A Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatóközpontok Konzorciumának nemzetközi szervezetként történő létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

167/2012. (VII. 20.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2012.

Hatályba lépés:

07-21-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

16-17. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Releváns honlap:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200167.KOR×hift=1

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Amennyiben a Konzorcium Igazgatósága és valamelyik Tagközpont vezetősége nem ért egyet, bármelyikük kérheti egy jól képzett külső közvetítő (Mediátor) kijelölését. A Mediátor személyében a két félnek meg kell egyeznie.
Ha a felek valamelyike kéri, a békéltetést az Alapszabály 2. függelékében foglalt békéltető eljárás szerint kell lefolytatni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1979. évi 25. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1976.

Hatályba lépés:

11-08-79

Releváns paragrafus(ok) száma:

31. Cikk [1] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Viták
(1) Ha két vagy több Fél között az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban vita támad, az említett Felek egymással tanácskoznak abból a célból, hogy ezt a vitát tárgyalások, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bíróság, a regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti egyéb békés eszközzel rendezzék.
(2) Minden olyan természetű vitát, amelyet az (1) bekezdésben előírt módon nem rendeztek, határozathozatal céljából a vitában részes bármely Fél kérelmére, a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3604.5877

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitát tárgyalások, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választott bíróság, a regionális szervekhez való folyamodás útján, bírói úton vagy választásuk szerinti egyéb békés eszközzel kell rendezni. Ha ez nem sikerül, akkor bármely fél kérésére a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

Vitarendezési formák:

Területek:

A nemzetközi kiállításokra vonatkozó, Párizsban, az 1928. évi november hó 22. napján kelt egyezmény módosításáról szóló, Párizsban, az 1972. évi november hó 30. napján kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

21/1982. (V. 24.) MT rendelet

Megjelenés:

1982.

Hatályba lépés:

05-24-82

Releváns paragrafus(ok) száma:

34. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) Minden olyan véleményeltérést, amely két vagy több szerződő Fél között a jelen Egyezmény alkalmazása vagy értelmezése tekintetében merül fel, és az Egyezmény által döntési hatáskörrel felruházott szervek részéről nem rendezhető, a vitában álló felek közvetlenül tárgyalnak meg.
(2) Amennyiben ezek a tárgyalások rövid időn belül nem végződnek megegyezéssel, akkor a felek valamelyike az Iroda elnökéhez fordul, és tőle békéltető kijelölését kéri. Ha pedig a békéltető sem képes elérni, hogy a vitában álló felek valamelyik megoldásban megállapodjanak, úgy jelentést tesz az elnöknek a vita lényegéről és terjedelméről.
(3) Az ellentét ekkénti megállapítása után a véleményeltérést választottbíróság elé kell bocsátani. Ebből a célból az egyik Fél a vitában álló felekhez intézett jelentés közlésétől számított 2 hónapon belül választottbírósági eljárás iránti kérelmet nyújt be az Iroda főtitkárához, megnevezve abban az általa választott döntőbírót. A vitában érdekelt másik vagy többi Félnek két hónapon belül kell külön-külön kijelölnie a maga választott bíráját. Ennek hiányában a Felek egyike a Nemzetközi Bíróság elnökéhez fordul és tőle kéri választott bíró vagy bírák kijelölését. Amikor több Fél közös álláspontot képvisel, akkor az előző szakasz rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából csak egyetlen Félnek számítanak. Vitás esetben a főtitkár dönt.
A választott bírák elnököt választanak. Amennyiben a választott bírák két hónapon belül nem tudnak az elnök személyében megállapodni, úgy kijelöléséről a Felek egyikének kérelmére a Nemzetközi Bíróság elnöke gondoskodik.
(4) A választottbíróság határozatát tagjai szavazatának többségével hozza. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Ez a választott döntőbírósági határozat véglegesen és fellebbezés lehetősége nélkül kötelező a vitában álló valamennyi Félre.
(5) Az Egyezmény aláírásakor, ratifikálásakor vagy ahhoz való csatlakozáskor bármely állam kinyilatkoztathatja, hogy nem tartja magára nézve kötelezőnek a fenti (3) és (4) bekezdések rendelkezéseit. Az említett rendelkezések a többi szerződő Felet sem kötik az olyan állammal szemben, amely ilyen fenntartással élt.
(6) Az a szerződő Fél, amelyik az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően fenntartással élt, ezt a fenntartást a letéteményes Kormányhoz intézett bejelentésével bármikor visszavonhatja.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=5295.7907

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitás ügyeket tárgyalásos úton rendezik. Ha ezek rövid időn belül nem végződnek megegyezéssel, akkor a felek valamelyike az Iroda elnökéhez fordul, és tőle békéltető kijelölését kéri. A felek fenntartással élhetnek.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Be
ben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1986. évi 2. törvényerejű rendelet

Megjelenés:

1986.

Hatályba lépés:

02-24-86

Releváns paragrafus(ok) száma:

12-16. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

DÖNTŐBÍRÁSKODÁS
12. cikk
Illetékesség
1. § A Tagállamok között az Egyezmény magyarázatára és alkalmazására, továbbá a Tagállamok és a Szervezet között az előjogokról és mentességekről szóló Jegyzőkönyv magyarázatára és alkalmazására vonatkozó vitákat valamelyik fél kérésére a döntőbíróság elé terjeszthetik. A döntőbíróság összetételét és a döntőbírósági eljárást a felek szabadon határozzák meg.
2. § A viták
a) a fuvarozó vállalatok között,
b) a fuvarozó vállalatok és fuvaroztató között,
c) a fuvaroztatók között
a CIV és a CIM Egységes Szabályok alkalmazásával összefüggésben, ha azokat megegyezéssel elintézni vagy rendes bíróság elé döntésre terjeszteni nem lehetett, az érintett felek hozzájárulásával döntőbíróság elé terjeszthetők. A döntőbíróság összetételére és a döntőbírósági eljárásra a 13-16. cikk rendelkezései érvényesek.
3. § Bármelyik Tagállam az Egyezmény aláírásakor, vagy a megerősítő-, elfogadó-, jóváhagyó-, vagy csatlakozóokmányok letételekor fenntarthatja magának a jogot, hogy az 1. és 2. § rendelkezéseit egészben vagy részben nem alkalmazza.
4. § Bármelyik Tagállam, amely a 3. §-ban foglaltak alapján fenntartást tett, arról a letéteményes Kormányhoz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A fenntartásról való lemondás azt a napot követő egy hónappal válik hatályossá, amelyen a letéteményes Kormány arról a Tagállamokat értesítette.
13. cikk
Döntőbíráskodási szerződés. Döntőbírósági Iroda
felek döntőbíráskodási szerződést kötnek, amely különösen tartalmazza:
a) a vita tárgyát;
b) a döntőbíróság összetételét és a döntőbíró vagy a döntőbírák kijelölésére megállapított határidőt;
c) a bíróság székhelyeként meghatározott helységet.
A döntőbíráskodásra vonatkozó szerződést közölni kell a Központi Hivatallal, amely ellátja a bírósági iroda teendőit.
14. cikk
Döntőbírák
1. § A Központi Hivatal elkészíti a döntőbírák jegyzékét és azt folyamatosan vezeti. Minden Tagállam a döntőbírák jegyzékébe két állampolgárát bejegyeztetheti, akik a nemzetközi fuvarjog szakértői.
2. § A döntőbíróság a döntőbíráskodási szerződés szerint egy, három vagy öt döntőbíróból áll.
A döntőbírákat azok közül a személyek közül választják ki, akiket az 1. §-ban említett jegyzékbe felvettek. Ha azonban a döntőbíráskodási szerződés öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél választhat egy a jegyzékben nem szereplő döntőbírót.
Ha a döntőbíráskodási szerződés egyetlen döntőbírót ír elő, ezt a döntőbírót a felek kölcsönös egyetértésével választják meg.
Ha a döntőbíráskodási szerződés három vagy öt döntőbírót ír elő, mindegyik fél egy vagy két döntőbírót választ, akik kölcsönös megértéssel jelölik ki a harmadik vagy az ötödik döntőbírót, aki a döntőbíróság elnöke lesz.
Ha a felek az egyetlen döntőbíró kiválasztásában, vagy ha a felek által megválasztott döntőbírák a harmadik, illetve az ötödik döntőbíró megválasztásában nem tudnak megegyezni, akkor ezt a Központi Hivatal vezérigazgatója jelöli ki.
3. § Ha a felek állampolgársága nem azonos, az egyetlen, a harmadik, illetőleg az ötödik döntőbírónak más állampolgárságúnak kell lennie, mint a felek.
Harmadik félnek a vitában való részvétele a döntőbíróság összetételére nincs hatással.
15. cikk
Eljárás. Költségek
1. § A döntőbíróság az eljárási szabályokat különösen a következő rendelkezések figyelembevételével állapítja meg:
a) a döntőbíróság a vitás ügyet a felek által előadottak alapján vizsgálja meg és bírálja el anélkül, hogy jogi kérdésekben a felek magyarázatához kötve lenne;
b) a döntőbíróság nem ítélhet meg többet vagy mást, mint amit a felperes követel és kevesebbet sem, mint amit az alperes tartozásként elismert;
c) a döntőbíróság a kellőképpen indokolt ítéletet írásba foglalja és a Központi Hivatal útján a feleknek megküldi;
d) ha a döntőbíróság székhelyén más kényszerítő jogszabály és a felek között ellentétes megállapodás nincs, a döntőbíróság ítélete végleges.
A döntőbíró tiszteletdíját a Központi Hivatal vezérigazgatója állapítja meg.
2. § A döntőbíróság ítélete megállapítja a költségeket és kiadásokat, és meghatározza, milyen arányban kell azokat és a döntőbírák tiszteletdíját a felek között megosztani.
16. cikk
Elévülés. Végrehajthatóság
1. § A döntőbírósági eljárás megindításának az elévülés megszakítása tekintetében ugyanaz a hatása, mint amit az alkalmazandó anyagi jog a rendes bíróság előtti keresetindításra előír.
2. § A döntőbíróság ítélete a fuvarozó vállalatokkal és a fuvaroztatókkal szemben bármely Tagállamban végrehajtható, ha abban az Államban, ahol azt végrehajtják, az előírt alakiságokat teljesítették. Az ítélet tartalma érdemben nem vizsgálható felül.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=8072.11073

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek vitáik rendezését békéltetői eljárás keretén belül is megoldhatják, az eljárás időtartama alatt elévülés szünetel.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről

Jogszabály forrása:

1949. évi XIII. törvény

Megjelenés:

1949.

Hatályba lépés:

04-29-49

Releváns paragrafus(ok) száma:

45. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Minden olyan vitát, amely az Egyezményt aláíró államok között ennek az Egyezménynek az alkalmazása vagy értelmezése tekintetében felmerült és amelyet közvetlen tárgyalások útján nem sikerült rendezni, a vitában részes államok bármelyikének kérelmére a Békéltető Bizottság döntése alá kell bocsátani, amely a felek egyegy képviselőjéből, és egyegy harmadik tagból alakult, akit a vitában részes államok polgárai közül a Duna Bizottság elnöke, illetve arra az esetre, ha a Duna Bizottság elnöke a vitában részes államok valamelyikének polgára, maga a Duna Bizottság jelöli ki.
A Békéltető Bizottság döntése végleges, és a vitában részes felekre kötelező erővel bír.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219.257

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Minden olyan vitát, a amelyet közvetlen tárgyalások útján nem sikerült rendezni, bármelyik állam kérelmére a Békéltető Bizottság döntése alá kell bocsátani. A Békéltető Bizottság a felek egy-egy képviselőjéből és egy-egy harmadik tagból alakult, akit a vitában részes államok polgárai közül a Dunabizottság elnöke jelöli ki.

Vitarendezési formák:

Területek: