Az igazságügyi szakértőkről

Jogszabály forrása:

2016. évi XXIX. törvény

Megjelenés:

2016.

Hatályba lépés:

2016-05-05

Releváns paragrafus(ok) száma:

163.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

  1. § Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell előterjeszteni.”

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=195302.321440

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az egészségügy területén a közvetítői eljárás lefolytatásának módosítása.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról

Jogszabály forrása:

214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet

Megjelenés:

2012.

Hatályba lépés:

08-01-12

Releváns paragrafus(ok) száma:

9.§ [1-3] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

(1) A betegjogi képviselő az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál. Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében intézménylátogatást végez.
(2) A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat.
(3) A betegjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési központokkal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal, az ellátási területét illetően az egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel, egyházakkal és az egészségügy területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel, valamint a Nemzeti Betegfórummal.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=153555.240548

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A betegjogi képviselő fogadóórát tart a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.
A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő egyezségkötés lehetőségét. Továbbá tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az egészségügyi közvetítői eljárásról

Jogszabály forrása:

2000. évi CXVI. törvény

Megjelenés:

2000.

Hatályba lépés:

01-21-01

Releváns paragrafus(ok) száma:

1.§-15.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

1. § (1) A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) és a beteg között a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel történő rendezésének elősegítése, a felek jogainak gyors és hatékony érvényesítése.
(2) A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató (a továbbiakban: felek). A kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál (a továbbiakban: kamara) kell előterjeszteni. A szolgáltató a betegek számára jól látható helyen kifüggeszti a területi igazságügyi szakértői kamarák jegyzékét, feltüntetve azok székhelyét és postacímét.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a beteg nevét, lakóhelyét, a szolgáltató nevét, székhelyét, a sérelmezett magatartás megnevezését és időpontját, következményeinek leírását, valamint az igényt.
2. § A szolgáltató biztosítja, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére jogosultak az eljárás kezdeményezésének módját, illetve a közvetítői eljárás lényegét megismerhessék. A közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő is tájékoztatást ad.
3. § (1) A kamara a közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül megküldi a kérelmet a másik félnek. A másik fél a kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához.
(2) Ha mindkét fél az eljárás lefolytatása mellett dönt, a kamara felhívja a feleket a kamarát megillető általános eljárási költség fele-fele arányban történő megfizetésére.
(3) Ha a felek az általános eljárási költséget megfizették, a kamara a feleket meghívja abból a célból, hogy a közvetítői eljárást lefolytató egészségügyi közvetítői tanács (a továbbiakban: tanács) összetételében megállapodjanak.
4. § (1) A felek a tanács tagjait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) által vezetett közvetítői névjegyzékből (a továbbiakban: névjegyzék) jelölik ki.
(2) A tanács egyik tagját a jogász, másik tagját más felsőfokú végzettséggel rendelkező közvetítők közül jelölik ki a felek. Ha a felek a közvetítő személyében nem tudnak megállapodni, mindkét fél jelöltje tagja lesz a tanácsnak. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a tanács eljárását egy közvetítő folytassa le.
(3) A közvetítőt a kijelölésről a kamara értesíti. A közvetítő az értesítéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkozik a jelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a jelölés elfogadása esetén arról is, hogy az ügyben érdektelen, nem elfogult, illetve vele szemben a (4) bekezdésben, továbbá az 5. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kizáró okok nem állnak fenn. A jelölés visszautasítása esetén a kamara haladéktalanul újabb egyeztetést hív össze a tanács összetételére vonatkozóan.
(4) Az adott eljárásban nem lehet közvetítő az, aki a szolgáltatóval, annak fenntartójával, biztosítójával vagy a beteggel bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban áll, valamint az sem, aki a felsoroltak közeli hozzátartozója.
5. § (1) A MISZK a névjegyzékbe kérelmére azt veszi fel, aki jogi, orvosi vagy egyéb felsőfokú egészségügyi végzettséggel, továbbá szociológusi vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezik, legalább 8 éves szakmai gyakorlata van, és a külön jogszabályban meghatározott közvetítői tanfolyamot elvégezte.
(2)A névjegyzékbe kizárólag olyan személy vehető fel, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Nem vehető fel a névjegyzékbe a bíró, az ügyész, továbbá az a személy, aki köztisztviselői jogviszonyban áll, a jogviszonya fennállása alatt, továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) Törölni kell a névjegyzékből azt, aki nem cselekvőképes, büntetett előéletű, vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A névjegyzékben szereplő személy a névjegyzékben vezetett adataiban bekövetkezett változásokat, illetve az időközben bekövetkezett kizáró okot a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni a MISZK-nek.
5/A. § (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően
a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a bűnügyi nyilvántartó szerv a MISZK részére – annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során a MISZK arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a névjegyzékbe való felvételét kérelmező személy büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
5/B. § (1) A MISZK hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A MISZK az (1) bekezdésében meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli
a) a kérelmező,
b) a közvetítő
azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a MISZK
a) a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b) a névjegyzékbe való felvétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
6. § (1) A közvetítői eljárás megindulása esetén a szolgáltató értesíti az eljárásról azt a biztosítót, akivel felelősségbiztosítást kötött (a továbbiakban: biztosító) és a biztosító nevéről és székhelyéről tájékoztatja a kamarát. A tanács üléseire a biztosítót is meg kell hívni, és részére észrevételezési jogot kell biztosítani. A szolgáltató úgy is nyilatkozhat, hogy a közvetítői eljárásban a biztosítója részvételének mellőzését kéri.
(2) A tanács ülésének időpontját a kamara a közvetítőkkel történt egyeztetés után tűzi ki, legkésőbb a közvetítők személyében történt megállapodást követő 30. napra. Erre a feleket – személyes megjelenésre – meghívja.
(3) A meghívóban tájékoztatni kell a feleket a képviselet lehetőségéről, illetve módjáról, továbbá fel kell hívni a feleket arra, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket lehetőleg az első ülésen tárják a tanács elé.
(4) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy, az (5) bekezdésben meghatározott egyesület, alapítvány, illetve jogi képviselő (ügyvéd vagy a szolgáltatót a jogtanácsosa) képviselheti.
(5)7 A beteg képviseletére az az egyesület, alapítvány jogosult, amely az alapító okiratában foglaltak szerint a betegjogok, az emberi jogok, illetve a betegek érdekvédelmének területén tevékenykedik. A szolgáltatót a szolgáltatókat tömörítő társadalmi, illetve érdekképviseleti szervezet képviselheti.
7. § (1) A tanács az ülését a kamara helyiségében tartja. A felek kihelyezett ülés tartásában is megállapodhatnak, ha ezt az ügy körülményei indokolják.
(2) Az első ülésen a tanács tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről, így különösen annak költségeiről, illetve a titoktartási kötelezettségről. Ha a felek változatlanul kérik az eljárás lefolytatását, a mellékletben foglalt nyilatkozatot teszik.
(3) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a költségek előlegezése a szolgáltatót terheli. A nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a felek előzetesen megállapodhatnak az eljárás során felmerülő költségek viselésének módjáról is.
(4) Ha a felek között ugyanabból a jogalapból származó bírósági eljárás folyik, a felek a nyilatkozat aláírását követően kötelesek az eljárás szünetelése iránti kölcsönös megegyezésüket a bíróságnak 8 napon belül bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a közvetítői eljárást meg kell szüntetni.
8. § (1) A nyilatkozat aláírását követően a tanács a feleket részletesen meghallgatja. Ennek során a felek kifejtik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat. A felek az első ülésen a rendelkezésükre álló okiratokat is kötelesek bemutatni.
(2) A közvetítői eljárás során a közvetítői tanács köteles biztosítani, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek.
(3) A tanács az ülésen elhangzottak lényegét írásban rögzíti.
(4) A tanács a felek kérésére, a tényállás tisztázása érdekében az ügyről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.
9. § (1) A tanács a felek egyetértése esetén szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki a kérdés elbírálása szempontjából szakértelemmel rendelkezik és akinek a személyében a felek meg tudnak egyezni. A felek az igazságügyi szakértők jegyzékéből is választhatnak szakértőt. A szakértőre a közvetítőre irányadó kizáró okokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a kamarát a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.
(3) A szakértő a szakértői véleményt lehetőség szerint a meglévő egészségügyi dokumentáció alapján készíti el, szükség esetén személyesen is megvizsgálja a beteget.
(4) A szakértő a véleményét a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható.
10. § (1) A közvetítőket, valamint a szakértőket titoktartási kötelezettség terheli a közvetítői eljárás alatt, illetve az eljárás befejezését követően is.
(2) A feleket és a biztosítót titoktartási kötelezettség terheli az eljárás folyamán. A titoktartási kötelezettség az eljárás befejezését követően akkor áll fenn, ha a felek között egyezség jött létre, kivéve, ha az egyezség megtámadása iránt bármelyik fél bírósághoz fordul.
(3) A titoktartási kötelezettség kiterjed a felek között létrejött egyezség tartalmára, valamint az eljárás folyamán elhangzottakra is.
11. § (1) A felek által megkötött egyezséget a tanács írásba foglalja, azt a tanács tagjai és a felek is aláírják.
(2) Az egyezség a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, vagy részben tudomásul vette. Ez utóbbi esetben meg kell jelölni, hogy a biztosító milyen mértékben (összegben) veszi tudomásul a felek egyezségében foglaltakat.
(3) Ha a fél az egyezségben foglaltakat a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a másik fél kérheti a bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását.
(4) Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget létrehozni, a tanács az eljárást megszünteti.
12. § (1) A közvetítői eljárás költségének elemei: az általános eljárási költség, a felek és képviselőik, illetve az eljárás más résztvevőinek költsége, a fél jogi képviselőjének óradíja és a közvetítőknek járó közvetítői díj, valamint a szakértői díj.
(2) A fél jogi képviselőjét az üléseken való részvétel idejére óradíj illeti meg. Ha a szolgáltatót jogszabály vagy a biztosítóval kötött szerződés alapján a közvetítői eljárásban a biztosító képviseli, az óradíj a biztosító jogi képviselőjét illeti meg.
(3) A szakértőnek szakértői díj, a közvetítőknek az üléseken való részvétel idejére számítva közvetítői díj jár.
(4) Az eljárásban részt vevő személyek felmerült utazási költségét meg kell téríteni.
(5) Az általános eljárási költséget, továbbá a (2)–(3) bekezdésben foglalt költségek összegét külön jogszabály állapítja meg.
13. § (1) Az eljárás során felmerült költségek viselése a felek szabad megállapodásának tárgya. Ha ebben a kérdésben a felek nem tudnak megállapodni, akkor a (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ha a felek között legalább a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében létrejön a megegyezés, vagy a szolgáltató eláll a közvetítői eljárástól, a szolgáltató viseli az eljárás teljes költségét, ideértve az általános eljárási költséget is.
(3) Ha a szolgáltató kötelezettségvállalása tekintetében sincs megegyezés, vagy a beteg az eljárás során eláll a közvetítői eljárástól, mindkét fél maga viseli a felmerült költségeit. A jogi képviselőket ilyen esetben óradíj nem illeti meg. A közvetítők közvetítői díja, a szakértői díj, illetve az eljárás más résztvevői költségének egyharmadát a beteg, kétharmadát pedig a szolgáltató viseli. Az általános eljárási költség fele-fele arányban oszlik meg a felek között.
14. § A közvetítői eljárás során keletkezett iratokat a kamara az eljárás befejezését követő 10 évig megőrzi. Az iratok őrzése során az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 60 nap elteltével lép hatályba, kivéve az 5. § (1) és (2) bekezdését, amely a kihirdetés napjával lép hatályba. A közvetítői eljárás a törvény hatálybalépése előtt keletkezett ügyekben is igénybe vehető az elévülési időn belül.
(2) Az 5. § (1) bekezdése alapján a kérelmezőt a névjegyzékbe a közvetítői tanfolyam elvégzésének igazolása nélkül is fel kell venni, 2002. január 1. napját követően azonban a közvetítői tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában a közvetítőt törölni kell a névjegyzékből.
(3) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben megállapítsa a közvetítői képesítés követelményeit, a képesítés megszerzésének módját, a névjegyzékben vezetett adatok körét, továbbá a közvetítői eljárás költségelemeinek összegét.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=49695.73555

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közvetítői eljárás célja az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti peren kívüli egyezség elősegítése, a jogok gyors és hatékony érvényesítése. A közvetítői eljárás lefolytatását kérheti a beteg, a beteg halála esetén annak közeli hozzátartozója vagy örököse és a szolgáltató.

Vitarendezési formák:

Területek:

Az egészségügyről

Jogszabály forrása:

1997. évi CLIV. törvény

Megjelenés:

1997.

Hatályba lépés:

07-01-98

Releváns paragrafus(ok) száma:

34.§ [1] bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A közvetítői tanács
(1) A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.
(2) A közvetítői tanács összetételét, a közvetítői eljárás rendjét külön törvény szabályozza.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30903.240094

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A beteg és az egészségügyi szolgáltató közötti jogviták peren kívüli megoldását a felek együttesen kezdeményezhetik közvetítői eljárás keretében.

Vitarendezési formák:

Területek: