A polgári perrendtartásról

Jogszabály forrása:

1952. évi III. törvény

Megjelenés:

2009.

Hatályba lépés:

01-01-09

Releváns paragrafus(ok) száma:

80.§ [5] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.
(4) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére perlekedő fél – a per eldöntésére való tekintet nélkül – a közvetítői eljárásban a másik fél által fizetett költségeknek (a közvetítő díjának és igazolt költségeinek, a szakértői díjnak és költségtérítésnek stb.) a másik fél részére történő megtérítésére is kötelezhető. A megállapodás nem teljesítése miatt indított perben a perköltségviselés általános szabályai alkalmazandók, azonban a bíróság a megállapodás teljesítését elmulasztó felet ilyenkor is kötelezheti a közvetítői eljárásban a másik fél részéről felmerült költségek megtérítésére.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények megfelelően alkalmazhatók, ha a fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltetőtestületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=305.223149

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha megállapodást követően az egyik fél mégis bírósághoz fordul, akkor a költségeket neki kell megtérítenie. A felperes marasztalható, ha a fogyasztóvédelemről szóló törvényben szabályozott békéltetőtestületi eljárásban határozattal jóváhagyott egyezség útján rendezett fogyasztói jogvita tárgyában fordul a felek bármelyike utóbb a bírósághoz, kivéve az egyezségben foglaltak nem teljesítése miatt a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátása iránt indított eljárást

Vitarendezési formák:

Területek:

A békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól

Jogszabály forrása:

215/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2008.

Hatályba lépés:

09-01-08

Releváns paragrafus(ok) száma:

1;8.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerinti békéltető testület (a továbbiakban: testület) tagjai megbízatásának lejártát százhúsz nappal megelőzően a testület elnöke (a továbbiakban: elnök) megállapítja az új testület tagjainak számát, azon belül a jogász szakképzettséggel rendelkező tagok minimális számát, és kezdeményezi az új testület megalakítását.
Eredménytelen a békéltető testületi tagokra vonatkozó jelölés, ha a fogyasztóvédelmi egyesületek összesen nem javasoltak érvényesen
a) legalább a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményben meghatározott számú személyt,
b) legalább a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményben meghatározott számú jogász szakképzettséggel rendelkező személyt, vagy
c)20 az Fgytv. 25. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő személyt.
(2)21 A jelölés eredménytelenségéről az elnök haladéktalanul írásban értesíti a javaslatot tevő fogyasztóvédelmi egyesületeket.
(3)22 Eredménytelen jelölés esetén öt munkanapon belül ismételten közzé kell tenni a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt, és ismételten le kell folytatni a jelölési eljárást. Ennek során a 4. § (1) bekezdés a) és b)pontja szerinti nyilatkozatokat, továbbá a korábban érvényesen jelölt személy ismételt jelölése esetén a 4. § (2) bekezdése szerinti mellékleteket nem kell ismételten csatolni, az eljárásban a korábban benyújtott mellékletek, továbbá az érvényes hatósági bizonyítvány felhasználhatók.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=119545.230321

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a békéltető testület elnöke állapítja meg az új testület tagjainak számát, azon belül a jogász szakképzettséggel rendelkező tagok minimális számát, és kezdeményezi az új testület megalakítását. Mindezt a békéltető testület tagjai megbízatásának lejártát százhúsz nappal megelőzően.

Vitarendezési formák:

Területek:

A békéltető testületi tagok kijelölésének szabályairól

Jogszabály forrása:

215/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2008.

Hatályba lépés:

09-01-08

Releváns paragrafus(ok) száma:

1;8.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerinti békéltető testület (a továbbiakban: testület) tagjai megbízatásának lejártát százhúsz nappal megelőzően a testület elnöke (a továbbiakban: elnök) megállapítja az új testület tagjainak számát, azon belül a jogász szakképzettséggel rendelkező tagok minimális számát, és kezdeményezi az új testület megalakítását.
Eredménytelen a békéltető testületi tagokra vonatkozó jelölés, ha a fogyasztóvédelmi egyesületek összesen nem javasoltak érvényesen
a) legalább a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményben meghatározott számú személyt,
b) legalább a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményben meghatározott számú jogász szakképzettséggel rendelkező személyt, vagy
c)20 az Fgytv. 25. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő személyt.
(2)21 A jelölés eredménytelenségéről az elnök haladéktalanul írásban értesíti a javaslatot tevő fogyasztóvédelmi egyesületeket.
(3)22 Eredménytelen jelölés esetén öt munkanapon belül ismételten közzé kell tenni a 3. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt, és ismételten le kell folytatni a jelölési eljárást. Ennek során a 4. § (1) bekezdés a) és b)pontja szerinti nyilatkozatokat, továbbá a korábban érvényesen jelölt személy ismételt jelölése esetén a 4. § (2) bekezdése szerinti mellékleteket nem kell ismételten csatolni, az eljárásban a korábban benyújtott mellékletek, továbbá az érvényes hatósági bizonyítvány felhasználhatók.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=119545.230321

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Békéltetői tevékenység – eljárási szabályok, személyi feltételek');

Vitarendezési formák:

Területek:

A közvetítői tevékenységről

Jogszabály forrása:

2002. évi LV. törvény

Megjelenés:

2003.

Hatályba lépés:

03-17-03

Releváns paragrafus(ok) száma:

1.§ [1-2] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=65585.238896

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A törvény célja, hogy elősegítse a felek között felmerült olyan polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választott bírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

Vitarendezési formák:

Területek:

A pénzváltási tevékenységről

Jogszabály forrása:

297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2002.

Hatályba lépés:

01-01-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

27.§ [2-3] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A pénzváltási tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó eljárás

(2) Az űrlapnak tájékoztatnia kell a bejelentőt az írásbeli válaszadás határidejéről, a fogyasztói viták perenkívüli rendezésére létrehozott békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint a tevékenységet felügyelő közigazgatási szerv nevéről és címéről.
(3) A pénzváltó köteles a hozzá bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak vagy mellékletének tartalmaznia kell a részben vagy egészében megalapozottnak bizonyult panaszok kapcsán, a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre történő utalást.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=58376.232976

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A pénzváltói tevékenységgel kapcsolatos panaszok kezelését űrlap rendelkezésre bocsátásával kell megoldani a,melyen fel kell tüntetni - többek között-, a békéltető testülethez fordulás lehetőségét.

Vitarendezési formák:

Területek:

A kollektív tárgyalások előmozdításáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1981. évi 67. ülésszakán elfogadott 154. számú Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2000. évi LXXIV. törvény

Megjelenés:

2000.

Hatályba lépés:

06-25-00

Releváns paragrafus(ok) száma:

6. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A jelen Egyezmény rendelkezései nem zárják ki olyan munkaügyi kapcsolatrendszerek működését, amelyekben kollektív tárgyalásokra békéltető és/vagy választottbírósági szervezetek, vagy intézmények keretében, a felek önkéntes részvételével kerül sor.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=49281.72988

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az Egyezmény rendelkezései nem zárják ki, hogy a tárgyalásokra a felek önkéntes részvételével kerüljön sor.

Vitarendezési formák:

Területek:

A gazdasági kamarákról

Jogszabály forrása:

1999. évi CXXI. törvény

Megjelenés:

2000.

Hatályba lépés:

11-01-00

Releváns paragrafus(ok) száma:

10.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A területi gazdasági kamarák feladatai
az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban

10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
c)29 a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben30, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;
d)31 az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;
e)32 határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f)33 együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozatokat az illetékes gazdasági kamarákkal közlik;
g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
h)34 a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését kezdeményezhetik és a járási hivatal az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetéséről az egyéni vállalkozó székhelye szerinti jegyzőt értesíti,
i)35 működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket;
j)36 közreműködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében.
(2)37 Ha a bíróság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát nyilvánosságra hozhatja.
(3)38 A gazdasági kamarák (1) bekezdés h) pontja szerinti kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a járási hivatal köteles a megfelelő eljárást lefolytatni és annak eredményéről a kamarát is írásban tájékoztatni.)

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41578.239489

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A gazdasági kamarák kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a járási hivatal köteles a megfelelő eljárást lefolytatni és annak eredményéről a kamarát is írásban tájékoztatni.

Vitarendezési formák:

Területek:

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági szerződés kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1999. évi LI. törvény

Megjelenés:

1999.

Hatályba lépés:

06-12-99

Releváns paragrafus(ok) száma:

2. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Minden olyan vitát, amelyet az 1. Cikkben (Ha a tárgyalások a megkezdésüket követő egy év elteltével nem vezetnének eredményre, a vitát bármelyik Fél az alább leírt megfelelő eljárásnak vetheti alá.) meghatározott határidőn belül nem lehetett tárgyalások útján rendezni, a Felek bármelyike békéltető bizottsági eljárás elé terjeszthet a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=40693.62626

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Ha egy vitát a meghatározott időn belül nem rendeznek tárgyalásos úton, akkor bármelyik fél békéltetési bizottság elé terjesztheti az ügyet. ');

Vitarendezési formák:

Területek:

A fogyasztóvédelemről

Jogszabály forrása:

1997. évi CLV. törvény

Megjelenés:

1998.

Hatályba lépés:

03-01-98

Releváns paragrafus(ok) száma:

18.§-24/A.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Békéltető testület

18. §49 (1)50 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
(2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
(3)51 Az állam – a költségvetési törvényben meghatározott mértékben – gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet.
(4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.
19. §52
20. §53 (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.
(2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.
(3) Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.
(4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.
(5)54 A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara szerinti megyére (fővárosra) terjed ki.
21. § (1)55 A békéltető testület elnökből, – szükség szerint – elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.
(2)56 A békéltető testületi tagokat – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek egyenlő arányban jelölik ki.
(3)57 A testületi tagok száma testületenként legalább tíz fő.
(4)58 A kijelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek mind a kamara, megyei (fővárosi) agrárkamarák, mind a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt személyek között legyen olyan tagja, aki megfelel a 25. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(5)59 A békéltető testületi tagok kijelölését követően a tagok összehívásával megalakul a békéltető testület.
(6)60 A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok újra kijelölhetőek.
(7)61 A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.
22. § (1)62 Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő szakterületen legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető testületi tag,
a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,
b)63 büntetett előéletű,
c)64 büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, XV. fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, XVI. fejezet III. címében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény szándékos elkövetése, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
ca) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cd) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ce) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított három évig vagy
d)65 az (1) bekezdés szerinti, a kijelölés alapjául szolgáló végzettségnek és szakmai gyakorlatnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3)66 Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági feltétel teljesülését az érintett igazolja a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként.
(4)67 Azt a tényt, hogy a (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn, az érintett hatósági bizonyítvánnyal igazolja
a)68 a békéltető testületi tagsági kijelölés feltételeként,
b) megbízatásának tartama alatt a békéltető testület elnöke, a békéltető testület elnöke tekintetében a fogyasztóvédelemért felelős miniszter írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha ez e határidőn belül az érintetten kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul.
22/A. §69 (1) A békéltető testület elnöke a békéltető testület tagját, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnökét írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy az igazolásra felhívottal szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok.
(2)70 Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a békéltető testületi tag, illetve a békéltető testület elnöke igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró ok, az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a békéltető testület a tag, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a testület elnöke részére megtéríti.
22/B. §71 (1)72 Az alkalmassági feltételek teljesülése és a kizáró okok vizsgálata céljából a békéltető testület elnöke kezeli a békéltető testületi tagnak jelölt személy
a) 22. § (1) bekezdés szerinti végzettséget és szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumokban,
b) 22. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró ok fenn nem állásának megállapítása céljából történt adatszolgáltatásban, valamint
c) a 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott kizáró okok fenn nem állásának megállapítása céljából kiállított hatósági bizonyítványban
foglalt személyes adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat
a) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tagnak jelölt személy esetében a kijelölési eljárás befejezéséig,
b) a békéltető testület elnöke a békéltető testületi tag megbízatásának megszűnéséig,
c) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a békéltető testület elnöke megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
23. §73 (1) Az elnököt – a testületi tagok közül – a békéltető testület választja meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(2) A békéltető testület elnöke – ha a testület munkaterhe azt indokolja – elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.
23/A. §74 A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30909.232205

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy bíróságon kívüli rendezése. A vita kapcsolatban állhat a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével (fogyasztói jogvita). A cél az egyezség létrehozásának megkísérlés. Ha ez nem sikerül, akkor pedig gyors döntés meghozása a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.
A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Egyesült Nemzetek Iparfejlesztési Szervezete

Jogszabály forrása:

1999. évi LXXXIX. törvény

Megjelenés:

1999.

Hatályba lépés:

11-07-99

Releváns paragrafus(ok) száma:

3.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az Alapokmányban foglaltakat 1985. július 2-ától kell alkalmazni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41234.63563

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Rendezi a törvény hatályba lépésének kérdéseit

Vitarendezési formák:

Területek: