A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól

Jogszabály forrása:

16/2014. (XII. 19.) IM rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

12-19-14

Releváns paragrafus(ok) száma:

81.§(1-2),(4); 82.§(1-2), 84.§ (1-2)

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

81. § (1) Büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő idézése alapján a bv. intézet az elítéltet a tárgyalásra, meghallgatásra, nyilvános ülésre az idézésben vagy az előállításra vonatkozó megkeresésben megjelölt helyre és időre előállítja.
(2) Ha az elítéltet több büntetőügyben egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróságot haladéktalanul értesíti a szállítás napjának és az érintet bíróságok megjelölésével a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása érdekében, és a továbbiakban az ott meghatározottak szerint jár el. Ha az elítéltet több büntetőügyben a bíróság, az ügyész vagy a közvetítő egy időpontra idézte, a bv. intézet a bíróságra állítja elő az elítéltet és erről haladéktalanul értesíti az ügyészt, illetve a közvetítőt.
82. § (1) A bírósághoz, az ügyészhez vagy a közvetítői eljárásra előállítást végrehajtó köteles tájékoztatást adni az elítélt rezsimbe és biztonsági kockázati besorolásáról, továbbá a bv. intézet által a fogvatartás biztonsága szempontjából jelentősnek tartott egyéb körülményekről.
(2) Ha az ügyben eljáró bíróság, ügyész vagy közvetítő az elítéltet az előállítást végző jelenléte nélkül kéri meghallgatni, azt az eljárást lefolytató bíróság, ügyész vagy közvetítő írásbeli rendelkezésére és saját felelősségére kell biztosítani.
84. § (1) Ha a bv. intézet az elítéltet egészségi állapota miatt nem tudja előállítani, erről a tényről a bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt haladéktalanul – indokolt esetben rövid úton is – értesíti.
(2) Ha büntetés-félbeszakítást engedélyeznek az elítélt részére, erről az eljáró bíróságot, az ügyészt, a büntetőügyben eljáró közvetítőt, illetve a közjegyzőt írásban értesíteni kell.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173213.291954

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közvetítőt az eljárás során megillető jogosítványokról szólnak a rendelkezések.');

Vitarendezési formák:

Területek:

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről

Jogszabály forrása:

8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet

Megjelenés:

2013.

Hatályba lépés:

2013-06-29

Releváns paragrafus(ok) száma:

11.§;16.§ a);16/A.§;16/B; §20.§ -23.§;32.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

 A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

11. § (1) Ha az ügyész, illetve a bíróság az ügy közvetítői eljárásra utalására vonatkozó döntésének a meghozatala előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el, a 7-10. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pártfogó felügyelő a szakmai ténymegállapítások keretében elsősorban az alábbiakat mutatja be:

a) a terhelt vállalja-e és képes-e a sértettnek (a közvetítői eljárás során tisztázandó módon és mértékben) a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátenni,

b) a sértett hajlandó-e elfogadni a terhelt jóvátételi szándékát,

c) a terhelt és a sértett is hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához,

d) a terhelt és a sértett kész-e együttműködni a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelővel a közvetítői megbeszélésen egyeztetendő, a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás létrehozásában.

(2) A szakmai ténymegállapítások alapján a pártfogó felügyelő javaslatot tesz az ügy közvetítői eljárásra utalására vagy annak mellőzésére.

(3) A közvetítői eljárásra utalást megelőző pártfogó felügyelői vélemény elkészítése során a közvetlen lakókörnyezet megtekintésétől el lehet tekinteni, de a terhelt, a sértett, illetve cselekvőképtelen sértett esetében törvényes képviselőjének meghallgatása nem mellőzhető.

 

16. § A környezettanulmány IV. része bemutatja, illetve értékeli

a) az esetleges korábbi és a folyamatban lévő megelőző pártfogás, illetve pártfogó felügyelet tapasztalatait,

 

16/A. § A környezettanulmány V. része bemutatja a gyermekkorú, a terhelt, illetve az eljárás alá vont fiatalkorú változás iránti motivációját, jóvátétellel, az ügy esetleges közvetítői eljárásra utalásával kapcsolatos véleményét, szándékát.

16/B. § (1) A környezettanulmány VI. része tartalmazza a feltárt adatokon és következtetéseken alapuló, a gyermekkorú, a terhelt, illetve a fiatalkorú bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének az 59. § (2) bekezdése szerinti háromfokú skála alapján történő megjelölését, illetve a kockázati besorolás indokolását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség magas foka esetén – ha a megelőző pártfogás elrendelését törvény nem zárja ki – a környezettanulmány VI. része tartalmazza a megelőző pártfogói feladatokat ellátó pártfogó felügyelővel (a továbbiakban: megelőző pártfogó felügyelő) történő személyes találkozás gyakoriságára, és a bűncselekménnyel vagy a szabálysértéssel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó, a megelőző pártfogás tartamára előírható magatartási szabályokra (a továbbiakban: magatartási szabályok) vonatkozó javaslatot, valamint azoknak az intézményeknek, személyeknek a megnevezését, akiknek a közreműködését a magatartási szabályok megvalósításához célszerű igénybe venni.

(3) Ha a terhelt (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettsége magas fokú és törvény a megelőző pártfogás elrendelését kizárja, a pártfogó felügyelő a környezettanulmány VI. részében a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggésbe hozható kockázati tényezők hatásának enyhítését célzó magatartási szabályokra javaslatot tehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség közepes foka esetén a pártfogó felügyelő – ha a megelőző pártfogás elrendelését nem javasolja – a veszélyeztetettség enyhítése céljából egyéb intézmények és személyek közreműködésére javaslatot tehet.

(5) A megelőző pártfogás tartamára javasolt magatartási szabályok körében előnyben kell részesíteni

a) a viselkedéskorrekciós, illetve kompetenciafejlesztésére irányuló csoportos vagy egyéni foglalkozások, különösen agresszióhelyettesítő tréning, szociális készségfejlesztő tréning, munkaerőpiaci tréning,

b) a közösségi jóvátételi, a sérelem okozását tudatosító programok, illetve a helyreállító technikák (konferenciamódszerek, mediáció, egyéb közösségi konfliktuskezelési technikák)

alkalmazását.

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

20. § (1) Ha az ügyész, szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a székhelye szerint illetékes kormányhivatalt közvetítői eljárás lefolytatása érdekében keresi meg, azt a kormányhivatal által kijelölt, közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő vagy közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

(2) Ha a közvetítői eljárásban résztvevő eljárás alá vont személy, illetve terhelt vagy sértett fiatalkorú, akkor a kormányhivatal – pártfogó felügyelő kijelölése esetén – lehetőség szerint fiatalkorúak ügyeit ellátó pártfogó felügyelőt jelöli ki.

(3)

21. § (1) A közvetítő a közvetítői eljárás kezdetén tájékozódik arról, hogy készült-e az ügyben pártfogó felügyelői vélemény, ha igen, akkor intézkedik annak beszerzéséről és szükség esetén konzultál az azt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(2) Ha a közvetítői eljárást a közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd folytatja le, és az ügyben korábban pártfogó felügyelői vélemény készült, akkor a kormányhivatal a közvetítői eljárás ügyiratainak megküldésével egyidejűleg a pártfogó felügyelői véleményt is továbbítja számára. A közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd szükség esetén konzultál a pártfogó felügyelői véleményt elkészítő pártfogó felügyelővel.

(3) Ha a szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás egyes kérdéseiről szóló 73/2013. (XII. 18.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése, illetve a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) 3. § (2) bekezdése alapján egy közvetítői eljárásban több közvetítő kijelölésére kerül sor, illetve, ha a kormánymegbízottal vagy a kormányhivatal valamennyi közvetítőjével szemben kizárási ok merül fel, akkor a területi illetékességtől eltérő kormányhivatal közvetítője is kijelölhető az illetékes kormánymegbízott megkeresése alapján.

22. § (1) Ha a közvetítői eljárás a Bkt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint fejeződik be, a megállapodás teljesítését – a (2) bekezdésben és a 41. §-ban foglalt kivétellel – a közvetítő ellenőrzi.

(2) Ha a megállapodásban foglaltak indokolják, akkor az ellenőrzésre

a) az illetékes kormányhivatal más pártfogó felügyelője vagy

b) az illetékes kormányhivataltól eltérő – elsősorban a terhelt vagy a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve a teljesítés helye szerinti – kormányhivatal pártfogó felügyelője jelölhető ki, amelyről az érintett kormányhivatal – a b) pontban meghatározott esetben megkeresésre – dönt.

(3) Ha az ellenőrzésért felelős közvetítő, illetve pártfogó felügyelő megállapítja, hogy a terhelt nem teljesít vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, tájékoztatja az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyészt, illetve bíróságot, és a tájékoztatás tényéről egyidejűleg értesíti a sértettet, a terheltet, továbbá képviselőjüket.

23. § (1) Közvetítői eljárás során felmerült költség a közvetítői eljárás megindításától annak befejezéséig a felek érdekkörében felmerült, igazolt, a tevékeny megbánást megalapozó megegyezés létrejöttéhez szükséges költség, így különösen:

a) a sértettnek, az eljárás alá vont személynek, illetve a terheltnek, ezek törvényes képviselőinek, illetve a Bkt. 7. § (3) bekezdésében meghatározott segítőinek készkiadása,

b) a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselőjének készkiadása és díja,

c) a kirendelt védő készkiadása és díja,

d) a tolmács költségtérítése és díja.

(2) Azokat a költségeket és díjakat, amelyeket a Bkt. 17. § (2) bekezdése, illetve a Szabs. tv. 82/K. § (2) bekezdése alapján az állam visel, a Hivatal fizeti meg.

(3) A közvetítői eljárás során felmerült azon költségekről, amelyeket a Hivatal fizet meg vagy előlegez, a közvetítő tételes költségjegyzéket vezet. A további költségeket a közvetítő feljegyzésben rögzíti. A közvetítő úti- és szállásköltségének megállapításánál a pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az R. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kirendelt védőnek a közvetítői eljárás során felmerült készkiadásait az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján a közvetítő állapítja meg.

(5) A közvetítői eljárás során felmerült, a Hivatal által fizetett vagy előlegezett költségeket a közvetítői eljárás befejezésekor a közvetítő a költségjegyzék lezárásával és összegzésével állapítja meg.

 

32. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő az ügyész vagy a bv. bíró indítványára, illetve a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére határoz. A határozat kézbesítésére a 30. § (3)-(6) és (8) bekezdése az irányadó.

(2) Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más kormányhivatal az illetékes, a kormányhivatal az ügy iratait annak a kormányhivatalnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az új munkahely működik.

(3) Más kormányhivatalhoz illetékességből történő áttétel esetén a pártfogó felügyelő 15 napon belül értesíti erről az elítélt korábbi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(4) Ha az új munkahely kijelölésére a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzését követő egy éven túl kerül sor, a pártfogó felügyelő új foglalkoztathatósági szakvélemény elkészítését kezdeményezi.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=161495.291951

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A pártfogói eljárásban lefolytatható közvetítői eljárás szabályairól.

Vitarendezési formák:

Területek:

A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről

Jogszabály forrása:

14/2014. (XII. 17.) IM rendelet

Megjelenés:

2014.

Hatályba lépés:

2014-12-17

Releváns paragrafus(ok) száma:

7.§ )3) cb); 8§(2); 20.§(2); 36.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A reintegrációs tiszt öt napon belül, a fogvatartott meghallgatása után

    c) az iratokat a fegyelmi jogkör gyakorlójának visszaküldi, ha

       cb) közvetítői eljárás lefolytatását tartja indokoltnak és ennek feltételei is fennállnak,

 

2) Ha a fegyelemsértés első fokú elbírálásáig a fogvatartott más fegyelemsértést is elkövet, valamennyi fegyelemsértést egy eljárásban kell elbírálni, és egy fegyelmi fenyítést kell kiszabni. Az egyesítést mellőzni lehet vagy az ügyeket el lehet különíteni, ha a fegyelemsértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont fogvatartottal szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatására utalták.

(2) A fegyelmi eljárást a felfüggesztés okának megszűnése után folytatni kell, kivéve a közvetítői eljárás eredményes befejezése esetén.

9. Közvetítői eljárás

36. § (1) A közvetítői eljárás más fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelmi cselekmény által kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy egy közvetítő, harmadik személy bevonásával a sértett és a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a fegyelemsértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont fogvatartott jövőbeni szabálykövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a másik fogvatartott sérelmére elkövetett fegyelemsértés esetén, a fegyelmi eljárás vagy a már jogerős fenyítés végrehajtásának felfüggesztése, illetve a 7. § szerinti eljárás megszüntetése mellett az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott a fegyelemsértés elkövetését beismerte,

b) a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott és a sértett a közvetítői eljáráshoz hozzájárult, és

c) a fegyelemsértés jellegére, a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott személyére tekintettel a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy a fenyítés végrehajtása mellőzhető.

(3) Büntetőeljárás gyanúját megalapozó, továbbá olyan fegyelemsértés esetén, amely miatt a sértett magánindítványt tett, közvetítői eljárás nem alkalmazható. Nem alkalmazható a közvetítő eljárás akkor sem, ha a fegyelmi eljárás alá vont fogvatartott vagy a sértett előzetes letartóztatásban lévő terhelt.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezésére kizárólag a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott jogosult. Valamelyik jogosult által előterjesztett kérelem esetén, haladéktalanul fel kell hívni a másik jogosultat a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattételre.

(5) A közvetítői eljárást írásban kell kezdeményezni és a hozzájárulásról is írásban kell nyilatkozni.

(6) A közvetítői eljárás

a) folyamatban lévő fegyelmi eljárás során az első fokú fegyelmi tárgyalásig,

b) a 7. § szerinti eljárás esetén a reintegrációs tiszti meghallgatáson,

c) a már kiszabott fenyítés végrehajtása során a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtás befejezéséig terjedő időszakban kezdeményezhető.

37. § (1) A közvetítői eljárásra irányuló kérelmet a fegyelmi ügy vizsgálója, illetve a 7. § szerinti eljárás vagy jogerős fegyelmi fenyítés esetén a reintegrációs tiszt javaslattal látja el, amely alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyet közvetítői eljárásra utalja, vagy a kérelmet elutasítja.

(2) A kérelem elutasítása esetén a fegyelmi eljárásra, valamint a fenyítés végrehajtására az általános szabályokat kell alkalmazni.

(3) A kérelmet minden esetben az érintett fegyelemsértéssel kapcsolatos fegyelmi eljárás során keletkezett dokumentumokhoz kell csatolni.

38. § (1) A közvetítői eljárás a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetítői eljárásra utaló döntése napján kezdődik. A fegyelmi jogkör gyakorlója közvetítői eljárásra utaló döntésében kijelöli a közvetítőt és szükség szerint rendelkezik a kiszabott fenyítés végrehajtásának felfüggesztéséről.

(2) Közvetítőként a bv. szervezet személyi állományának azon tagja jelölhető ki, aki helyreállító technikákat ismertető – húsz óra elméleti oktatást és negyven óra gyakorlatot tartalmazó – képzésen vett részt.

(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelményeknek megfelelően közreműködjön a fegyelmi eljárás alá vont és a sértett fogvatartott közötti megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben tisztelettel járjanak el.

(4) Nem lehet közvetítő az,

a) aki a fegyelmi ügyben, mint vizsgáló, fegyelmi jogkör gyakorló vagy a 7. § alkalmazásával érintett reintegrációs tiszt járt el, továbbá

b) aki a fegyelmi ügyben, mint tanú vesz vagy vett részt,

c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése bármilyen okból nem várható el.

(5) A vele szemben felmerült kizárási okot a kijelölt közvetítő azonnal köteles a fegyelmi jogkör gyakorlója felé bejelenteni. A kizárási okot a fogvatartott felek bármelyike bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállása esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója új közvetítőt jelöl ki, egyébként a kizárási indítványt elutasítja. A tárgyban hozott döntésig a közvetítő nem járhat el.

39. § (1) A sértett jogosult arra, hogy képviselőt hatalmazzon meg.

(2) Az eljárás alá vont fogvatartott védője, illetve a sértett képviselője a közvetítői eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A fegyelmi eljárásban adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(3) A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott indítványozhatja, hogy érdekében legfeljebb egy-egy, általa megjelölt fogvatartott a közvetítői megbeszélésen jelen legyen és felszólalhasson. A közvetítő az indítványt csak abban az esetben utasíthatja el, ha a fogvatartott jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

40. § (1) A közvetítői eljárást tizenöt napon belül kell lefolytatni.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a közvetítői eljárás határidejét legfeljebb egy alkalommal nyolc nappal – a közvetítő indítványára – meghosszabbíthatja.

41. § (1) A közvetítő az eljárás keretében közvetítői megbeszélést tart. A közvetítői megbeszélésre történő felhívásban a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat a közvetítő röviden tájékoztatja a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

(2) A közvetítői megbeszélést a közvetítő vezeti, aki meghatározza a közvetítői megbeszélés menetét, valamint a közvetítői megbeszélésen résztvevők felszólalásának rendjét.

(3) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megkérdezi a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, valamint a jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt elmagyarázza.

(4) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat meghallgatja. A közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartott az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(5) Ha a közvetítő a sértett és az eljárás alá vont fogvatartottat egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közli a közvetítői eljárásban részt vevő másik féllel azért, hogy a tájékoztatásban foglaltakat álláspontjuk kialakításánál figyelembe vehessék.

(6) Ha a tájékoztatást adó sértett úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható az eljárás alá vont fogvatartott tudomására, a korlátozással érintett körben az eljárás alá vont fogvatartott nem tájékoztatható. Ha a tájékoztatást adó eljárás alá vont fogvatartott úgy nyilatkozik, hogy a tájékoztatás vagy annak valamely része nem hozható a sértett tudomására, a korlátozással érintett körben a sértett nem tájékoztatható.

(7) A megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít, amely tartalmazza különösen

a) a részt vevő fogvatartottak nevét, nyilvántartási számát,

b) a fegyelmi eljárás ügyszámát,

c) a megbeszélés időpontját,

d) a megbeszélés menetét olyan részletességgel, hogy az eljárási szabályok, a jogok és kötelességek betartása követhető legyen,

e) annak tényét, hogy a közvetítői megbeszélésen létrejött-e megállapodás, továbbá

f) a közvetítő nevét, aláírását.

42. § (1) Megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont fogvatartott között a fegyelemsértéssel okozott kár, sérelem, a fegyelmi cselekmény káros következményeinek jóvátételében azonos álláspont alakult ki.

(2) A közvetítői eljárásban született megállapodás nem vonatkozhat pénzbeli jóvátételre.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a vállalt kötelezettség részletes szabályait, a teljesítés határidejét és a költségek viselését.

(4) A vállalt kötelezettség nem lehet ellentétes a jogszabályokkal, a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonságát nem sértheti vagy veszélyeztetheti.

(5) A megállapodásban a jóvátétel teljesítése csak olyan határidő mellett vállalható, amely eredménytelenség esetén is biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás vagy a fenyítés az általános elévülési határidőkön belül lefolytatható, illetve végrehajtható legyen.

(6) A megállapodást írásba kell foglalni, és azt mindkét félnek alá kell írnia. A sértett és az eljárás alá vont fogvatartottnak a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen kell megjelenniük.

(7) A megállapodás a közvetítői eljárás céljain túli joghatás kiváltására nem vehető igénybe, a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatok, keletkezett iratok más eljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.

(8) A megállapodást a közvetítő hagyja jóvá és annak tartalmáról tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját.

43. § (1) A jóváhagyott megállapodást a fegyelmi eljárás anyagai között kell nyilvántartani.

(2) A közvetítői eljárás tényét, a megállapodás rövid tartalmát a fogvatartotti nyilvántartásban feljegyzésként rögzíteni kell.

44. § (1) A megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítését az eljárás alá vont fogvatartott reintegrációs tisztje ellenőrzi.

(2) A közvetítői eljárás eredményesen fejeződik be, ha az eljárás alá vont fogvatartott a megállapodásban foglalt kötelezettségét teljesítette. Ha a sértett magatartása miatt hiúsul meg a teljesítés, a közvetítői eljárást eredményesen befejezettnek kell tekinteni.

(3) A közvetítői eljárás eredménytelenül, a körülmény felmerülésének időpontjában fejeződik be, ha

a) a sértett vagy az eljárás alá vont fogvatartott a hozzájárulását visszavonja,

b) a közvetítői megbeszélésen nem születik megállapodás, illetve a közvetítő azt nem hagyja jóvá, vagy

c) a megállapodásban foglalt jóvátételi kötelezettségét az eljárás alá vont fogvatartott nem teljesíti.

(4) A közvetítői eljárás eredményes vagy eredménytelen befejezésének tényét és időpontját rögzíteni kell a fogvatartotti nyilvántartásban.

(5) Eredményes közvetítői eljárás esetén az érintett cselekményre alapozott fegyelmi eljárást nem lehet elrendelni, a felfüggesztett fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, a jogerős fenyítés vagy annak még hátra lévő része végrehajtását meg kell szüntetni.

(6) Eredménytelen közvetítői eljárás esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatásáról, illetve a felfüggesztett fenyítés végrehajtásáról vagy annak folytatásáról. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a végrehajtás időtartamába.

45. § A közvetítői eljárás során felmerült költségeket az eljárás alá vont fogvatartott viseli, kivéve azokat, amelyek a sértett fogvatartott érdekkörében merültek fel.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=173094.286258

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A BV intézetben a fegyelmi eljárásban/helyett lehetőség van közvetítői eljárás lefolytatására is.

Vitarendezési formák:

Területek: