A közvetítői igazolványról

Jogszabály forrása:

17/2015. (VIII. 28.) IM rendelet

Megjelenés:

2015.

Hatályba lépés:

2015-10-01

Releváns paragrafus(ok) száma:

1.§– 10.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítő részére az 1. melléklet szerinti közvetítői igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.

(2) Az igazolvány ID/2 méretű, laminált fóliával fedett papírkártya, amely biztonsági okmányként kerül kibocsátásra.

(3) A közvetítő a névjegyzékbe vételi eljárás során, vagy új igazolványa kiállításához elektronikus úton, vagy papír alapon két darab felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet) küld meg a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére.

2. § (1) Az igazolvány a közvetítőnek közvetítői tevékenység végzésére való jogosultságát igazolja, és – a személyazonosság igazolását kivéve – hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat.

(2) Az igazolványt a közvetítő kizárólag a közvetítői tevékenysége során használhatja fel.

3. § (1) Az igazolványt a közvetítő köteles megőrizni és eljárása során magánál tartani. Az igazolványt a közvetítői tevékenységre való jogosultság igazolására az eljárásban résztvevő fél, vagy abban érintett személy kérésére fel kell mutatni.

(2) Az igazolvány másra át nem ruházható, letétbe nem helyezhető, biztosítékul nem adható és nem fogadható el.

4. § (1) Az igazolvány érvénytelenné válik, ha a közvetítőt törlik a közvetítői névjegyzékből, továbbá ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült (a továbbiakban együtt: érvénytelenség).

(2) Új igazolvány kiállítása céljából a közvetítő köteles az igazolvány érvénytelenné válását – a törlésből eredő érvénytelenség kivételével – haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni a miniszternek.

5. § Új igazolvány kiadását a miniszter hivatalból vagy írásbeli, postai vagy jogszabályban meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelemre teljesíti.

6. § (1) Az igazolványt be kell vonni, ha

a) a közvetítőt törlik a közvetítői névjegyzékből,

b) az igazolvány megrongálódott,

c) az igazolvány adataiban változás következett be, vagy

d) az elveszett, eltulajdonított igazolvány előkerült.

(2) Az igazolvány bevonásáról a miniszter – a közvetítő halála esetén történő törlés kivételével – döntést hoz, amelynek kézhezvételét követően a közvetítő köteles az igazolványt a döntésben megjelölt határidőn belül és módon visszaadni. A bevont igazolványt meg kell semmisíteni.

7. § A minisztérium

a) kiállítja az igazolványt, és azt a közvetítőnek a személyazonosság és az átvétel igazolása mellett átadja,

b) nyilvántartást vezet a kiállított igazolványokról,

c) ha új igazolvány kiadásának alapjául szolgáló körülmény bekövetkezéséről tudomást szerez hivatalból, egyébként a közvetítő bejelentése alapján gondoskodik az igazolvány bevonásáról és új igazolvány kiadásáról,

d) intézkedik az érvénytelen igazolvány sorszámának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről,

e) ellátja a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendeletben a biztonsági okmány kibocsátója részére előírt feladatokat.

8. § (1) Ez a rendelet 2015. október 1-jén lép hatályba.

9. § (1) E rendelet hatálybalépésekor a közvetítők igazolványáról szóló 2/2003. (III. 13.) IM rendelet alapján kiadott igazolványok érvényessége e rendelet szerinti érvénytelenné válásig, illetve bevonásig megmarad.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az 1. § (3) bekezdésében foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az arckép (igazolványkép) megküldésére a miniszter levélben szólítja fel a közvetítőt.

(3) A közvetítők e rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított igazolványait a miniszter 2017. március 31-ig bevonja, és az 1. melléklet szerinti igazolványra kicseréli. Ehhez a közvetítőknek elektronikus úton, vagy papír alapon két darab felismerésre alkalmas színes arcképet (igazolványképet) kell megküldeniük a minisztérium erről szóló írásbeli tájékoztatásának kézhezvételét követő 30 napon belül. A minisztérium az új igazolvány átvételének módjáról a közvetítőt írásban tájékoztatja.

10. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=177397.297682

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítő részére az 1. melléklet szerinti közvetítői igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.

Vitarendezési formák:

Területek:

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

Jogszabály forrása:

2006. évi CXXIII. törvény

Megjelenés:

2006.

Hatályba lépés:

01-01-07

Releváns paragrafus(ok) száma:

1-25.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A törvény hatálya
1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján az ügyész, illetőleg a bíróság közvetítői eljárásra utalt.
A közvetítői eljárás fogalma és célja
2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával – a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között – a terhelt tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre.
A közvetítő
3. § (1) A közvetítői eljárást a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel – pályázat útján – közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.
(2) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.
(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(4) A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek. Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat, illetve a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – az iratokat. A Be. 96. §-ának (2) bekezdése szerint kezelt azon adatok, amelyek nem a tanúként kihallgatott sértettre vonatkoznak, nem bocsáthatók a közvetítő rendelkezésére.
(5) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(6)7 A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
4. § (1) Közvetítőként nem járhat el,
a) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 459. § (1) bekezdés 14. pont],
b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
c) aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett részt,
d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,
e) az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,
f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(3) A kizárási okot a sértett, a terhelt, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.
5. § (1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz.
(2) A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki. A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett, a terhelt, valamint képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a büntetőeljárást a közvetítői eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.
(3) A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.
5/A. § Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,
a) az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodáson túl joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és ügyvédként annak ellenjegyzésére nem jogosult,
b) a büntetőeljárás folytatása, a közvetítői eljárást követő vádemelés elhalasztása, a polgári jogi igény érvényesítése, továbbá egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.
A közvetítői eljárás megindításának alapja
6. § A közvetítői eljárás
a) az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával [Be. 221/A. § (3) bek.], vagy
b) a bíróságnak a büntetőeljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzésével [Be. 266. § (3) bek. c) pont]
indul meg.
Az eljárás általános szabályai
7. § (1) A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(2) A sértett és a terhelt jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. A sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat. A büntető ügyben adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(3) A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy az általa megnevezett – legfeljebb két-két – személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegítheti.
(5) Ha a sértett diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személy, az ügyész, illetve a bíróság a 6. § a), illetve b) pontja szerinti határozat meghozatala előtt a külpolitikáért felelős miniszter útján szerzi be a sértett közvetítői eljárást megalapozó nyilatkozatát.
8. § (1) A közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú. Ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(2) Ha a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság elrendelte, hogy a tanúként kihallgatott sértett személyi adatait [Be. 85. § (2) bek.] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék, a Be. 96. §-ának rendelkezései a közvetítői eljárásban is irányadók.
(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók.
(4) Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyész vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről az ügyészt, illetőleg a bíróságot tájékoztatja.
A közvetítői megbeszélés kitűzése
9. § (1) A közvetítő a 6. § szerinti határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját.
(2) A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Ha a közvetítő indokoltnak tartja, ettől eltérően dönthet.
(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.
(4) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz.
10. § (1) Ha a sértett vagy a terhelt a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és a mulasztását nem igazolta, a közvetítő – szükség esetén a mulasztó megkeresésével – tisztázza a mulasztás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának – a hozzájárulás visszavonása miatt – nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.
(2) Ha a sértett vagy a terhelt az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3) Az idézésre, a kézbesítésre és a mulasztás igazolására a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni, hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható, rendbírság nem szabható ki, és elővezetés sem rendelhető el.
(4) Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a büntetőeljárást a közvetítői eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.
A közvetítői megbeszélés
11. § (1) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett és a terhelt személyazonosságát, és megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza.
(2) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.
(3) Ha a sértett és a terhelt meghallgatására egymás távollétében kerül sor, és lakóhelyük eltérő megyében van, az ügyben eljáró pártfogó felügyelői szolgálat vezetője megkereséssel élhet a lakóhely szerint illetékes más megye pártfogó felügyelői szolgálatához a meghallgatás lefolytatása érdekében.
(4) Ha a közvetítő a sértettet és a terheltet egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közölheti a közvetítői eljárásban részt vevő más sértettel, terhelttel, ezek képviselőjével, azért, hogy az így tájékoztatást kapó sértett vagy terhelt ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó sértett vagy terhelt akként nyilatkozik, hogy a tájékoztatás nem hozható más sértett, terhelt vagy képviselő tudomására.
(5) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, őt a közvetítő meghallgatja, és a terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárás jogának gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie.
(6) A sértettnek – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is – és a terheltnek, nem természetes személy sértett esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya, de a sértett, illetve a terhelt kérelmére a megbeszélést más időpontra kell kitűzni.
A feljegyzés
12. § (1) A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.
(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni
a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a terhelt nevét,
b) annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,
c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
d) az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a képviselők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét, valamint az első megjelenéskor a sértettnek és a terheltnek azt a lakcímét, ahonnan idézhető.
(3) A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.
A megállapodás
13. § (1) A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt,
b) az eljárás költségeit ki viseli.
(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
(4) A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött – az (1)–(3) bekezdésben írottaknak megfelelő – megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is – és a terhelt is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.
(5) A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését.
14. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(2) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.
(3) Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
A közvetítői eljárás befejezése
15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a) a megállapodás alapján, vagy a közvetítői eljárás megindítását megelőzően, de a megállapodásban jóváhagyott módon a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,
b) a terhelt a megállapodás alapján a kár megtérítését részletekben történő fizetéssel vagy egyéb módon nyújtandó jóvátétellel az első részlet tekintetében teljesítette, ha a megállapodás értelmében a teljesítés a felfüggesztés határidején belül nem fejeződhet be,
c) a terhelt a megállapodás alapján a részletekben történő fizetés vagy más módon nyújtandó jóvátétel utolsó részletét a felfüggesztés határidején belül teljesítette,
d) a sértett vagy a terhelt részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
e) a sértett vagy a terhelt haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
f) a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
g) a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
h) a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn,
i) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
(2) A megállapodás teljesítését a közvetítői eljárásban a közvetítő, azt követően a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi.
(3) Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, az eljáró közvetítő erről tájékoztatja az ügyészt, illetve a bíróságot.
A jelentés
16. § (1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak, s ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet, a terheltet és képviselőiket.
(2) A jelentés tartalmazza
a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a terhelt és a sértett nevét,
b) annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,
c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
d) a közvetítői eljárás eredményét, és
e) a közvetítő nevét.
(3) A közvetítői eljárás során rögzített személyes adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.
Költségek viselése
17. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem bűnügyi költség, azt eltérő megállapodás hiányában a terhelt viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket [meghatalmazott jogi képviselő, útiköltség, a 7. § (3) bekezdése szerint megnevezett személy költsége], kivéve, ha erről a sértett és a terhelt másképp állapodik meg.
(2) Ha a terhelt részére a bíróság, illetve az ügyész az ügy közvetítői eljárásra utalása előtt költségmentességet engedélyezett, a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a terhelt vagy a sértett hallássérült, beszédfogyatékos, vak, vagy a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során regionális vagy kisebbségi nyelvét használta. A közvetítői eljárás során – az eljárásban kötött eltérő megállapodás hiányában – minden egyéb, a sértettnél felmerült indokolt költséget az állam előlegez meg.

hatálybalépés
24. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit, valamint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit és díjazásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés
25. § Ez a törvény a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (2) bekezdésének és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.

Releváns honlap:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=104107.255914

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktust kezelje, a Be. által meghatározott feltételek fennállása esetén elősegítse a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrejöttét.

Vitarendezési formák:

Területek:

A jogi segítségnyújtásról

Jogszabály forrása:

2003. évi LXXX. törvény

Megjelenés:

2003.

Hatályba lépés:

04-01-04

Releváns paragrafus(ok) száma:

3.§ [1]bek.

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése,
e) közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
f) abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
g) bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége,
h) polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez kér segítséget,
i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség,
j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=75608.238768

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára létrehozott olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során. A támogatás a jogszabályban rögzített esetekben vehető igénybe (pl. perre kerülhet sor, közvetítésben vesz részt bűncselekmény elkövetője vagy elszenvedője, bírósági eljárásban vesz részt).

Vitarendezési formák:

Területek:

a büntető eljárásról

Jogszabály forrása:

1998. évi XIX. törvény

Megjelenés:

1998.

Hatályba lépés:

11-01-99

Releváns paragrafus(ok) száma:

221/A.§

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetve a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Amennyiben e bűncselekményekkel halmazatban a terhelt más bűncselekményt is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=34361.216577

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

Közvetítői eljárásra kerülhet sor a személy elleni, a közlekedési, illetve a vagyon elleni ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt. A gyanúsított vagy a sértett is indítványozhatja. A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között megállapodás jöjjön létre. A büntető ügyekben alkalmazott közvetítésre vonatkozó és a büntetőeljárást érintő szabályozás kialakítása az áldozatvédelmi politikában szemléletváltást biztosít, a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére és az állami kárenyhítésre irányul.

Vitarendezési formák:

Területek: