Az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról és a Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1999. évi CXVI. Törvény

Megjelenés:

1999.

Hatályba lépés:

12-23-99

Releváns paragrafus(ok) száma:

IV. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A Megállapodás által a küldő állam vagy annak hatóságai részére – a fegyveres erejére, vagy polgári állományára annak a hozzátartozókra tekintettel – adott vagy előírt jogokkal és kötelezettségekkel a jelen Jegyzőkönyv II. Cikkének megfelelően, a Megállapodás hatálya alá tartozó adott Szövetséges Parancsnokság, annak személyi állománya és azok hozzátartozóira vonatkozóan fel kell ruházni a megfelelő Legfelsőbb Parancsnokságot és az alá tartozó hatóságokat.
Kivéve azt, hogy
a) azzal a joggal, amelyet a küldő állam katonai hatóságainak a Megállapodás VII. Cikke ad a büntető és fegyelmi joghatóság gyakorlása végett, fel kell ruházni azon állam katonai hatóságait, amely állam katonai jogának hatálya alá tartozik az érintett személy;
b) a küldő állam vagy hatóságai a Megállapodás II. Cikke, a III. Cikke 4. bekezdése, a VII. Cikke 5. a) és 6. a) albekezdései, a VIII. Cikke 9. és 10. bekezdései és a XIII. Cikke által előírt kötelezettségeit vonatkoztatni kell mind a Szövetséges Parancsnokságra, mind bármely olyan államra, amelynek haderőneme, vagy haderőnemének bármely tagja vagy alkalmazottja, vagy az ilyen tag vagy alkalmazott hozzátartozója érintve van;
c) a Megállapodás III. Cikke 2. a) és 5. bekezdései és XIV. Cikke céljainak megfelelően a fegyveres erő tagjai, illetve hozzátartozóik esetében a küldő állam az az állam, amely haderőneméhez tartozik az adott személy, illetve a polgári állomány tagjai és hozzátartozóik esetében az az állam, amelynek haderőneme az adott személyt alkalmazza;
d) a Megállapodás VIII. Cikkének 6. és 7. bekezdései által a küldő államnak előírt kötelezettségeket vonatkoztatni kell azon államra, amelynek haderőneméhez az a személy tartozik, akinek cselekedete vagy mulasztása alapot szolgáltat az igényre, vagy a polgári állomány tagja esetében vonatkoztatni kell azon államra, amely haderőnemei a tagot alkalmazzák, illetve ha nincs ilyen állam, a Szövetséges Parancsnokságra, amelynek az érintett személy a tagja.
Mind azt az államot, amelynek kötelezettségei vannak ezen bekezdés értelmében, mind pedig az érintett Szövetséges Parancsnokságot megilletik a küldő állam jogai a Megállapodás VIII. Cikk 8. bekezdése szerinti döntőbíró kinevezésével kapcsolatban.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41535.63962

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A küldő állam vagy annak hatóságai a Szövetséges Parancsnokság, annak személyi állománya és azok hozzátartozóira vonatkozóan fel kell ruházni a megfelelő Legfelsőbb Parancsnokságot és az alá tartozó hatóságokat. Kivételt a speciális Megállapodások képeznek. Mind azt az államot, az érintett Szövetséges Parancsnokságot megilletik a küldő állam jogai a döntőbíró kinevezésével kapcsolatban.

Vitarendezési formák:

Területek:

Nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló, Genfben 1961. április 21-én kelt Európai Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1964. évi 8. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1964.

Hatályba lépés:

03-26-64

Releváns paragrafus(ok) száma:

IV. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A választottbíróság megalakítása
1. A választottbírósági szerződést kötő felek vitáikat:
a) valamely állandó választottbírósági intézmény elé terjeszthetik; ebben az esetben a választottbírósági eljárás az említett intézmény szabályai szerint folyik;
b) ad hoc választottbíróság elé terjeszthetik; ebben az esetben a felek többek között
i) kijelölhetik a választottbírákat, vagy megállapíthatják, hogy vita esetén hogyan kell kijelölni a választottbírákat;
ii) megállapíthatják a választottbíráskodás helyét; és
iii) meghatározhatják a választottbírák által alkalmazható eljárási szabályokat.
2. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett ad hoc választottbíróság elé terjesztik, és a felek egyike attól a naptól számított harminc napon belül, hogy az alperest értesítik a válsztottbíráskodásra irányuló kérelemről, nem jelöli ki választottbíráját, ezt – eltérő megállapodás hiányában – a másik fél kérelmére ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnöke jelöli ki, amely országban a mulasztó félnek a választottbíráskodás iránti kérelem előterjesztésekor állandó lakóhelye vagy székhelye van. Ezt a bekezdést a felek egyike vagy a fentebb említett kereskedelmi kamarai elnök által kijelölt választottbírák helyének újból való betöltése esetében is alkalmazni kell.
3. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett egy vagy több választottbíróból álló ad hoc választottbíróság elé terjesztik, és a választottbírósági szerződés nem tartalmaz a választottbíróság megalakítására e cikk 1. bekezdésének megfelelő rendelkezést, a szükséges intézkedéseket, ha a felek e tekintetben nem tudtak megállapodni – a fenti 2. bekezdésben említett eset kivételével – a már kijelölt egy vagy több választottbíró teszi meg. Ha a felek nem tudnak megállapodni az egyedül eljáró választottbíró kijelölésében, vagy a választottbírák nem tudnak megállapodni, hogy milyen intézkedéseket tegyenek, a felperes az intézkedések tételére, ha a felek megállapodnak a választottbíráskodás helyében, választása szerint vagy ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amely ország a felek megállapodása szerint a választottbíráskodás helye, vagy pedig ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amelyben a választottbíráskodás iránti kérelem benyújtásakor az alperesek állandó lakóhelye vagy székhelye van. Ha a felek nem állapodtak meg a választottbíráskodás helyében, a felperes választása szerint vagy ama ország illetékes Kereskedelmi Kamarájának Elnökéhez fordulhat, amelyben az alperesnek a választottbíráskodás iránti kérelem benyújtásakor állandó lakóhelye vagy székhelye van, vagy pedig ahhoz a Különbizottsághoz, amelynek összetételét és eljárási szabályait az Egyezmény az Függeléke állapítja meg. Ha a felperes nem gyakorolja e bekezdésben részére biztosított jogokat, azokat az alperes vagy a választottbírák gyakorolhatják.
4. Az Elnök vagy a Különbizottság kérelem alapján a szükséghez képest
a) kijelölheti az egyedül eljáró választottbírót, a választottbíróság elnökét, a döntőbírót vagy a harmadik választottbírót;
b) újból betöltheti egy vagy több olyan választottbírónak a helyét, akit e cikk 2. bekezdésében foglaltaktól eltérő eljárás alapján jelöltek ki;
c) meghatározhatja a választottbíráskodás helyét azzal, hogy a választottbíráknak jogukban áll más helyet választani:
d) közvetlenül vagy valamely állandó választottbírósági intézmény szabályaira történő utalással meghatározhatja azokat az eljárási szabályokat, amelyeket a választottbíráknak meg kell tartaniuk abban az esetben, ha a választottbírák – a felek erre vonatkozó megállapodásának hiányában – maguk nem állapították meg az eljárási szabályokat.
5. Ha a felek megállapodtak abban, hogy vitáikat döntés végett állandó választottbírósági intézmény elé terjesztik, de nem jelölték meg ezt az intézményt és nem tudnak megállapodni annak kijelölésében, a felperes a fenti 3. bekezdésben szabályozott eljárásnak megfelelően kérheti az ilyen intézmény kijelölését.
6. Ha a választottbírósági szerződés nem állapítja meg a választottbíráskodásnak azt a módját (állandó választottbírósági intézmény útján történő vagy ad hoc választottbíráskodás), amelynek alkalmazásával a felek közötti vitát el kell dönteni; és ha a felek nem tudnak erre nézve megegyezni, a felperes jogosult a kérdés eldöntése érdekében a fenti 3. bekezdésben szabályozott eljárást igénybe venni. Az illetékes Kereskedelmi Kamara Elnöke vagy a Különbizottság állandó választottbírósági intézmény elé utalhatja a feleket, vagy pedig felhívhatja őket arra, hogy az általa kitűzött határidőn belül jelöljék ki választottbíráikat, és ugyanezen a határidőn belül állapodjanak meg a választottbírósági eljárás lefolytatásához szükséges intézkedésekben. Az utóbbi esetben alkalmazni kell e cikk 2., 3. és 4. bekezdését.
7. Ha e cikk 2., 3., 4., 5. és 6. bekezdése értelmében a kijelölt Kereskedelmi Kamara Elnöke az említett bekezdésekben felsorolt kérelmek kézhezvételétől számított hatvan napon belül a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmező az elmulasztott intézkedések megtétele végett a Különbizottsághoz fordulhat.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=755.1336

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha a felek állandó választottbírósági intézmény elé terjesztik vitájukat, akkor választottbírósági eljárás az említett intézmény szabályai szerint folyik Amennyiben Ad hoc választott bíróság elé, akkor ők választhatják meg a bírákat. Az illetékes Kereskedelmi Kamara Elnöke vagy a Különbizottság kérésre ekkor is dönthet a bírákról. Ha az elnök a kérésnek 60 napon belül nem tesz eleget, akkor a kérelmező Különbizottsághoz fordulhat.

Vitarendezési formák:

Területek: