Hatályba lépés:

12-10-85

Releváns paragrafus(ok) száma:

VIII. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Értelmezés és döntőbíróság
a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társaság, vagy a Társaság valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az Igazgatótanács elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társaság bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a IV. cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
b) Minden olyan ügyben, amelyben az Igazgatótanács a fenti a) bekezdés alapján döntést hozott, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társaság ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az Igazgatótanács döntése alapján járhat el.
c) Ha a Társaság és egy kilépett ország között, vagy a Társaság műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társaság és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, melynek az egyik tagját a Társaság, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek, eltérő megállapodása hiányában pedig a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társaság által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=7499.10448

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitás kérdéseket az Igazgatótanács elé kell terjeszteni. Bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. A Társaság és egy kilépett ország között, vagy a Társaság műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társaság és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

6/1989. (I. 15.) MT rendelet

Megjelenés:

1989.

Hatályba lépés:

01-15-89

Releváns paragrafus(ok) száma:

9. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Választottbíráskodás és békéltetés
(1) Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan esetleg felmerülő vitákat a vitában álló felek közötti tárgyalások útján rendezik.
(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél között a Megállapodás 5. cikke alapján felmerülő vitás kérdéseket hat hónapon belül nem sikerül rendezni, a vitában álló bármelyik fél jogosult az ügyet a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjeszteni az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=10636.14578

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitákat a felek tárgyalás útján rendezik. Amennyiben nem sikerül a kezdeményezéstől számított, akkor hat hónapon belül békéltető vagy választottbírósági eljárás útján kell rendezni, feltéve, ha a vitában álló mindkét fél az ilyen alávetésben megállapodott.

Vitarendezési formák:

Területek:

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

46/1989. (V. 31.) MT rendelet

Megjelenés:

1989.

Hatályba lépés:

05-31-89

Releváns paragrafus(ok) száma:

10.cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) Bármely Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti vitákat, beleértve a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.
(2) Azon Szerződő Fél, melynek területén a beruházás megvalósul, jogszabályai és rendeletei által biztosított jogorvoslati lehetőségeket a másik Szerződő Fél beruházói olyan feltételek mellett vehetik igénybe, amelyek nem kedvezőtlenebbek, mint a saját beruházói vagy harmadik Állam beruházói számára nyújtottak, aszerint, hogy melyik kedvezőbb a beruházó számára.
(3) Amennyiben a kisajátítással vagy államosítással kapcsolatos vitát nem sikerül rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor bármelyik fél békés rendezést kezdeményezett, azt akár a beruházó, akár a Szerződő Fél kérelmére az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Washingtoni Egyezmény által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.
(4) Amennyiben az e Cikk (3) bekezdésében nem hivatkozott vitát nem sikerül rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor bármelyik fél békés rendezést kezdeményezett, azt a Washingtoni Egyezmény alapján a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából, feltéve, ha a vitában álló mindkét fél az ilyen alávetésben megállapodott.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=11117.15540

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát a felek lehetőség szerint békés úton rendezik. Amennyiben a vitát nem sikerül a kezdeményezéstől számított 6 hónapon belül rendezni, akkor békéltető eljárás vagy választott bíróság segítségével kell rendezni.

Vitarendezési formák:

Területek: