Be
ben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv E, F és G Függelékeinek kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2011. évi CXXXIX. törvény

Megjelenés:

2011.

Hatályba lépés:

10-26-11

Releváns paragrafus(ok) száma:

22. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

„The parties to the contract may agree conciliation procedures or appeal to the Arbitration Tribunal provided for in Title V of the Convention”

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139516.216641

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Megnyitja a békéltető eljáráshoz való lehetőséget.

Vitarendezési formák:

Területek:

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról

Jogszabály forrása:

2005. évi L. törvény

Megjelenés:

2007.

Hatályba lépés:

01-01-07

Releváns paragrafus(ok) száma:

13.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A nemzetközi szerződés értelmezése
13. § (1) A nemzetközi szerződés értelmezése során az adott nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkező szerv döntéseit is figyelembe kell venni.
(2) A nemzetközi szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban Magyarország és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát elsősorban az érintettek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. A magyar fél álláspontját a miniszter a külpolitikáért felelős miniszter véleményének figyelembevételével alakítja ki.
(3) Ha a vita közvetlen tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezhető, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére felhatalmazást adni jogosult szerv dönt arról, hogy szükséges-e a vitát a szerződés rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi jog szabályainak figyelembevételével harmadik fél – különösen az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Bírósága, választott bíróság vagy békéltető bizottság – elé terjeszteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó, ha a vitát rendező szerv alapszabálya vagy a vita tárgyát képező szerződés így rendelkezik, avagy a felek így állapodnak meg. A döntést – a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával – a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=94249.208566

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A nemzetközi szerződések értelmezése során a felek az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Bíróságához, választott bírósághoz, vagy békéltető bizottsághoz fordulhatnak. A nemzetközi jog alanyai közötti vitákat elsősorban az érintettek közvetlen tárgyalásos útján kell rendezni. A nemzetközi szerződés szerinti szerv dönthet arról, hogy sikertelen tárgyalás esetén az ügyet továbbítja-e nemzetközi bíróság, választott bíróság vagy békéltető bíróság elé terjeszteni. A harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Ráróspuszta és Rároš települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

316/2007. (XI. 23.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2007.

Hatályba lépés:

11-24-07

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) Jelen Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával összefüggő viták rendezése a Szerződő Felek jelen Egyezmény 10. Cikkében megjelölt szerveinek a feladata. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek elé kell terjeszteni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt módon a vitát nem sikerül rendezni, azt az egyik Szerződő Fél kérése alapján döntőbíróság elé terjesztik.
(3) Szerződő Felek a döntőbíróságot ad hoc módon hozzák létre úgy, hogy bármelyik Szerződő Féltől eredő igénybejelentést követő két hónapon belül saját állampolgáraik közül egy-egy döntőbírót jelölnek ki. A döntőbíróság elnöke egy harmadik állam polgára lesz, akinek személyéről a két döntőbíró állapodik meg.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt döntőbíróság előtti eljárásban a nemzetközi jog szabályai az irányadóak. A döntőbíróság előtti eljárás során az UNCITRAL választottbírósági szabályai az irányadóak.
(5) A döntőbíróság szavazattöbbséggel dönt; döntése mindkét Szerződő Félre nézve kötelező. A Szerződő Felek viselik a saját döntőbírájuk tevékenységével összefüggő költségeket. A döntőbíróság eljárásával összefüggő további költségeket a Szerződő Felek közösen, egyenlő arányban viselik.
(6) Amennyiben az egyik Szerződő Fél azon szándékának, hogy döntőbírósághoz kíván fordulni, bejelentésétől számított hat hónapon belül a döntőbírók nem tudnak megegyezni a döntőbíróság elnökének személyéről, s nem is állapodnak meg másként, az érintett Szerződő Fél a Hágai Állandó Választottbíróság főtitkárához fordul, hogy nevezze ki a döntőbíróság elnökét. Abban az esetben, ha az Állandó Választottbíróság főtitkára az egyik Szerződő Fél állampolgára lenne, az Állandó Választottbíróság opciós szabályai szerint kell eljárni.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112578.161182

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek elé kell terjeszteni.
Amennyiben a vitát nem sikerül rendezni, akkor az egyik Szerződő Fél kérése alapján döntőbíróság elé terjesztik. A bírákat ők határozzák meg. Ha a bejelentésétől számított hat hónapon belül a döntőbírók nem tudnak megegyezni a döntőbíróság elnökének személyéről a Hágai Állandó Választottbíróság főtitkára dönt.

Vitarendezési formák:

Területek:

Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló Megállapodás k

Jogszabály forrása:

24/2008. (II. 10.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2008.

Hatályba lépés:

02-11-08

Releváns paragrafus(ok) száma:

27. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A vitás ügyek békés úton történő rendezésének kötelezettsége
Az államoknak kötelezettsége, hogy vitás ügyeiket tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választottbíróság, bírósági rendezés, regionális szervezetek és megállapodások igénybevétele, vagy az általuk választott bármilyen egyéb békés eszköz útján rendezzék.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=117277.167584

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az államoknak kötelezettsége, hogy vitás ügyeiket békés úton rendezzék. Ezek lehetnek: tárgyalás, vizsgálat, közvetítés, békéltetés, választottbíróság, bírósági rendezés, regionális szervezetek és megállapodások igénybevétele, vagy az általuk választott bármilyen egyéb békés eszköz.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az V/B. összeurópai közlekedési folyosó Letenye és Goričan közötti autópálya határhídjának a Mura folyón történő építéséről szóló, Budapesten, 2004. december 16-án aláírt Egyezmény kihi

Jogszabály forrása:

208/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2007.

Hatályba lépés:

08-08-07

Releváns paragrafus(ok) száma:

11. cikk [5] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A viták rendezése
(1) Ezen Egyezmény értelmezésével és végrehajtásával összefüggő esetleges viták rendezése az illetékes szervek feladata. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.
(2) Amennyiben a vitát nem sikerül az (1) bekezdésben megjelölt módon rendezni, az bármelyik Szerződő Fél kérelme alapján ad hoc módon Választott Bíróság elé terjeszthető.
(3) A bármelyik Szerződő Féltől eredő igénybejelentést követő két hónapon belül a Szerződő Felek egy-egy választott bírót jelölnek ki. A Választott Bíróság elnöke egy harmadik állam polgára lesz, akinek személyéről a két választott bíró állapodik meg.
(4) A Választott Bíróság szavazattöbbséggel dönt, döntése mindkét Szerződő Félre nézve kötelező.
(5) Amennyiben a Választott Bíróság elnökének személyéről a kijelölt választott bírák a kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül nem tudnak megegyezni, bármelyik Szerződő Fél a Hágai Állandó Döntőbíróság főtitkárához fordulhat, hogy nevezze ki a Döntőbíróság elnökét. Abban az esetben, ha az Állandó Döntőbíróság főtitkára az egyik Szerződő Fél állampolgára lenne, az Állandó Döntőbíróság opciós szabálya szerint kell eljárni.
(6) A Szerződő Felek viselik a saját választott bírájuk tevékenységével összefüggő költségeket. A Választott Bíróság eljárásával összefüggő további költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=112127.160265

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A viták rendezése az illetékes szervek feladata. Megegyezés hiányában a vitás kérdéseket a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik. Ha ez sikertelen akkor, bármelyik Szerződő Fél kérelme alapján ad hoc módon Választott Bíróság elé terjeszthető.
Ha a Választott Bíróság elnökének személyéről a kijelölt választott bírák a kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül nem tudnak megegyezni, bármelyik Szerződő Fél a Hágai Állandó Döntőbíróság főtitkárához fordulhat, hogy nevezze ki a Döntőbíróság elnökét

Vitarendezési formák:

Területek:

A Be
ben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

2006. évi LXXVII. törvény

Megjelenés:

2006.

Hatályba lépés:

10-27-06

Releváns paragrafus(ok) száma:

16. cikk 2.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A poggyászvevény hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti az útipoggyász továbbítására vonatkozó megállapodások létét és érvényességét – figyelemmel a 22. cikkben foglaltakra is; az útipoggyász továbbítására ilyen esetben is a jelen Egységes Szabályok vonatkoznak.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=103543.216632

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az útipoggyász továbbítására akkor is az Egységes Szabályok vonatkoznak, ha a hozzátartozó poggyászvevény hiányzik, elveszett vagy szabálytalan.

Vitarendezési formák:

Területek:

A Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti, Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési Megállapodásnak (2001. évi LXXXIX. törvény) a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti, Budapesten, 2001. október 4-én a

Jogszabály forrása:

2003/8. Nemzetközi Szerződés a belügyminisztertől

Megjelenés:

2003.

Hatályba lépés:

05-20-03

Releváns paragrafus(ok) száma:

17. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Vitás kérdések rendezése
1. Bármilyen e Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát Magyarország és az Europol között, vagy bármilyen kérdést Magyarország és az Europol közötti viszonyt illetően, amely békésen nem rendeződik, végleges döntés céljából három döntőbíróból álló választott bíróság elé kell utalni a vitában érintett bármelyik fél kérésére. Mindkét fél kijelöl egy-egy döntőbírót. A harmadik döntőbírót, aki a választott bíróság elnöke, a két kijelölt döntőbíró választja ki.
2. Amennyiben valamelyik fél elmulasztja döntőbíró kijelölését két hónapon belül a vitában érintett másik fél erre irányuló kérését követően, a másik fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság (Hága) elnökét, annak távolléte esetén elnökhelyettesét a kijelölésre.
3. Amennyiben az elsőként kijelölt két döntőbíró nem tud megegyezni a harmadik személyét illetően a kijelölésüket követő két hónapon belül, bármelyik fél felkérheti a (Hágai) Nemzetközi Bíróság elnökét, annak távolléte esetén elnökhelyettesét a kijelölésre.
4. Ha a felek másképpen meg nem egyeznek, a választott bíróság állapítja meg saját eljárási szabályait.
5. A választott bíróság döntését többségi szavazattal hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A döntés végleges és kötelező a vitában érintett felekre.
6. Mindegyik fél fenntartja magának a jogot, hogy felfüggessze e Megállapodásból fakadó kötelezettségei teljesítését, amikor az e cikkben írt eljárást alkalmazzák, illetve minden olyan esetben, amikor az egyik fél azon a véleményen van, hogy a másik félre ebben a Megállapodásban rótt kötelezettségeket nem teljesítették. Minden esetben, amikor az egyik fél ezt a jogát gyakorolni kívánja, erről írásos értesítés útján előzetesen tájékoztatja a másik felet.

Releváns honlap:

http://www.complex.hu/kzldat/t0100089.htm/t0100089.htm

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Bármilyen e Megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitát Magyarország és az Europol között vagy bármilyen kérdést Magyarország és az Europol közötti viszonyt illetően, amely békésen nem rendeződik, végleges döntés céljából három döntőbíróból álló választott bíróság elé kell utalni a vitában érintett bármelyik fél kérésére

Vitarendezési formák:

Területek:

Az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi génforrásokról szóló, Rómában, 2001. november 3-án elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

358/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2004.

Hatályba lépés:

12-26-04

Releváns paragrafus(ok) száma:

22. cikk II. melléklet 1-6. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A vitás kérdések rendezése
22.1. Abban az esetben, ha a Szerződő Felek között jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül valamilyen vitás kérdés, akkor az érintett felek megkísérelik a helyzet tárgyalások útján való rendezését.
22.2. Amennyiben az érintett felek tárgyalások útján nem tudnak megállapodásra jutni, közösen kérhetik egy harmadik fél megfelelő hivatalainak segítségét vagy közvetítését.
22.3. A Szerződő Felek jelen Egyezmény ratifikálásának, elfogadásának, megerősítésének vagy az ahhoz való csatlakozásnak az időpontjában vagy bármely későbbi időpontban írásban nyilatkozhatnak a szerződés letéteményese felé, hogy amennyiben a vitás kérdéseket nem sikerül rendezniük a fenti 22. cikk 1. bekezdése vagy a 22. cikk 2. bekezdése alapján, akkor a viták rendezéséhez kötelező jelleggel elfogadják az alábbi lehetőségeket:
a) választottbíróság eljárása a jelen Egyezmény II. mellékletének 1. részében lefektetett eljárásoknak megfelelően;
b) a vitás kérdésnek az ENSZ Hágai Nemzetközi Bírósága elé történő terjesztése.
22.4. Amennyiben a vitában érintett felek nem fogadták el a fenti 22. cikk 3. bekezdésével összhangban ugyanazt, vagy bármely más eljárást, akkor a vitás kérdést békéltetés céljából be kell terjeszteni jelen Egyezmény II. melléklete 2. részének megfelelően, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=86660.122410

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A vitában érintett bármely fél kérésére létre kell hozni egy békéltető bizottságot. Ha a vitában érintett felek másként nem állapodnak meg, akkor a bizottságnak öt tagból kell állnia. Mindkét fél két-két tagot jelöl ki, a bizottság elnökét pedig a bizottság tagjai közösen választják meg.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2001.

Hatályba lépés:

01-01-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

XIII. Melléklet

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Választott bíróság

1. A felperes Fél vagy Felek értesíti(k) a titkárságot, hogy Felek megegyeztek a vita választott bíróság elé utalásában, az Egyezmény 21. Cikkének 2. bekezdése értelmében. Az értesítésben ki kell fejteni a választott bírósági eljárás tárgyát, valamint, mindenekelőtt ki kell térni az Egyezmény azon cikkeire, amelyek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részeséhez.
2. A választott bíróság három tagból áll. Mind a felperes Fél vagy Felek, mind a vitában részes másik Fél vagy Felek kineveznek egy-egy választott bírót. Az így kinevezett két választott bíró közös megegyezéssel kijelöli a harmadik választott bírót, aki a választott bíróság elnöke. Ez utóbbi nem lehet egyik vitában részt vevő fél állampolgára sem, állandó lakóhelye nem lehet ezen Felek egyikének területén sem, nem lehet bármelyikük alkalmazásában, valamint nem foglalkozhatott az esettel semmilyen más minőségben.
3. Amennyiben a választott bíróság elnökének kijelölése nem történt meg a második választott bíró kinevezését követő két hónapon belül, akkor az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára, vitában részt vevő bármelyik fél kérésére, egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli az elnököt.
4. Amennyiben a vitában részes Felek valamelyike a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem nevez ki választott bírót, a másik fél értesítheti az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli a választott bíróság elnökét. Mihelyt kijelölték, a választott bíróság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki választott bírót, hogy azt két hónapon belül tegye meg. Ezen idő eltelte után az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül megteszi ezt a kinevezést.
5. A választott bíróság a nemzetközi jognak és az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően hozza meg döntését.
6. Az itt kifejtett rendelkezések alapján létesített választott bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
7. A választott bíróság mind az eljárási, mind a tárgyi döntéseit tagjainak többségi szavazatával hozza meg.
8. A bíróság megtehet minden szükséges intézkedést a tények megállapítására.
9. A vitában részes felek elősegítik a választott híróság munkáját és, különösen, minden rendelkezésükre álló eszközzel:
a) rendelkezésére bocsátanak minden lényeges dokumentumot, eszközt és információt;
b) amikor szükséges, felhatalmazzák tanúk vagy szakértők idézésére és meghallgatására.
10. A vitában részes felek és a döntőbírák megőrzik minden olyan információ bizalmasságát, amelyet a választott bírósági eljárás során bizalmas jelleggel kaptak.
11. A választott bíróság, a felek valamelyikének kérésére, közbenső óvintézkedéseket ajánlhat.
12. Amennyiben a vitában részes felek egyike nem jelenik meg a választott bíróság előtt vagy elmulasztja ügyének képviseletét, másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást és hozza meg végső döntését. Valamelyik fél távolmaradása vagy ügye képviseletének elmulasztása nem képezi az eljárás akadályát.
13. A választott bíróság megismerhet és határozhat olyan viszont-keresetek tárgyában, amelyek közvetlenül a vita tárgyával kapcsolatban keletkeznek.
14. Hacsak az eset különleges körülményeire való tekintettel választott bíróság másként nem határoz, a bíróság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vitában részt vevő felek egyenlő arányban viselik. A bíróság az összes költségeiről nyilvántartást vezet, és arról végelszámolást terjeszt a vitában részes felek elé.
15. Az Egyezmény bármely olyan Részes Fele, amelynek jogi természetű érdekeltsége van a vita tárgyában, és amelyet az ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba.
16. A választott bíróság a létrehozásának napjától számított öt hónapon belül hozza meg döntését, kivéve ha szükségesnek találja a határidő meghosszabbítását, egy öt hónapot meg nem haladó időszakra.
17. A döntőbíróság ítéletéhez indokolást csatolnak. Az ítélet végleges, és a vitában részes valamennyi félre nézve kötelező erejű. Az ítéletet a választott bíróság juttatja el a vitában részt vevő felekhez és a titkársághoz. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részes Feléhez.
18. Bármely vitát, ami a felek között az ítélet értelmezését vagy végrehajtását illetően felmerülhet, bármelyik fél az ítéletet hozó választott bíróság elé terjeszthet vagy ha az utóbbi azt nem tudja vállalni, egy másik választott bíróság elé, amelyet e célból ugyanazon módon létesítenek, mint az elsőt.””
3. § (1) E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2000. április 19-től kell alkalmazni.
(2)1 A rendelet hatálybalépésekor
a)–b)2
c) az építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során,
d) a tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett
biztonsági elemzéseket, illetve biztonsági jelentéseket nyújtanak be külön jogszabály3 alapján.
(3)4 E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter gondoskodik.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57713.83628

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A felek a vitát a választottbíroságon keresztül rendezik. A felek egy-egy bírát jelölnek, akik közösen kijelölik a 3. bírót, aki a választott bizottság elnöke lesz. Ha ez nem történik meg, akkor az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára, vitában részt vevő bármelyik fél kérésére, egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli az elnököt. A döntőbíróság ítéletéhez indokolást csatolnak. Az ítélet végleges, és a vitában részes valamennyi félre nézve kötelező erejű.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2001.

Hatályba lépés:

01-01-02

Releváns paragrafus(ok) száma:

XIII. Melléklet

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Választott bíróság

1. A felperes Fél vagy Felek értesíti(k) a titkárságot, hogy Felek megegyeztek a vita választott bíróság elé utalásában, az Egyezmény 21. Cikkének 2. bekezdése értelmében. Az értesítésben ki kell fejteni a választott bírósági eljárás tárgyát, valamint, mindenekelőtt ki kell térni az Egyezmény azon cikkeire, amelyek értelmezése vagy alkalmazása kérdéses. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részeséhez.
2. A választott bíróság három tagból áll. Mind a felperes Fél vagy Felek, mind a vitában részes másik Fél vagy Felek kineveznek egy-egy választott bírót. Az így kinevezett két választott bíró közös megegyezéssel kijelöli a harmadik választott bírót, aki a választott bíróság elnöke. Ez utóbbi nem lehet egyik vitában részt vevő fél állampolgára sem, állandó lakóhelye nem lehet ezen Felek egyikének területén sem, nem lehet bármelyikük alkalmazásában, valamint nem foglalkozhatott az esettel semmilyen más minőségben.
3. Amennyiben a választott bíróság elnökének kijelölése nem történt meg a második választott bíró kinevezését követő két hónapon belül, akkor az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkára, vitában részt vevő bármelyik fél kérésére, egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli az elnököt.
4. Amennyiben a vitában részes Felek valamelyike a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem nevez ki választott bírót, a másik fél értesítheti az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül kijelöli a választott bíróság elnökét. Mihelyt kijelölték, a választott bíróság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki választott bírót, hogy azt két hónapon belül tegye meg. Ezen idő eltelte után az elnök tájékoztatja az Európai Gazdasági Bizottság ügyvezető titkárát, aki egy további két hónapos időtartamon belül megteszi ezt a kinevezést.
5. A választott bíróság a nemzetközi jognak és az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően hozza meg döntését.
6. Az itt kifejtett rendelkezések alapján létesített választott bíróság maga határozza meg eljárási szabályait.
7. A választott bíróság mind az eljárási, mind a tárgyi döntéseit tagjainak többségi szavazatával hozza meg.
8. A bíróság megtehet minden szükséges intézkedést a tények megállapítására.
9. A vitában részes felek elősegítik a választott híróság munkáját és, különösen, minden rendelkezésükre álló eszközzel:
a) rendelkezésére bocsátanak minden lényeges dokumentumot, eszközt és információt;
b) amikor szükséges, felhatalmazzák tanúk vagy szakértők idézésére és meghallgatására.
10. A vitában részes felek és a döntőbírák megőrzik minden olyan információ bizalmasságát, amelyet a választott bírósági eljárás során bizalmas jelleggel kaptak.
11. A választott bíróság, a felek valamelyikének kérésére, közbenső óvintézkedéseket ajánlhat.
12. Amennyiben a vitában részes felek egyike nem jelenik meg a választott bíróság előtt vagy elmulasztja ügyének képviseletét, másik fél kérheti a bíróságot, hogy folytassa az eljárást és hozza meg végső döntését. Valamelyik fél távolmaradása vagy ügye képviseletének elmulasztása nem képezi az eljárás akadályát.
13. A választott bíróság megismerhet és határozhat olyan viszont-keresetek tárgyában, amelyek közvetlenül a vita tárgyával kapcsolatban keletkeznek.
14. Hacsak az eset különleges körülményeire való tekintettel választott bíróság másként nem határoz, a bíróság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vitában részt vevő felek egyenlő arányban viselik. A bíróság az összes költségeiről nyilvántartást vezet, és arról végelszámolást terjeszt a vitában részes felek elé.
15. Az Egyezmény bármely olyan Részes Fele, amelynek jogi természetű érdekeltsége van a vita tárgyában, és amelyet az ügyben hozott döntés érinthet, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba.
16. A választott bíróság a létrehozásának napjától számított öt hónapon belül hozza meg döntését, kivéve ha szükségesnek találja a határidő meghosszabbítását, egy öt hónapot meg nem haladó időszakra.
17. A döntőbíróság ítéletéhez indokolást csatolnak. Az ítélet végleges, és a vitában részes valamennyi félre nézve kötelező erejű. Az ítéletet a választott bíróság juttatja el a vitában részt vevő felekhez és a titkársághoz. A titkárság a kapott tájékoztatást eljuttatja az Egyezmény valamennyi Részes Feléhez.
18. Bármely vitát, ami a felek között az ítélet értelmezését vagy végrehajtását illetően felmerülhet, bármelyik fél az ítéletet hozó választott bíróság elé terjeszthet vagy ha az utóbbi azt nem tudja vállalni, egy másik választott bíróság elé, amelyet e célból ugyanazon módon létesítenek, mint az elsőt.””
3. § (1) E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2000. április 19-től kell alkalmazni.
(2)1 A rendelet hatálybalépésekor
a)–b)2
c) az építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során,
d) a tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett
biztonsági elemzéseket, illetve biztonsági jelentéseket nyújtanak be külön jogszabály3 alapján.
(3)4 E rendelet végrehajtásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az iparügyekért felelős miniszter gondoskodik.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=57713.83628

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Nemzetközi ügy – egyéb vitatott kérdések

Vitarendezési formák:

Területek: