az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról

Jogszabály forrása:

2015. évi XCII. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-07-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

31. cikk 1.c)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

. a belső jog eljárási szabályainak megfelelő módon annak lehetővé tétele, hogy az áldozatokat meghallgassák, bizonyítékokat nyújthassanak be, megválaszthassák véleményük, igényeik és aggályaik közvetlenül vagy közvetítő közreműködésével történő kifejtésének módjait, valamint azt, hogy a véleményüket figyelembe vegyék;

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176490.297548

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A nemzeti jogban biztosítani kell akár közvetítő útján is a bizonyítási eljárás lehetőségét.

Vitarendezési formák:

Területek:

a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosításáról

Jogszabály forrása:

2015. évi CCVIII. törvény

Megjelenés:

A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2015. december 12. A törvény a 2010: CXXX. törvény 12. § (3) bekezdése alapján hatályát vesztette 2015. december 19. napjával.

Hatályba lépés:

2015-12-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

7.§(2) f);

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

f) közvetítőként jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között a visszaszolgáltatás ügyében, a bírósági eljárást megelőzően egyeztetést kezdeményez,

g) a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezheti a felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi, és a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa ehhez hivatalosan is hozzájárul.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=192872.315750

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Közvetítő jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról

Jogszabály forrása:

2015. évi LXXXIV. törvény

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-06-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

3. melléklet 8.2) ;3

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

2) A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti.

 

3) A 2) bekezdés szerint megbízott közvetítő szervezet tevékenységét az adatvédelmi szabályok és a 4) bekezdésben foglaltak megtartásával köteles végezni.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=176352.314097

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A veszélyes árut szállító hajók adatainak a hajó és a hajózási hatóság közötti közvetítését arra alkalmas és a hajózási hatóság által megbízott szervezet is végezheti

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Pet’ov) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

317/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2008. I. 10-én az 5/2008. (I. 11.) KüM határozat alapján

Hatályba lépés:

2008-01-10

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. Cikk ;

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

(1) Jelen Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával összefüggő viták rendezése a Szerződő Felek jelen Egyezmény 10. Cikkében megjelölt szerveinek a feladata. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek elé kell terjeszteni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt módon a vitát nem sikerül rendezni, azt az egyik Szerződő Fél kérése alapján döntőbíróság elé terjesztik.

(3) Szerződő Felek a döntőbíróságot ad hoc módon hozzák létre úgy, hogy bármelyik Szerződő Féltől eredő igénybejelentést követő két hónapon belül saját állampolgáraik közül egy-egy döntőbírót jelölnek ki. A döntőbíróság elnöke egy harmadik állam polgára lesz, akinek személyéről a két döntőbíró állapodik meg.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt döntőbíróság előtti eljárásban a nemzetközi jog szabályai az irányadóak. A döntőbíróság előtti eljárás során az UNCITRAL választottbírósági szabályai az irányadóak.

(5) A döntőbíróság szavazattöbbséggel dönt; döntése mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. A Szerződő Felek viselik a saját döntőbírájuk tevékenységével összefüggő költségeket. A döntőbíróság eljárásával összefüggő további költségeket a Szerződő Felek közösen, egyenlő arányban viselik.

(6) Amennyiben az egyik Szerződő Fél azon szándékának, hogy döntőbírósághoz kíván fordulni, bejelentésétől számított hat hónapon belül a döntőbírók nem tudnak megegyezni a döntőbíróság elnökének személyéről, s nem is állapodnak meg másként, az érintett Szerződő Fél a Hágai Állandó Választottbíróság főtitkárához fordul, hogy nevezze ki a döntőbíróság elnökét. Abban az esetben, ha az Állandó Választottbíróság főtitkára az egyik Szerződő Fél állampolgára lenne, az Állandó Választottbíróság opciós szabályai szerint kell eljárni

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112582.161188

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A két ország közös államhatárán, Szécsény és Pető (Pet’ov) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény során fellépő viták rendezési módja.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1979. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál 1979. évi július hó 19. napján megtörtént. A Megállapodás a Magyar Népköztársaság tekintetében 1979. évi augusztus hó 18. napján lép hatályba.

Hatályba lépés:

1979-08-18

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. Cikk; 17.Cikk 3.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. A Megállapodásnak értelmezése vagy alkalmazása tekintetében két vagy több Szerződő Fél között keletkezett minden vitát lehetőség szerint a vitában részes Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
  3. A tárgyalás útján nem rendezett vitás kérdést a vitában részes Szerződő Felek bármelyikének kívánságára választottbírósági eljárásnak kell alávetni és egy vagy több választottbíró elé kell terjeszteni, akiket a vitában részt vevő Felek kölcsönös megegyezéssel választanak. Ha a vitában részt vevő Felek a választottbírósági eljárásra irányuló kívánság kinyilvánításának napjától számított három hónapon belül a választottbíró vagy választottbírák kiválasztásában nem tudnak megegyezni, a vitában részes bármely Fél kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárát, hogy egyetlen bírót jelöljön ki; a vitás ügyet döntés végett ahhoz a bíróhoz kell terjeszteni.
  4. A 2. pont rendelkezései szerint választott vagy kijelölt bíró, illetőleg bírák döntése a vitában részes Szerződő Felekre kötelező.
  5. Cikk
  6. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek a Megállapodás 11. Cikkének a kötelező döntőbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseit.”

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3587.5837

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közúti szállítás területén keletkezett viták rendezése, érdekesség, hogy ezen szabályokat Magyarország nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1985. évi 19. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént: a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Fejlesztési Társulás tagjává.

Hatályba lépés:

1985-04-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

X. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk

Értelmezés és döntőbíróság

  1. a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társulás, vagy a Társulás valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társulás bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a VI. Cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.
  2. b) Minden olyan ügyben, amelyben az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társulás ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az ügyvezető igazgatók döntése alapján járhat el.

c) Ha a Társulás és egy kilépett ország között, vagy a Társulás műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társulás és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, amelynek egyik tagját a Társulás, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek eltérő megállapodása hiányában a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társulás által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=7496.10443

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fejlesztési társulásban résztvevők közötti vitarendezés során a döntőbíróság eljárása.

Vitarendezési formák:

Területek:

Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1986. évi 2. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1986.

Hatályba lépés:

1986-02-24

Releváns paragrafus(ok) száma:

12. Cikk 1–2.§; 13. cikk; 14. cikk; 15.Cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. § A Tagállamok között az Egyezmény magyarázatára és alkalmazására, továbbá a Tagállamok és a Szervezet között az előjogokról és mentességekről szóló Jegyzőkönyv magyarázatára és alkalmazására vonatkozó vitákat valamelyik fél kérésére a döntőbíróság elé terjeszthetik. A döntőbíróság összetételét és a döntőbírósági eljárást a felek szabadon határozzák meg.
  3. § A viták
  4. a) a fuvarozó vállalatok között,
  5. b) a fuvarozó vállalatok és fuvaroztató között,
  6. c) a fuvaroztatók között

a CIV és a CIM Egységes Szabályok alkalmazásával összefüggésben, ha azokat megegyezéssel elintézni vagy rendes bíróság elé döntésre terjeszteni nem lehetett, az érintett felek hozzájárulásával döntőbíróság elé terjeszthetők. A döntőbíróság összetételére és a döntőbírósági eljárásra a 13-16. Cikk rendelkezései érvényesek.

  1. Cikk

Döntőbíráskodási szerződés, Döntőbírósági Iroda

Felek döntőbíráskodási szerződést kötnek, amely különösen tartalmazza:

  1. a) a vita tárgyát;
  2. b) a döntőbíróság összetételét és a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölésére megállapított határidőt;
  3. c) a bíróság székhelyeként meghatározott helységet.

A döntőbíráskodásra vonatkozó szerződést közölni kell a Központi Hivatallal, amely ellátja a bírósági iroda teendőit.

  1. Cikk

Döntőbírák

  1. § A Központi Hivatal elkészíti a döntőbírák jegyzékét és azt folyamatosan vezeti. Minden Tagállam a döntőbírák jegyzékébe két állampolgárát bejegyeztetheti, akik a nemzetközi fuvarjog szakértői.
  2. § A döntőbíróság a döntőbíráskodási szerződés szerint egy, három vagy öt döntőbíróból áll.

A döntőbírákat azok közül a személyek közül választják ki, akiket az 1. §-ban említett jegyzékbe felvettek. Ha azonban a döntőbíráskodási szerződés öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél választhat egy a jegyzékben nem szereplő döntőbírót.

Ha a döntőbíráskodási szerződés egyetlen döntőbírót ír elő, ezt a döntőbírót a felek kölcsönös egyetértésével választják meg.

Ha a döntőbíráskodási szerződés három vagy öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél egy vagy két döntőbírót választ, akik kölcsönös megértéssel jelölik ki a harmadik vagy az ötödik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz.

Ha a felek az egyetlen döntőbíró kiválasztásában, vagy ha a felek által megválasztott döntőbírák a harmadik, illetve az ötödik döntőbíró megválasztásában nem tudnak megegyezni, akkor ezt a Központi Hivatal vezérigazgatója jelöli ki.

  1. § Ha a felek állampolgársága nem azonos, az egyetlen, a harmadik, illetőleg az ötödik döntőbírónak más állampolgárságúnak kell lennie, mint a felek.

Harmadik félnek a vitában való részvétele a döntőbíróság összetételére nincs hatással.

  1. Cikk

Eljárás. Költségek

  1. § A döntőbíróság az eljárási szabályokat különösen a következő rendelkezések figyelembevételével állapítja meg:
  2. a) a döntőbíróság a vitás ügyet a felek által előadottak alapján vizsgálja meg és bírálja el anélkül, hogy jogi kérdésekben a felek magyarázatához kötve lenne;
  3. b) a döntőbíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amit a felperes követel és kevesebbet sem, mint amit az alperes tartozásként elismert;
  4. c) a döntőbíróság a kellőképpen indokolt ítéletet írásba foglalja és a Központi Hivatal útján a feleknek megküldi;
  5. d) ha a döntőbíróság székhelyén más kényszerítő jogszabály és a felek között ellentétes megállapodás nincs, a döntőbíróság ítélete végleges.

A döntőbíró tiszteletdíját a Központi Hivatal vezérigazgatója állapítja meg.

2. § A döntőbíróság ítélete megállapítja a költségeket és kiadásokat, és meghatározza, milyen arányban kell azokat és a döntőbírák tiszteletdíját a felek között megosztani.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8072.11073

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) keretén belüli viták rendezésének eljárási szabályai

Vitarendezési formák:

Területek:

a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1987. évi 24. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1987.

Hatályba lépés:

1987-10-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

16. cikk, 20. cikk.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. Cikk
  2. A két vagy több részes állam között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban keletkezett bármely vitás ügyet, amelyet nem tudnak tárgyalások útján rendezni, bármelyikük kérésére választottbíróság elé kell terjeszteni. Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül a Felek nem tudnak megegyezni a választottbíróság megszervezésében, az ügyet bármelyik fél a Nemzetközi Bíróság elé terjeszti, a Bíróság Alapszabályzatának megfelelő kérelem benyújtásával.
  3. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor vagy az ahhoz való csatlakozáskor bármelyik állam kijelentheti, hogy az e Cikk 1. bekezdését nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A többi részes államot nem kötik az e Cikk 1. bekezdésében foglaltak azzal a részes állammal szemben, amely ilyen fenntartást tett.
  4. Az a részes állam, amely az e Cikk 2. bekezdésének megfelelően fenntartást tett, az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítésével azt bármikor visszavonhatja.
  5. Cikk

Az Egyezmény eredeti példánya – amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles – az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kerül letétbe helyezésre, aki ennek hiteles másolatát megküldi valamennyi államnak.

Ennek hiteléül az alulírottak, akiket erre kormányuk megfelelően felhatalmazott, aláírták az Egyezményt, amelyet New Yorkban 1979. december 18-án nyitottak meg aláírásra.”

  1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szerződéshez való csatlakozás alkalmából a következő fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 16. cikk 1. pontjában foglalt vitarendezési eljárásokat, mivel elvi álláspontja szerint bármely döntőbíróság, illetve a Nemzetközi Bíróság joghatósága csak a vitában részt vevő valamennyi fél előzetes és önkéntes alávetésén alapulhat.”

  1. §[1] E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. október 2. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=9053.12385

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Egyezmény 16. cikk 1. pontjában foglalt vitarendezési eljárásokat, mivel elvi álláspontja szerint bármely döntőbíróság, illetve a Nemzetközi Bíróság joghatósága csak a vitában részt vevő valamennyi fél előzetes és önkéntes alávetésén alapulhat.”

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1995. január 31-én, az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek keretében, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezmény 17. Cikkében foglaltak teljesítése érdekében létrejött Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2003. évi V. törvény

Megjelenés:

2003.

Hatályba lépés:

2003-02-20

Releváns paragrafus(ok) száma:

Függelék

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. A vitában résztvevő, a 34. Cikk 3. bekezdés szerinti döntőbíráskodást kérő Félnek a keresetről és a kereset alapját képező indokokról írásban értesítenie kell a másik Felet.
  2. Az érintett Feleknek meg kell határozniuk egy választott bíróságot.
  3. A választott bíróságnak három tagból kell állnia. Minden egyes Félnek ki kell jelölnie egy választott bírót. A két Félnek közös megegyezéssel kell kijelölnie az elnöklő választott bírót.
  4. Amennyiben a döntőbíráskodás kérésének időpontjától számított négy hónapon belül közös megegyezéssel nem történik ilyen kijelölés vagy megbízás, a szükséges kijelölést vagy megbízást az Állandó Döntőbíróság Főtitkárára kell bízni.
  5. Ha a Felek másképpen meg nem egyeznek, a bíróságnak magának kell meghatároznia a saját ügyrendjét.
  6. Amennyiben a Felek másképp nem egyeznek meg, a bíróságnak a nemzetközi törvények alkalmazandó szabályai alapján kell határoznia, az ilyen szabályok hiányában pedig,ex aequo et bono.
  7. A bíróságnak határozatát szavazati többség útján kell meghoznia. Határozatát jogerősnek és kötelező érvényűnek kell tekinteni.”
  8. §A Magyar Köztársaság Kormánya az Országgyűlés felhatalmazása alapján az Egyezmény megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatokat tette:

A Megállapodás 3. Cikkének (6) bekezdéséhez:

,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 3. Cikkének (6) bekezdése értelmében nem fogja alkalmazni a 3. Cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.”

A Megállapodás 17. Cikkéhez:

,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 17. Cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóság: az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja.

A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy a Megállapodás 17. Cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság: a Legfőbb Ügyészség.”

A Megállapodás 19. Cikkének (3) bekezdéséhez:

,,A Magyar Köztársaság kijelenti, hogy amennyiben a megkeresések és az egyéb kapcsolattartást biztosító okmányok nem magyar nyelven vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén készültek, ahhoz magyar, angol vagy francia nyelvek valamelyikére történő fordítást kell csatolni.”

  1. §(1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)2 A Megállapodásba foglalt feladatok végrehajtása a 17. Cikk (2) bekezdése tekintetében a legfőbb ügyész, egyebekben a rendészetért felelős miniszter feladata

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=73616.101939

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A döntőbíráskodást kérő felek a kereset alapját adó indokokról kötelesek egymást tájékoztatni. A 3 tagú bírói testületet közösen határozzák meg. Ha ez nem történik meg, akkor az Állandó Döntőbíróság Főtitkár végzi a szükséges kijelölést. A bíróság határozatát szavazati többség útján hozza meg, határozata kötelező érvényű..

Vitarendezési formák:

Területek:

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról

Jogszabály forrása:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012. november 21-i 2012/34/EU IRÁNYELVE

Megjelenés:

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2012. december 14-i, L 343. számában (32. o.), hatályos 2012. december 15-től.

Hatályba lépés:

2012-12-15

Releváns paragrafus(ok) száma:

46.cikk (6); IV. Melléklet 3.d) ; VI. Melléklet 1. g)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(6) Más létező jogorvoslati lehetőségek és az 56. cikk sérelme nélkül, az infrastruktúra-elosztással kapcsolatban keletkező viták esetén békéltető eljárás áll rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ezt az eljárást a hálózati üzletszabályzatban határozzák meg. Ezen eljárás alkalmazása esetén a határozatot 10 munkanapon belül meg kell hozni.

  1. d) a koordinációs folyamatot szabályozó elveket és az e folyamat részét képező békéltető eljárást;

g) más létező jogorvoslati lehetőségek és az 56. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatban keletkező viták esetére békéltető eljárás áll rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ennek a békéltető rendszernek az érintett felekkel szemben pártatlannak kell lennie

Releváns honlap:

ttp://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32012L0034&rid=1

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az egységes európai vasúti térségen beleül felvetődő szakmai vitákat békéltetés útján kell rendezni.

Vitarendezési formák:

Területek: