A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1985. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént: a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Fejlesztési Társulás tagjává.

Hatályba lépés:

1985-04-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

X. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

Értelmezés és döntőbíróság

  1. a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társulás, vagy a Társulás valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társulás bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a VI. Cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
  2. b) Minden olyan ügyben, amelyben az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társulás ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az ügyvezető igazgatók döntése alapján járhat el.

c) Ha a Társulás és egy kilépett ország között, vagy a Társulás műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társulás és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, amelynek egyik tagját a Társulás, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek eltérő megállapodása hiányában a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társulás által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=7496.10443

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fejlesztési társulásban résztvevők közötti vitarendezés során a döntőbíróság eljárása.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyarország Kormánya és Mongólia Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

52/2016. (III. 21.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2016.

Hatályba lépés:

2016-02-21

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az irányadó jog és választott bíróság

Az egyedi hitelszerződésre Magyarország joga az irányadó.

Az egyedi hitelszerződésből eredő vagy azzal összefüggésben keletkező minden vitát elsősorban békés és jóhiszemű tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a kérdéses viták 60 (hatvan) naptári napon belül nem kerülnek rendezésre, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján. A választottbírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=194557.321013

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján

Vitarendezési formák:

Területek:

A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

167/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2012.

Hatályba lépés:

07-21-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

16-17. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Releváns honlap:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200167.KOR×hift=1

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Amennyiben a Konzorcium Igazgatósága és valamelyik Tagközpont vezetősége nem ért egyet, bármelyikük kérheti egy jól képzett külső közvetítő (Mediátor) kijelölését. A Mediátor személyében a két félnek meg kell egyeznie.
Ha a felek valamelyike kéri, a békéltetést az Alapszabály 2. függelékében foglalt békéltető eljárás szerint kell lefolytatni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és Mongólia Kormánya között pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

13/2010. (II. 5.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2010.

Hatályba lépés:

02-06-10

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az irányadó jog és választott bíróság
Az egyedi hitelszerződésre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.
Az egyedi hitelszerződésből eredő vagy azzal összefüggésben keletkező minden vitát elsősorban békés és jóhiszemű tárgyalások útján kell rendezni. Amennyiben a kérdéses viták 60 (hatvan) naptári napon belül nem kerülnek rendezésre, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választottbírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 (három) választottbíró útján. A választottbírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=130696.188162

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Amennyiben a kérdéses vitákat 60 (hatvan) naptári napon belül nem rendezik, a vitákat a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Békéltető és Választott bírósági Szabályzatának megfelelően kell véglegesen rendezni 3 választott bíró útján. A választott bírósági eljárást angol nyelven kell lefolytatni. Az eljárás helye Párizs, Franciaország.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a beruházások

Jogszabály forrása:

1993. évi XXXVII. törvény

Megjelenés:

1993.

Hatályba lépés:

04-16-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye közötti viták rendezése
(1) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személye között valamely beruházással kapcsolatban felmerülő vita esetén a vitában álló Felek a vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani.
(2) Ha a szóban forgó vita tanácskozások és tárgyalások útján nem oldható meg, a vitában álló Felek bármelyike, a beruházást befogadó Szerződő Fél jogszabályaival összhangban, eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.
(3) Ha a vita a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, a vitában álló Felek bármelyike a következő intézkedést foganatosíthatja, függetlenül attól, hogy az e Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás alapján igénybe vehető helyi jogorvoslattal éltek-e már, illetve azt kimerítették-e:
a) ha mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából az Egyezmény 28. vagy 36. Cikke alapján. Ha az eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye indítja, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez;
b) ha az egyik Szerződő Fél sem tagja ebben az időben az Egyezménynek, így a vitát a Megállapodás ,,B”” mellékletével összhangban megalakított választottbíróság elé terjesztik.
(4) Amennyiben a szóban forgó vita nem a Megállapodás 7. Cikke alapján keletkezik, úgy az e Cikk (3) bekezdése szerinti eljárás olyan esetben foganatosítható, amikor az e Cikk (2) bekezdése szerint igénybe vehető helyi jogorvoslatot már kimerítették. Ha az ezen bekezdés szerinti eljárást az egyik Szerződő Fél természetes vagy jogi személye kezdeményezi, a másik Szerződő Félnek a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül hozzá kell járulnia a vita Központ elé való terjesztéséhez.
(5) Amennyiben a vitát az e Cikk (3) vagy (4) bekezdése értelmében a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik:
a) ha a vitában álló Felek nem tudnak megegyezni arra nézve, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás útján való rendezés a megfelelőbb eljárás, az érintett természetes vagy jogi személynek jogában áll választani, és
b) az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő törvények szerint alapított vagy bejegyzett társaság, amelyben a vita keletkezése előtt a részvények többsége a másik Szerződő Fél természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában volt, az Egyezmény 25. Cikk (2) b) bekezdése értelmében a másik Szerződő Fél társaságának tekintendő.
(6) Ha az e Cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett eljárás már folyamatban van, egyik Szerződő Fél sem próbálja diplomáciai úton megoldani a vitát, kivéve, ha:
a) az illetékes bírói vagy közigazgatási testület, a Központ Főtitkára, a választottbírói hatóság vagy törvényszék vagy a békéltető bizottság, az esettől függően, úgy dönt, hogy a szóban forgó vitával kapcsolatban nincs joghatósága; vagy
b) a másik Szerződő Fél nem tartja magát a szóban forgó testület ítéletéhez, döntéséhez, rendelkezéséhez, vagy egyéb határozatához, illetőleg azokat nem hajtja végre.
(7) A Szerződő Fél a beruházási vitával kapcsolatos semmilyen eljárás során nem támaszthat védekezésképpen ellenigényt, beszámítást vagy hasonlót azon a címen, hogy az érintett természetes vagy jogi személy egy biztosítás vagy garanciaszerződés alapján vagy kártalanítást, kárpótlást kapott vagy fog kapni az állítólagos veszteség egészéért vagy annak egy részéért.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19159.29655

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát először tanácskozások és tárgyalások útján próbálják megoldani. Ha nem sikerül, akkor bármelyik fél eljárást kezdeményezhet illetékes bírói vagy közigazgatási testületei előtt.
Amennyiben mindkét Szerződő Fél tagja ebben az időben az Államok és más Államok Természetes és Jogi Személyei közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. évi Egyezménynek, úgy a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé viheti békéltetőt kérve.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi augusztus hó 25. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1993. évi XXXIX. törvény

Megjelenés:

1993.

Hatályba lépés:

04-16-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

10. cikk 6.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, ,,az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezménynek””, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az e Cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a ,,Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja”” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19175.29673

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szerződés kötő felek közötti befektetési vita esetén a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által lefolytandó békéltetéssi eljrását lehet (A Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény alapján.)');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Oslóban, az 1991. évi április hó 8. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1993. évi LXI. törvény

Megjelenés:

1994.

Hatályba lépés:

06-23-93

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk 2.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A beruházó és az egyik Szerződő Fél közötti viták: Az ilyen vitákat, ha azokat az erre vonatkozó igény írásbeli bejelentésétől számított három hónapon belül nem sikerült békés úton rendezni, a vitában álló felek egyikének kívánságára az 1965. március 18-i, az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezmény (Washingtoni Egyezmény) szerint előterjesztik békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezés céljából.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=19329.30060

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha felek közötti vitát 3 hónapon belül nem tudják békés úton rendezni, akkor az egyik fél kérésére előterjesztik békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján történő rendezésre.

Vitarendezési formák:

Területek:

A pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1979. évi 25. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1976.

Hatályba lépés:

11-08-79

Releváns paragrafus(ok) száma:

31. Cikk [1] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Viták
(1) Ha két vagy több Fél között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita támad, az említett Felek egymással tanácskoznak abból a célból, hogy ezt a vitát tárgyalások, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bíróság, a regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti egyéb békés eszközzel rendezzék.
(2) Minden olyan természetű vitát, amelyet az (1) bekezdésben előírt módon nem rendeztek, határozathozatal céljából a vitában részes bármely Fél kérelmére, a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3604.5877

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát tárgyalások, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bíróság, a regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti egyéb békés eszközzel kell rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor bármely fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A nemzetközi kiállításokra vonatkozó, Párizsban, az 1928. évi november hó 22. napján kelt egyezmény módosításáról szóló, Párizsban, az 1972. évi november hó 30. napján kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

21/1982. (V. 24.) MT rendelet

Megjelenés:

1982.

Hatályba lépés:

05-24-82

Releváns paragrafus(ok) száma:

34. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) Minden olyan véleményeltérést, amely két vagy több szerződő Fél között a jelen Egyezmény alkalmazása vagy értelmezése tekintetében merül fel, és az Egyezmény által döntési hatáskörrel felruházott szervek részéről nem rendezhető, a vitában álló felek közvetlenül tárgyalnak meg.
(2) Amennyiben ezek a tárgyalások rövid időn belül nem végződnek megegyezéssel, akkor a felek valamelyike az Iroda elnökéhez fordul, és tőle békéltető kijelölését kéri. Ha pedig a békéltető sem képes elérni, hogy a vitában álló felek valamelyik megoldásban megállapodjanak, úgy jelentést tesz az elnöknek a vita lényegéről és terjedelméről.
(3) Az ellentét ekkénti megállapítása után a véleményeltérést választottbíróság elé kell bocsátani. Ebből a célból az egyik Fél a vitában álló felekhez intézett jelentés közlésétől számított 2 hónapon belül választottbírósági eljárás iránti kérelmet nyújt be az Iroda főtitkárához, megnevezve abban az általa választott döntőbírót. A vitában érdekelt másik vagy többi Félnek két hónapon belül kell külön-külön kijelölnie a maga választott bíráját. Ennek hiányában a Felek egyike a Nemzetközi Bíróság elnökéhez fordul és tőle kéri választott bíró vagy bírák kijelölését. Amikor több Fél közös álláspontot képvisel, akkor az előző szakasz rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából csak egyetlen Félnek számítanak. Vitás esetben a főtitkár dönt.
A választott bírák elnököt választanak. Amennyiben a választott bírák két hónapon belül nem tudnak az elnök személyében megállapodni, úgy kijelöléséről a Felek egyikének kérelmére a Nemzetközi Bíróság elnöke gondoskodik.
(4) A választottbíróság határozatát tagjai szavazatának többségével hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Ez a választott döntőbírósági határozat véglegesen és fellebbezés lehetősége nélkül kötelező a vitában álló valamennyi Félre.
(5) Az Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy ahhoz való csatlakozáskor bármely állam kinyilatkoztathatja, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a fenti (3) és (4) bekezdések rendelkezéseit. Az említett rendelkezések a többi szerződő Felet sem kötik az olyan állammal szemben, amely ilyen fenntartással élt.
(6) Az a szerződő Fél, amelyik az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően fenntartással élt, ezt a fenntartást a letéteményes Kormányhoz intézett bejelentésével bármikor visszavonhatja.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=5295.7907

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitás ügyeket tárgyalásos úton rendezik. Ha ezek rövid időn belül nem végződnek megegyezéssel, akkor a felek valamelyike az Iroda elnökéhez fordul, és tőle békéltető kijelölését kéri. A felek fenntartással élhetnek.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Be
ben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1986. évi 2. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1986.

Hatályba lépés:

02-24-86

Releváns paragrafus(ok) száma:

12-16. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

DÖNTŐBÍRÁSKODÁS
12. cikk
Illetékesség
1. § A Tagállamok között az Egyezmény magyarázatára és alkalmazására, továbbá a Tagállamok és a Szervezet között az előjogokról és mentességekről szóló Jegyzőkönyv magyarázatára és alkalmazására vonatkozó vitákat valamelyik fél kérésére a döntőbíróság elé terjeszthetik. A döntőbíróság összetételét és a döntőbírósági eljárást a felek szabadon határozzák meg.
2. § A viták
a) a fuvarozó vállalatok között,
b) a fuvarozó vállalatok és fuvaroztató között,
c) a fuvaroztatók között
a CIV és a CIM Egységes Szabályok alkalmazásával összefüggésben, ha azokat megegyezéssel elintézni vagy rendes bíróság elé döntésre terjeszteni nem lehetett, az érintett felek hozzájárulásával döntőbíróság elé terjeszthetők. A döntőbíróság összetételére és a döntőbírósági eljárásra a 13-16. cikk rendelkezései érvényesek.
3. § Bármelyik Tagállam az Egyezmény aláírásakor, vagy a megerősítő-, elfogadó-, jóváhagyó-, vagy csatlakozóokmányok letételekor fenntarthatja magának a jogot, hogy az 1. és 2. § rendelkezéseit egészben vagy részben nem alkalmazza.
4. § Bármelyik Tagállam, amely a 3. §-ban foglaltak alapján fenntartást tett, arról a letéteményes Kormányhoz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A fenntartásról való lemondás azt a napot követő egy hónappal válik hatályossá, amelyen a letéteményes Kormány arról a Tagállamokat értesítette.
13. cikk
Döntőbíráskodási szerződés. Döntőbírósági Iroda
felek döntőbíráskodási szerződést kötnek, amely különösen tartalmazza:
a) a vita tárgyát;
b) a döntőbíróság összetételét és a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölésére megállapított határidőt;
c) a bíróság székhelyeként meghatározott helységet.
A döntőbíráskodásra vonatkozó szerződést közölni kell a Központi Hivatallal, amely ellátja a bírósági iroda teendőit.
14. cikk
Döntőbírák
1. § A Központi Hivatal elkészíti a döntőbírák jegyzékét és azt folyamatosan vezeti. Minden Tagállam a döntőbírák jegyzékébe két állampolgárát bejegyeztetheti, akik a nemzetközi fuvarjog szakértői.
2. § A döntőbíróság a döntőbíráskodási szerződés szerint egy, három vagy öt döntőbíróból áll.
A döntőbírákat azok közül a személyek közül választják ki, akiket az 1. §-ban említett jegyzékbe felvettek. Ha azonban a döntőbíráskodási szerződés öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél választhat egy a jegyzékben nem szereplő döntőbírót.
Ha a döntőbíráskodási szerződés egyetlen döntőbírót ír elő, ezt a döntőbírót a felek kölcsönös egyetértésével választják meg.
Ha a döntőbíráskodási szerződés három vagy öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél egy vagy két döntőbírót választ, akik kölcsönös megértéssel jelölik ki a harmadik vagy az ötödik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz.
Ha a felek az egyetlen döntőbíró kiválasztásában, vagy ha a felek által megválasztott döntőbírák a harmadik, illetve az ötödik döntőbíró megválasztásában nem tudnak megegyezni, akkor ezt a Központi Hivatal vezérigazgatója jelöli ki.
3. § Ha a felek állampolgársága nem azonos, az egyetlen, a harmadik, illetőleg az ötödik döntőbírónak más állampolgárságúnak kell lennie, mint a felek.
Harmadik félnek a vitában való részvétele a döntőbíróság összetételére nincs hatással.
15. cikk
Eljárás. Költségek
1. § A döntőbíróság az eljárási szabályokat különösen a következő rendelkezések figyelembevételével állapítja meg:
a) a döntőbíróság a vitás ügyet a felek által előadottak alapján vizsgálja meg és bírálja el anélkül, hogy jogi kérdésekben a felek magyarázatához kötve lenne;
b) a döntőbíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amit a felperes követel és kevesebbet sem, mint amit az alperes tartozásként elismert;
c) a döntőbíróság a kellőképpen indokolt ítéletet írásba foglalja és a Központi Hivatal útján a feleknek megküldi;
d) ha a döntőbíróság székhelyén más kényszerítő jogszabály és a felek között ellentétes megállapodás nincs, a döntőbíróság ítélete végleges.
A döntőbíró tiszteletdíját a Központi Hivatal vezérigazgatója állapítja meg.
2. § A döntőbíróság ítélete megállapítja a költségeket és kiadásokat, és meghatározza, milyen arányban kell azokat és a döntőbírák tiszteletdíját a felek között megosztani.
16. cikk
Elévülés. Végrehajthatóság
1. § A döntőbírósági eljárás megindításának az elévülés megszakítása tekintetében ugyanaz a hatása, mint amit az alkalmazandó anyagi jog a rendes bíróság előtti keresetindításra előír.
2. § A döntőbíróság ítélete a fuvarozó vállalatokkal és a fuvaroztatókkal szemben bármely Tagállamban végrehajtható, ha abban az Államban, ahol azt végrehajtják, az előírt alakiságokat teljesítették. Az ítélet tartalma érdemben nem vizsgálható felül.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8072.11073

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek vitáik rendezését békéltetői eljárás keretén belül is megoldhatják, az eljárás időtartama alatt elévülés szünetel.

Vitarendezési formák:

Területek: