A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1985. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént: a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Fejlesztési Társulás tagjává.

Hatályba lépés:

1985-04-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

X. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

Értelmezés és döntőbíróság

  1. a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társulás, vagy a Társulás valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társulás bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a VI. Cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
  2. b) Minden olyan ügyben, amelyben az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társulás ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az ügyvezető igazgatók döntése alapján járhat el.

c) Ha a Társulás és egy kilépett ország között, vagy a Társulás műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társulás és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, amelynek egyik tagját a Társulás, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek eltérő megállapodása hiányában a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társulás által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=7496.10443

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fejlesztési társulásban résztvevők közötti vitarendezés során a döntőbíróság eljárása.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

52/2016. (III. 21.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2016.

Hatályba lépés:

2016-02-21

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az irányadó jog és választott bíróság

Az egyedi hitelszerződésre Magyarország joga az irányadó.

Az egyedi hitelszerződésből eredő vagy azzal összefüggésben keletkező minden vitát elsősorban békés és jóhiszemű tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a kérdéses viták 60 (hatvan) naptári napon belül nem kerülnek rendezésre, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján. A választottbírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=194557.321013

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és Mongólia Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

13/2010. (II. 5.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2010.

Hatályba lépés:

02-06-10

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az irányadó jog és választott bíróság
Az egyedi hitelszerződésre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.
Az egyedi hitelszerződésből eredő vagy azzal összefüggésben keletkező minden vitát elsősorban békés és jóhiszemű tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a kérdéses viták 60 (hatvan) naptári napon belül nem kerülnek rendezésre, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján. A választottbírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=130696.188162

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Amennyiben a kérdéses vitákat 60 (hatvan) naptári napon belül nem rendezik, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választott bírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 választott bíró útján. A választott bírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások

Jogszabály forrása:

1993. évi XXXVII. törvény

Megjelenés:

1993.

Hatályba lépés:

04-16-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye közötti viták rendezése
(1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye között valamely beruházással kapcsolatban felmerülő vita esetén a vitában álló Felek a vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani.
(2) Ha a szóban forgó vita tanácskozások és tárgyalások útján nem oldható meg, a vitában álló Felek bármelyike, a beruházást befogadó Szerződő Fél jogszabályaival összhangban, eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.
(3) Ha a vita a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, a vitában álló Felek bármelyike a következő intézkedést foganatosíthatja, függetlenül attól, hogy az e Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás alapján igénybe vehető helyi jogorvoslattal éltek-e már, illetve azt kimerítették-e:
a) ha mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából az Egyezmény 28. vagy 36. Cikke alapján. Ha az eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye indítja, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez;
b) ha az egyik Szerződő Fél sem tagja ebben az időben az Egyezménynek, így a vitát a Megállapodás ,,B”” mellékletével összhangban megalakított választottbíróság elé terjesztik.
(4) Amennyiben a szóban forgó vita nem a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, úgy az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás olyan esetben foganatosítható, amikor az e Cikk (2) bekezdése szerint igénybe vehető helyi jogorvoslatot már kimerítették. Ha az ezen bekezdés szerinti eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye kezdeményezi, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez.
(5) Amennyiben a vitát az e Cikk (3) vagy (4) bekezdése értelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik:
a) ha a vitában álló Felek nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás útján való rendezés a megfelelőbb eljárás, az érintett természetes vagy jogi személynek jogában áll választani, és
b) az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő törvények szerint alapított vagy bejegyzett társaság, amelyben a vita keletkezése előtt a részvények többsége a másik Szerződő Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában volt, az Egyezmény 25. Cikk (2) b) bekezdése értelmében a másik Szerződő Fél társaságának tekintendő.
(6) Ha az e Cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás már folyamatban van, egyik Szerződő Fél sem próbálja diplomáciai úton megoldani a vitát, kivéve, ha:
a) az illetékes bírói vagy közigazgatási testület, a Központ Főtitkára, a választottbírói hatóság vagy törvényszék vagy a békéltető bizottság, az esettől függően, úgy dönt, hogy a szóban forgó vitával kapcsolatban nincs joghatósága; vagy
b) a másik Szerződő Fél nem tartja magát a szóban forgó testület ítéletéhez, döntéséhez, rendelkezéséhez, vagy egyéb határozatához, illetőleg azokat nem hajtja végre.
(7) A Szerződő Fél a beruházási vitával kapcsolatos semmilyen eljárás során nem támaszthat védekezésképpen ellenigényt, beszámítást vagy hasonlót azon a címen, hogy az érintett természetes vagy jogi személy egy biztosítás vagy garanciaszerződés alapján vagy kártalanítást, kárpótlást kapott vagy fog kapni az állítólagos veszteség egészéért vagy annak egy részéért.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19159.29655

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani. Ha nem sikerül, akkor bármelyik fél eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.
Amennyiben mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltetőt kérve.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi augusztus hó 25. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1993. évi XXXIX. törvény

Megjelenés:

1993.

Hatályba lépés:

04-16-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk 6.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, ,,az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezménynek””, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az e Cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a ,,Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja”” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19175.29673

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytandó békéltetéssi eljrását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.)');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, az 1991. évi április hó 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1993. évi LXI. törvény

Megjelenés:

1994.

Hatályba lépés:

06-23-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk 2.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A beruházó és az egyik Szerződő Fél közötti viták: Az ilyen vitákat, ha azokat az erre vonatkozó igény írásbeli bejelentésétől számított három hónapon belül nem sikerült békés úton rendezni, a vitában álló felek egyikének kívánságára az 1965. március 18-i, az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezmény (Washingtoni Egyezmény) szerint előterjesztik békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19329.30060

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha felek közötti vitát 3 hónapon belül nem tudják békés úton rendezni, akkor az egyik fél kérésére előterjesztik békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezésre.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

5/1988. (II. 12.) MT rendelet

Megjelenés:

1988.

Hatályba lépés:

02-12-88

Releváns paragrafus(ok) száma:

8.cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Hivatkozás a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjára
(1) Mindegyik Szerződő Fél ezennel jozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás 6. Cikke alapján az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházója között az utóbbi által az előző területén megvalósított beruházással kapcsolatban felmerülő vitákat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban „a Központ”) elé terjesztik az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából. Azt a társaságot, amelyet az egyik Szerződő Fél területén hatályban levő jogszabályoknak megfelelően alapítottak, illetőleg jegyeztek be, és amelyben a vita felmerülését megelőzően a részvények többségével a másik Szerződő Fél beruházója rendelkezett, az Egyezmény 25. Cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, az Egyezmény szempontjából úgy kell kezelni, mint a másik Szerződő Fél társaságát. Amennyiben ilyen vita felmerül, és a vitában álló felek három hónapon belül nem tudnak megegyezni helyi jogorvoslat útján vagy más módon, akkor, ha az érintett beruházó írásban is hozzájárul a vita Központ elé terjesztéséhez az Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából, úgy mindegyik fél a Központ Főtitkárához intézett ezirányú kérelemben kezdeményezheti az eljárást, az Egyezmény 28. és 36. Cikkének megfelelően. Az érintett beruházót illeti a választás joga abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni abban, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás alkalmasabb-e. A vitában álló Szerződő Fél sem az eljárás bármely szakaszában, sem a határozat végrehajtása során kifogásként nem hivatkozhat arra a tényre, hogy a vitában ellenérdekű félként szereplő beruházó biztosítási szerződés alapján teljes vagy részleges kártalanításban részesült.
(2) Egyik Szerződő Fél sem viszi diplomáciai útra a Központ elé terjesztett vitákat, kivéve, ha:
a) a Központ Főtitkára vagy a megalakult békéltető bizottság vagy választottbíróság úgy dönt, hogy a vita nem tartozik a Központ joghatósága alá, vagy
b) a másik Szerződő Fél a választottbíróság által hozott határozathoz nem tartja magát, vagy annak nem tesz eleget.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=9675.13201

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha mindkét Szerződő Fél tagja „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek”, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti, az e cikk (1) bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából. A felek nem viszik diplomáciai útra a központ elé terjesztett vitákat (kivéve speciális eseteket).

Vitarendezési formák:

Területek:

A Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1989. évi 7. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1989.

Hatályba lépés:

03-07-89

Releváns paragrafus(ok) száma:

3. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Meghatározások
A jelen Egyezmény szempontjából:
a) A ,,tag”” azt az Államot jelenti, amelyre nézve a jelen Egyezmény a 61. Cikknek megfelelően hatályba lépett.
b) A ,,fogadó ország”” vagy ,,fogadó kormány”” jelenti a tagot, annak kormányát vagy a tag bármely olyan hatóságát, amelynek területén a 66. Cikkben rögzítettek szerint az Ügynökség által biztosított vagy viszontbiztosított, illetőleg biztosítási vagy viszontbiztosítási elbírálás alatt álló beruházás található.
c) A ,,fejlődő tagország”” olyan tagot jelent, amely a csatolt A Függelék szerint ilyennek van besorolva, ahogyan e Függeléket a 30. Cikkben említett Kormányzótanács (továbbiakban: a Tanács) időről időre módosíthatja.
d) A ,,minősített többség”” az Ügynökség jegyzett alaptőkéjének legalább ötvenöt százalékát képviselő összes szavazat több mint kétharmadának jóváhagyó szavazatát jelenti.
e) A ,,szabadon felhasználható valuta”” jelent (i) bármely valutát, amelyet a Nemzetközi Valutaalap irődől időre ilyennek nyilvánít (ii) bármely egyéb szabadon rendelkezésre álló és ténylegesen felhasználható valutát, amelyet a 30. Cikkben említett Igazgatótanács (továbbiakban: az Igazgatóság) a jelen Egyezmény céljaira kijelölhet a Nemzetközi Valutaalappal történt konzultáció után és annak az országnak a jóváhagyásával, amelyben az említett valuta a hivatalos pénznem.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=10650.14605

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A békéltetési eljárás igénybevételére vonatkozó megállapodás rögzíti a vitás ügyet, a felek azzal kapcsolatos igényeit és adott esetben, a felek által közösen kijelölt békéltető nevét. Ha békéltető személyét illetően nem alakulna ki egyetértés, akkor a felek közösen felkérhetik a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban: ICSID) Főtitkárát vagy a Nemzetközi Bíróság Elnökét a békéltető személyének kijelölésére.

Vitarendezési formák:

Területek:

Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

63/1988. (VIII. 1.) MT rendelet

Megjelenés:

1989.

Hatályba lépés:

08-01-89

Releváns paragrafus(ok) száma:

10.cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

1. Bármely Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.
2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik fél kérte a vita békés rendezését, azt a vitában álló bármely fél kérésére választottbíróság elé terjesztik. Ebben az esetben a 9. cikk 3–9 bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. Mindazonáltal a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete mellett működő Választottbíróság Elnökét kérik fel a megfelelő kijelölésekre.
3. Ha mindkét Szerződő Fél tagja „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek”, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti, az e cikk (1) bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=9952.13659

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitákat lehetőség szerint békés úton rendezik. Ha mindkét Szerződő Fél tagja „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek”, úgy beruházással kapcsolatos vitáikat a„Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik, és békéltetési vagy választottbírósági úton rendezhetik.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

25/1987. (VII. 28.) MT rendelet

Megjelenés:

1987.

Hatályba lépés:

07-28-87

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) Mindegyik Szerződő Fél ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjeszti az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezmény (a továbbiakban: „Washingtoni Egyezmény”) szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából a Megállapodás 5. cikke alapján az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az utóbbi által az előbbi területén megvalósított beruházással kapcsolatban felmerülő jogvitákat. Amennyiben a vitában álló felek véleménye eltér a tekintetben, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás-e a megfelelőbb rendezési mód, a beruházó lesz jogosult választani.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében nem hivatkozott, az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az utóbbi által az előbbi területén megvalósított beruházással kapcsolatban felmerülő viták esetén, feltéve, ha a vitában álló felek ilyen alávetésben megállapodtak, a vitákat a Washingtoni Egyezmény alapján a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.
(3) E cikk szempontjából azt a jogi személyt, amelyet az egyik Szerződő Fél törvényhozásának megfelelően alapítottak, és amelyben a vita felmerülését megelőzően a részvények többsége a másik Szerződő Fél beruházóinak tulajdonában van, a Washingtoni Egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a másik Szerződő Fél beruházójaként kell kezelni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=9057.12391

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitás ügyeket békéltetési vagy választottbírósági úton rendezik a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” segítségével. A szabályozás, akkor vonatkozik rájuk, ha mindkét Szerződő Fél tagja „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek.

Vitarendezési formák:

Területek: