Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

Megjelenés:

Hatályba lépés:

Releváns paragrafus(ok) száma:

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL ÉS ELJÁRÁSAIRÓL SZÓLÓ EGYETÉRTÉS
A Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:
1. Cikk
hatókör és alkalmazás
1. A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni az Egyetértés 1. Függelékben felsorolt egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint folytatott viták esetén (a továbbiakban: idetartozó egyezmények). A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni a Tagok közötti, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Egyezmény (a továbbiakban a jelen Egyetértésben: WTO Egyezmény), illetve a jelen Egyetértés rendelkezései szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos konzultációkra és viták rendezésére is, elkülönítetten vagy a más idetartozó egyezményekkel együtt.
2. A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait az olyan különleges vagy kiegészítő vitarendezési szabályok vagy eljárások függvényében kell alkalmazni, amelyeket a jelen Egyetértéshez csatolt 2. Függelékben felsorolt, idetartozó egyezmények tartalmaznak. Amennyiben különbség van a jelen Egyetértés szerinti szabályok és eljárások, illetve a 2. Függelékben lefektetett különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások között, a 2. Függelékben foglalt különleges vagy kiegészítő szabályok és eljárások az irányadók. Olyan vitákban, amelyekre több mint egy idetartozó egyezmény szabályai és eljárásai vonatkoznak, ha ellentét áll fenn az ilyen felülvizsgálat alatt álló egyezmények különleges vagy kiegészítő szabályai és eljárásai között, és amennyiben a vitában részt vevő felek nem tudnak megállapodni a szabályokról és eljárásokról a vizsgálóbizottság létrehozásától számított 20 napon belül, a Vitarendezési Testület – melyről az 2. Cikk 1. pontja rendelkezik (a jelen Egyetértésben a továbbiakban: DSB) – Elnöke a vitákban részt vevő felekkel konzultálva határozza meg a követendő szabályokat és eljárásokat a bármely Tag által benyújtott kérelemtől számított 10 napon belül. Az Elnökre az az elv az irányadó, hogy ahol csak lehetséges, a különleges vagy kiegészítő szabályokat és eljárásokat kell használni, és a jelen Egyetértésben lefektetett szabályokat és eljárásokat olyan mértékig kell alkalmazni, ami szükséges a konfliktusok elkerüléséhez.
2. Cikk
Eljárás
1. Ezennel létrejön a Vitarendezési Testület, hogy ezeket a szabályokat és eljárásokat érvényesítse, valamint, kivéve, ha valamely idetartozó egyezmény erről másként rendelkezik, az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési rendelkezéseit is. Eszerint a DSB-nek felhatalmazása van vizsgálóbizottságok létrehozására, a vizsgálóbizottság, illetve a fellebbezési Testület jelentéseinek elfogadására, a határozatok és ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére, illetve az idetartozó egyezmények szerinti engedmények és egyéb kötelezettségek felfüggesztésének jóváhagyására. Az olyan idetartozó egyezményből adódó vitákat illetően, amely Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény, a Tag kifejezés csak azokra a Tagokra utal, amelyek aláírói a releváns Többoldalú Kereskedelmi Egyezménynek. Amennyiben a DSB intéz egy ilyen Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény szerinti vitarendezési eljárást, csak az ebben az Egyezményben részt vevő Tagok vehetnek részt a DSB-nek az adott vitával kapcsolatos döntésében vagy tevékenységében.
2. A DSB köteles a vonatkozó idetartozó egyezmények előírásait érintő vitákban bekövetkező bármilyen fejleményről tájékoztatni a WTO illetékes Tanácsait és Bizottságait.
3. A DSB a jelen Egyetértésben meghatározott időhatárokon belül szükség szerinti gyakorisággal ülésezve végzi tevékenységét.
4. Ahol a jelen Egyetértés szabályai és eljárása a DSB számára döntéshozatalt írnak elő, azt konszenzussal kell meghozni.
3. Cikk
Általános rendelkezések
1. A Tagok megerősítik, hogy betartják a GATT 1947 XXII. és XXIII. Cikke szerinti, ez idáig alkalmazott vitakezelés elveit, szabályait és eljárásait azoknak a jelen Egyetértésben rögzített finomításaival és módosításaival együtt.
2. A WTO vitarendezési rendszere központi elemet képez a multilaterális kereskedelmi rendszer biztonságának és kiszámíthatóságának biztosításában. A Tagok elismerik, hogy az az idetartozó egyezmények Tagjai jogainak és kötelezettségeinek védelmét szolgálja, és az egyezmények rendelkezéseit tisztázza a nemzetközi közjog értelmezésének szokásos szabályai szerint. A DSB ajánlásai és határozatai az idetartozó egyezményekben lefektetett jogokhoz és kötelezettségekhez sem hozzá nem tehetnek, sem el nem vehetnek azokból.
3. Rendkívül fontos az olyan helyzetek azonnali megoldása, amelyekben valamely Tag úgy ítéli meg, hogy az idetartozó egyezményekből közvetlenül vagy közvetve adódó előnyeit egy másik Tag intézkedései csökkentik, a WTO hatékony működése és a Tagok jogai és kötelezettségei közötti megfelelő egyensúly fenntartása szempontjából.
4. A DSB ajánlásai és határozatai arra irányulnak, hogy a problémára a jelen Egyetértésben és más idetartozó egyezményekben rögzített jogoknak és kötelezettségeknek megfelelő kielégítő megoldást találjon.
5. Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák minden megoldásának, beleértve a választottbírósági döntéseket is, összhangban kell állniuk ezen egyezményekkel, és sem az egyezményekből bármely Tag számára adódó előnyöket nem semmisíthetik meg, illetve nem csökkenthetik, sem nem gátolhatják ezen egyezmények bármely céljának elérését.
6. Az idetartozó egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint hivatalosan felvetett problémák kölcsönösen elfogadott megoldását a DSB-nek és az érintett Tanácsoknak és Bizottságoknak be kell jelenteni, ahol erre vonatkozóan bármely Tag bármely témát felvethet.
7. Valamely eljárás megindítása előtt a Tagnak meg kell ítélnie, hogy vajon az ezen eljárások szerinti kezdeményezés gyümölcsöző lesz-e. A vitarendezési mechanizmus célja, hogy a vitákra pozitív megoldást biztosítson. Egyértelműen a vitában részt vevő felek számára kölcsönösen elfogadható és az idetartozó egyezményekkel összhangban álló megoldásokat kell előnyben részesíteni. Kölcsönösen elfogadható megoldás hiányában a vitarendezési mechanizmus célja rendszerint, hogy biztosítsa az érintett intézkedések visszavonását, amennyiben úgy találják, hogy ezek nem állnak összhangban bármely idetartozó egyezmény rendelkezéseivel. A kompenzációs rendelkezéshez csak akkor lehet fordulni, ha az intézkedés azonnali visszavonása gyakorlatilag megvalósíthatatlan, illetve ideiglenes intézkedésként, az idetartozó egyezménnyel összhangban nem álló intézkedés visszavonásáig. A jelen Egyetértés a vitarendezési eljárást felhívó Tag számára végső lehetőségként az idetartozó egyezmények szerinti engedmények vagy más kötelezettségek diszkriminatív módon történő felfüggesztését teszi lehetővé a másik Taggal szemben, függően attól, hogy a DSB az ilyen intézkedést jóváhagyja-e.
8. Azokat az eseteket, amikor valamely idetartozó egyezmény alapján vállalt kötelezettség megsértése fennáll, azt előny hatálytalanítása vagy gyengítése prima facie esetének kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy rendszerint fennáll az a vélelem, hogy a szabályok megsértésének hátrányos kihatása van az olyan Tagokra, akik az érintett idetartozó egyezménynek részes felei, és ilyen esetekben annak a Tagnak kell megdöntenie a vélelmet, amely ellen a panaszt tették.
9. A jelen Egyetértés rendelkezései nem sértik a Tagok azon jogát, hogy az idetartozó egyezmények rendelkezéseinek hivatalos értelmezését keressék a WTO Egyezmény vagy egy olyan idetartozó egyezmény döntéshozatala révén, amely Többoldalú Kereskedelmi Egyezmény.
10. A Tagok egyetértenek, hogy a békéltetésre vonatkozó kéréseket, illetve a vitarendezési eljárások alkalmazását nem lehet peres eljárásnak szánni, vagy annak tekinteni, és amennyiben vita merül fel, minden Tag jóhiszeműen vesz részt az ilyen eljárásokban annak érdekében, hogy a vitát feloldják. A Tagok abban is egyetértenek, hogy a különálló ügyekben tett panaszokat és ellenpanaszokat nem lehet összekötni.
11. A jelen Egyetértést csak a WTO Egyezmény hatálybalépésekor vagy azt követően, az idetartozó egyezmények konzultációs rendelkezései szerint benyújtott új konzultációs kérések tekintetében lehet alkalmazni. Azon vitáknál, amelyeknél a konzultáció iránti kérést a GATT 1947 vagy az idetartozó egyezmények bármilyen más jogelőd egyezménye alapján nyújtották be még a WTO Egyezmény hatálybalépése előtt, a WTO Egyezmény hatálybalépését közvetlenül megelőzően érvényes releváns vitarendezési eljárásokat és szabályokat kell a továbbiakban is alkalmazni.
12. A 11. pont rendelkezései mellett, ha valamely fejlődő ország Tag nyújt be panaszt valamely idetartozó egyezmény alapján egy fejlett ország Tag ellen, a panasztevő fél jogosult a jelen Egyetértés 4., 5., 6. és 12. Cikkeiben foglalt rendelkezések alternatívájaként az 1966. április 5-i Határozat (BISD 14S/18) megfelelő rendelkezéseit meghivatkozni, kivéve, amikor a vizsgálóbizottság úgy ítéli meg, hogy az említett Határozat 7. pontjában elrendelt időkeret nem elegendő jelentésének elkészítéséhez, és a panasztevő fél egyetértésével ezt az időkeretet meghosszabbíthatja. Amennyiben különbség van a 4., 5., 6. és 12. Cikk szabályai és eljárásai, illetve a Határozat megfelelő szabályai és eljárásai között, az utóbbi az irányadó.
4. Cikk
Konzultációk
1. A Tagok megerősítik elhatározásukat, hogy erősítik és fejlesztik a Tagok által alkalmazott konzultációk és eljárások hatékonyságát.
2. Minden Tag vállalja, hogy jóindulatúan veszi figyelembe a valamely más Tag által az előző Tag területén hozott, a bármely idetartozó egyezmény működését befolyásoló intézkedéssel kapcsolatos kifogásait, és erre tekintettel megfelelő konzultációs lehetőséget biztosít.
3. Ha valamely idetartozó egyezmény alapján konzultációk iránti kérést nyújtanak be, az a Tag, amelyhez a kérést intézik, köteles, kivéve ha erről kölcsönösen másképpen állapodnak meg, a kérésre annak kézhezvételétől számított 10 napon belül válaszolni, és a konzultációkat a kérés kézhezvételétől számított nem több mint 30 napon belül jóhiszeműen megkezdeni azzal a céllal, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Amennyiben a Tag a kérés kézhezvételétől számított 10 napon belül nem válaszol, vagy a kérés kézhezvételétől számított 30 napon vagy más kölcsönösen egyeztetett időtartamon belül nem kezdi meg a konzultációkat, akkor a konzultációk megtartását kérő Tag közvetlenül kérheti vizsgálóbizottság felállítását.
4. A konzultációt kérő Tag köteles minden ilyen konzultáció iránti kérést a DSB-nek, illetve a releváns Tanácsoknak és Bizottságoknak bejelenteni. Minden konzultáció iránti kérést írásban kell benyújtani, együtt a kérés indokaival, ideértve a kérdéses intézkedések meghatározását és a panasz jogalapjának jelzését.
5. Az idetartozó egyezmény rendelkezései szerinti konzultációk során, mielőtt a jelen Egyetértés alapján további intézkedésekhez fordulnának, a Tagoknak meg kell kísérelniük az ügy kielégítő rendezését.
6. A konzultációk bizalmasak és nem sérthetik a Tagok jogait a további eljárások során.
7. Ha a konzultációk során a vitát a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem sikerül rendezni, a panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását. A panasztevő fél a 60 napos időszak alatt is kérheti a vizsgálóbizottság felállítását, ha a konzultáló felek közösen úgy ítélik meg, hogy a konzultációkban a vitát nem sikerül rendezni.
8. Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket is, a Tagok kötelesek a konzultációkat a kérés kézhezvételétől számított nem több mint 10 napon belül megkezdeni. Ha konzultációk során a vitát a kérés kézhezvételétől számított 20 nap alatt nem sikerült rendezni, a panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását.
9. Sürgősség esetén, ideértve a romlandó árut érintő ügyeket, a vitában részt vevő felek, vizsgálóbizottságok és a Fellebbezési Testület minden erőfeszítést köteles megtenni annak érdekében, hogy az eljárást a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítsák.
10. A konzultációk során a Tagoknak külön figyelemmel kell lenniük a fejlődő ország Tagok sajátos problémáira és érdekeire.
11. Amennyiben a konzultáló Tagok közé nem tartozó valamely Tag úgy véli, hogy a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, a GATS XXII. Cikk 1. pontja, vagy más idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései szerint tartott konzultációkhoz lényeges kereskedelmi érdeke fűződik, az ilyen Tag értesítheti a konzultáló Tagokat és a DSB-t arról a kívánságáról, hogy részt vehessen a konzultációban az említett Cikk szerinti konzultáció iránti kérés közreadásának napjától számított 10 napon belül. Az ilyen Tagot be kell vonni a konzultációkba, feltéve, hogy az a Tag, amelyhez a konzultáció iránti kérést címezték, egyetért, hogy a lényeges érdekre vonatkozó igény megalapozott. Ebben az esetben erről tájékoztatniuk kell a DSB-t. Ha a konzultációba irányuló bevonásra való kérést nem fogadják el, a kérelmező Tag szabadon döntheti el, hogy kér-e konzultációt a GATT 1994 XXII. Cikke 1. pontja, vagy XXIII. Cikke 1. pontja, vagy a GATS XXII. Cikk 1. pontja vagy XXIII. Cikk 1. pontja, vagy a többi idetartozó egyezmény megfelelő rendelkezései szerint.
5. Cikk
Jószolgálat, békéltetés és közvetítés
1. A jószolgálat, a békéltetés és a közvetítés olyan eljárások, amelyeket önkéntesen vállalnak, ha a vitában résztvevő felek ehhez hozzájárulnak.
2. A jószolgálati, békéltetési és közvetítő eljárások, különösen a vitában részt vevő felek által az eljárás során elfoglalt álláspontok, bizalmasan kezelendők és nem sérthetik egyik fél jogait sem az e rendelkezések szerinti további eljárásokban.
3. A vitában részt vevő bármely fél bármikor kérhet jószolgálatot, békéltetést vagy közvetítést. Ezek bármikor megkezdődhetnek és bármikor megszüntethetők. Amint a jószolgálati, békéltetési vagy közvetítési eljárásokat megszüntették, a panaszos fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását.
4. Amikor a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napon belül jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárást kezdenek meg, a panasztevő félnek legalább a konzultáció iránti kérés kézhezvételétől számított 60 napos időtartamot kell hagynia, mielőtt kérheti vizsgálóbizottság felállítását. A panasztevő fél kérheti vizsgálóbizottság felállítását e 60 napos időszakon belül is, ha a vitában részt vevő felek együttesen úgy vélik, hogy a jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárás nem tudja a vitát feloldani.
5. Ha a vitában részt vevő felek egyetértnek, a jószolgálati, békéltető vagy közvetítő eljárás folytatódhat, miközben a vizsgálóbizottsági eljárás folyamatban van.
6. A Vezérigazgató hivatalos minőségében felajánlhatja jószolgálati, békéltető vagy közvetítő tevékenységét azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a Tagoknak a vita rendezésében.
6. Cikk
Vizsgálóbizottságok létrehozása
1. Ha a panasztevő fél így kéri, vizsgálóbizottságot kell felállítani legkésőbb azon a DSB ülésen, amely azt az ülést követi, amelynek napirendjén először megjelent a kérés, kivéve, ha ezen az ülésen a DSB konszenzussal úgy dönt, hogy nem hoz létre vizsgálóbizottságot.
2. A vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó kérést írásban kell benyújtani. Ebben jelezni kell, hogy tartottak-e konzultációkat, meg kell határozni az érintett konkrét intézkedéseket, és rövid összegzést kell adni a panasz jogalapjáról, elegendő részletezettséggel ahhoz, hogy a problémát világosan bemutassák. Abban az esetben, ha a kérelmező nem a szokásos feladatmegjelöléssel kéri a vizsgálóbizottság létrehozását, az írásos kérelemben közölni kell a speciális feladatmeghatározás javasolt szövegét.
7. Cikk
A vizsgálóbizottságok feladatmeghatározása
1. A vizsgálóbizottságok feladatmeghatározása a következő, kivéve, ha a vitában részt vevő felek másképpen állapodnak meg a vizsgálóbizottság létrehozásától számított 20 napon belül:
,,[A vitában résztvevő felek által hivatkozott idetartozó egyezmény(ek) megnevezése] releváns rendelkezéseinek fényében megvizsgálni a (fél neve) által a … dokumentumban a DSB elé utalt ügyet és olyan ténymegállapításokat tenni, amelyek segítik a DSB-t ajánlásainak megtételében vagy az azon egyezmény(ek)ben lehetővé tett határozatok meghozatalában.””
2. A vizsgálóbizottságok kötelesek megvizsgálni a vitában részt vevő felek által hivatkozott bármely idetartozó egyezményben vagy egyezményekben lévő releváns rendelkezéseket.
3. Valamely vizsgálóbizottság felállításakor a DSB felhatalmazhatja annak Elnökét, hogy a vitákban részt vevő felekkel konzultálva állítsa össze a bizottság feladatmeghatározását az 1. pont rendelkezéseinek függvényében. Az így összeállított feladatmeghatározást meg kell küldeni minden Tagnak. Ha nem a szokásos feladatmeghatározásban állapodnak meg, bármely Tag élhet ezzel kapcsolatban felvetéssel a DSB-nél.
8. Cikk
A vizsgálóbizottságok összetétele
1. A vizsgálóbizottságok magasan képzett kormányzati és/vagy nem-kormányzati személyekből állnak, ideértve olyanokat, akik szolgáltak már vizsgálóbizottságban, vagy képviseltek ügyet előtte, képviseltek valamely Tagot vagy a GATT 1947 valamely szerződő felét, vagy képviselőként szolgáltak bármilyen idetartozó egyezmény, vagy annak jogelőd egyezménye Tanácsában és Bizottságában, vagy a Titkárságon, oktattak nemzetközi kereskedelmi jogot vagy politikát, vagy publikáltak ezen témakörökben, vagy szolgáltak mint valamely Tag vezető kereskedelempolitikai tisztségviselője.
2. A vizsgálóbizottságok tagjait úgy kell kiválasztani, hogy biztosítani lehessen a tagok függetlenségét, megfelelően sokrétű hátteret és a tapasztalatok széles skáláját.
3. Azon Tagok állampolgárai, amelyeknek a kormányai részt vesznek a vitában vagy abban harmadik felek a 10. Cikk 2. pontjának definíciója szerint, nem szolgálhatnak az adott vitával foglalkozó vizsgálóbizottságban, kivéve, ha a vitában részt vevő felek másképpen állapodnak meg.
4. Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vizsgálóbizottsági tagok kiválasztásában, a Titkárság összeállítja egy, az 1. pontban vázolt képesítésekkel rendelkező kormányzati és nem-kormányzati személyek indikatív listáját, amelyről a vizsgálóbizottsági tagok szükség szerint kiválaszthatók. Ez a lista magában foglalja az 1984. november 30-i nem-kormányzati vizsgálóbizottsági tagok listáját (BISD 31S/9), valamint más, az idetartozó egyezmények bármelyike alapján összeállított névsorokat és indikatív listákat, és megtartja a WTO Egyezmény hatálybalépésének idején e névsorokban vagy indikatív listákon szereplő személyek neveit. A Tagok időről időre javasolhatják kormányzati vagy nem-kormányzati személyek neveit az indikatív listára történő felvétel céljából, releváns információt adva a nemzetközi kereskedelemre, illetve az idetartozó egyezmények ágazataira vagy tárgyára vonatkozó tudásukról; ezeket a neveket a DSB jóváhagyásával fel kell venni a listára. A lista minden személynél megjelöli az illető ágazatokra vagy az idetartozó egyezmények tárgyára vonatkozó tapasztalatainak vagy szakértelmének konkrét területeit.
5. A vizsgálóbizottságok három tagból állnak, kivéve, ha a vitában részt vevő felek öt vizsgálóbizottsági tagból álló vizsgálóbizottságban állapodnak meg, a vizsgálóbizottság felállításától számított 10 napon belül. A Tagokat késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálóbizottság összetételéről.
6. A Titkárság tesz javaslatot a vitában részt vevő feleknek a vizsgálóbizottságba történő jelölésekre. A vitában részt vevő felek nem hozhatnak fel ellenvetést a jelölésekkel szemben, kivéve, ha erre kényszerítő okuk van.
7. Ha a vizsgálóbizottsági tagok tekintetében nem jön létre megállapodás a vizsgálóbizottság felállításától számított 20 napon belül, bármelyik fél kérésére a Vezérigazgató a DSB Elnökével, valamint a releváns Tanács vagy Bizottság Elnökével konzultálva határozza meg a vizsgálóbizottság összetételét olyan tagok kijelölésével, akiket a Vezérigazgató a legmegfelelőbbnek tart a vitában meghivatkozott idetartozó egyezmény vagy egyezmények esetleges releváns, különleges vagy kiegészítő szabályai vagy eljárásai szerint, a vitákban részt vevő felekkel folytatott konzultáció után. A DSB Elnöke köteles tájékoztatni a Tagokat az így kialakított vizsgálóbizottság összetételéről attól az időponttól számított nem később mint 10 napon belül, hogy az Elnök ilyen kérést kap.
8. A Tagok általános szabályként vállalják, hogy engedélyezik tisztségviselőik számára a vizsgálóbizottsági tagságot.
9. A vizsgálóbizottsági tagok egyéni minőségükben és nem mint kormányképviselők vagy bármely szervezet képviselői teljesítik szolgálatukat. A Tagok éppen ezért nem adhatnak nekik utasításokat és nem kísérelhetik meg, hogy őket mint egyéneket befolyásolják a vizsgálóbizottság előtt lévő üggyel kapcsolatban.
10. Amikor a vita egy fejlődő ország Tag és egy fejlett ország Tag között áll fenn, a vizsgálóbizottságba, ha a fejlődő ország Tag ezt kéri, legalább egy tagot egy fejlődő ország Tagból kell beválasztani.
11. A vizsgálóbizottsági tagok költségeit, ideértve az utazási költségeket és a napidíjat, a WTO költségvetéséből kell fedezni az Általános Tanács által elfogadott kritériumok szerint, a Költségvetési, Pénzügyi és Adminisztratív Bizottság ajánlásai alapján.
9. Cikk
Több panaszos esetén követendő eljárás
1. Amikor több mint egy Tag kéri vizsgálóbizottság felállítását ugyanazon ügyben, egyetlen vizsgálóbizottság állítható fel, hogy ezeket a panaszokat megvizsgálja, figyelembe véve az összes érintett Tag jogait. Amikor csak lehetséges, egyetlen vizsgálóbizottságot kell felállítani az ilyen panaszok kivizsgálására.
2. Az egyetlen vizsgálóbizottság köteles vizsgálódásait úgy megszervezni és ténymegállapításait a DSB-nek úgy bemutatni, hogy a vitában részt vevő felek azon jogai, amelyeket élvezhettek volna, ha külön-külön vizsgálóbizottságok vizsgálták volna a panaszokat, semmilyen módon se sérüljenek. Ha a vitában részt vevő felek egyike így kéri, a vizsgálóbizottság köteles külön jelentéseket benyújtani a kérdéses vitáról. Az egyes panasztevők által benyújtott írásos előterjesztéseket a többi panasztevőnek is rendelkezésére kell bocsátani, és minden egyes panasztevő jogosult, hogy jelen legyen, amikor a többi panasztevő bármelyike nézeteit a vizsgálóbizottság előtt ismerteti.
3. Ha egynél több vizsgálóbizottságot hoznak létre az ugyanazon ügyre vonatkozó panaszok megvizsgálásához, a lehető legnagyobb mértékig ugyanazon tagokat kell megválasztani az egyes különálló vizsgálóbizottságokba, és az ilyen viták során a vizsgálóbizottsági eljárások ütemezését össze kell hangolni.
10. Cikk
harmadik felek
1. A vitában részt vevő felek és a kérdéses idetartozó egyezményben részt vevő más Tagok érdekeit teljeskörűen figyelembe kell venni a vizsgálóbizottsági eljárás során.
2. Bármely olyan Tag, amelynek lényeges érdeke fűződik a vizsgálóbizottság előtt lévő ügyhöz, és amelyik érdekeltségéről a DSB-t értesítette (a továbbiakban a jelen Egyetértésben: harmadik fél) lehetőséget kell hogy kapjon, hogy a vizsgálóbizottság meghallgassa, illetve, hogy a vizsgálóbizottságnak írásos előterjesztéseket nyújtson be. Ezeket az előterjesztéseket a vitában részt vevő feleknek is át kell adni, és azokat a vizsgálóbizottság jelentésében tükrözni kell.
3. A harmadik felek a vitában részt vevő felek előterjesztéseit a vizsgálóbizottság első üléseire megkapják.
4. Ha egy harmadik fél úgy véli, hogy valamely intézkedés, amely már vizsgálóbizottsági eljárás tárgya, a neki bármilyen idetartozó egyezmény alapján járó előnyöket megsemmisíti vagy gyengíti, az ilyen Tag a jelen Egyetértés szerinti rendes vitarendezési eljáráshoz fordulhat. Az ilyen vitát, hacsak lehetséges, az eredeti vizsgálóbizottság elé kell utalni.
11. Cikk
A vizsgálóbizottságok funkciója
A vizsgálóbizottságok funkciója, hogy segítséget nyújtson a DSB-nek a jelen Egyetértés, illetve az idetartozó egyezmények szerinti feladatainak ellátásában. Ennek megfelelően a vizsgálóbizottságnak tárgyilagosan fel kell mérnie az előtte lévő ügyet, ideértve a tényállás objektív megállapítását, valamint a releváns idetartozó egyezmények alkalmazhatóságát, illetve az azokkal való összhangot, és olyan további ténymegállapításokat kell tennie, amely segítséget nyújt a DSB-nek az idetartozó egyezményekben elrendelt ajánlásai vagy határozatai meghozatalában. A vizsgálóbizottságoknak rendszeresen kell a vitában résztvevő felekkel konzultálniuk, és elegendő lehetőséget kell nekik adniuk, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást alakítsanak ki.
12. Cikk
A vizsgálóbizottsági eljárások
1. A vizsgálóbizottságok a 3. Függelékben lefektetett munkarendet követik, kivéve, ha a vizsgálóbizottság a vitában részt vevő felekkel történt konzultáció után másképp dönt.
2. A vizsgálóbizottsági eljárásoknak megfelelően rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy biztosíthassák a vizsgálóbizottsági jelentések magas színvonalát anélkül, hogy a vizsgálóbizottsági eljárást szükségtelenül késleltetnék.
3. A vitában részt vevő felekkel folytatott konzultáció után a vizsgálóbizottsági tagok, amint ez gyakorlatilag megvalósítható, és ahol csak lehetséges, attól számított egy héten belül, hogy megállapodás született a vizsgálóbizottság összetételéről, illetve annak feladatmeghatározásáról, rögzítik a vizsgálóbizottsági eljárás időrendjét, figyelembe véve a 4. Cikk 9. pontjának rendelkezéseit, amennyiben azok relevánsak.
4. A vizsgálóbizottsági eljárás időrendjének meghatározásánál a vizsgálóbizottság elegendő időt ad a vitában részt vevő feleknek, hogy előterjesztéseiket elkészíthessék.
5. A vizsgálóbizottságoknak pontos határidőket kell szabniuk a felek által benyújtandó írásos előterjesztésekre, és a feleknek ezeket a határidőket tiszteletben kell tartaniuk.
6. A vitában részt vevő egyes felek írásos előterjesztéseiket a Titkárságon helyezik letétbe abból a célból, hogy az azonnal továbbítsa azokat a vizsgálóbizottságnak, illetve a vitában részt vevő másik félnek vagy feleknek. A panasztevő félnek a válaszadó fél első előterjesztése előtt kell benyújtania saját első előterjesztését, kivéve, ha a vizsgálóbizottság a 3. pontban hivatkozott időrend rögzítése során úgy dönt a vitában részt vevő felekkel folytatott konzultáció után, hogy a felek első előterjesztéseiket egyidejűleg nyújtsák be. Ha az első előterjesztések letétbe helyezésének egymást követően kell történnie, a vizsgálóbizottság szigorú határidőt állapít meg a válaszadó fél előterjesztésének benyújtására. Minden ezután következő írásos előterjesztést egyidejűleg kell benyújtani.
7. Ha a vitában részt vevő felek nem tudtak kölcsönösen kielégítő megoldást kialakítani, a vizsgálóbizottság írásos jelentés formájában nyújtja be ténymegállapításait a DSB-nek. Ilyen esetekben a vizsgálóbizottság jelentése közli a tényállást, a releváns rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint az általa beterjesztett ténymegállapítások és ajánlások alapvető indokait. Amikor a vitában részt vevő felek az ügy rendezésére megoldást találtak, a vizsgálóbizottság jelentése az eset rövid leírására és annak bejelentésére szorítkozik, hogy megoldást találtak.
8. Az eljárások hatékonyabbá tételének érdekében az az időszak, melynek során a vizsgálóbizottság elvégzi vizsgálódásait, attól az időponttól, amikor a vizsgálóbizottság összetételében és feladatkörének megállapításában egyetértés születik, a zárójelentésnek a vitában részt vevő feleknek történő kibocsátásáig általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Sürgős esetekben, ideértve a romlandó árukra vonatkozókat, a vizsgálóbizottság igyekszik jelentését a vitában részt vevő feleknek 3 hónapon belül kibocsátani.
9. Amikor a vizsgálóbizottság úgy véli, hogy nem tudja jelentését 6 hónapon belül vagy sürgősségi eseteken 3 hónapon belül kibocsátani, köteles erről a DSB-t írásban tájékoztatni, a késedelem indokaival, valamint annak az időszaknak a becslésével együtt, amelyen belül kiadja jelentését. A vizsgálóbizottság felállításától a jelentésnek a Tagoknak történő kiküldéséig eltelő időszak egyetlen esetben sem haladhatja meg a 9 hónapot.
10. A valamely fejlődő ország Tag által hozott intézkedéssel kapcsolatos konzultációk során a felek megállapodhatnak, hogy a 4. Cikk 7. és 8. pontjaiban lefektetett időtartamokat meghosszabbítják. Ha a releváns időtartam elteltével a konzultáló felek nem tudnak megállapodni a konzultációk lezárásában, a DSB Elnöke dönti el a felekkel való konzultáció után, hogy a releváns időtartamot meghosszabbítsa-e, és ha igen, mennyivel. Ezenkívül valamely fejlődő ország Tag elleni panasz vizsgálatakor a vizsgálóbizottságnak elegendő időt kell adnia a fejlődő ország Tagnak, hogy érvelését előkészítse és bemutassa. A 20. Cikk 1. pontjának és a 21. Cikk 4. pontjának rendelkezéseit a jelen pont szerinti semmilyen cselekmény sem befolyásolja.
11. Ahol a felek egyike vagy közülük többen fejlődő ország Tagok, a vizsgálóbizottság jelentésében kifejezetten ismertetni kell, hogy milyen formában vették figyelembe az idetartozó egyezmények részét képező, a fejlődő ország Tagoknak megkülönböztetett és kedvezményesebb elbánást nyújtó releváns rendelkezéseket, amelyeket a fejlődő ország Tag a vitarendezési eljárás során felvetett.
12. A vizsgálóbizottság a panasztevő Tag kérésére bármikor, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti munkáját. Ilyen felfüggesztés esetén a jelen Cikk 8. és 9. pontjaiban, a 20. Cikk 1. pontjában, valamint a 21. Cikk 4. pontjában lefektetett határidőket annyi idővel kell meghosszabbítani, amennyire a munkát felfüggesztették. Ha a bizottság munkáját több mint 12 hónapra függesztették fel, a vizsgálóbizottság felállítására vonatkozó felhatalmazás hatályát veszti.
13. Cikk
Az információkérés joga
1. Minden vizsgálóbizottság jogosult információt és technikai tanácsot kérni bármely, általa helyénvalónak ítélt egyéntől vagy testülettől. Azonban mielőtt valamely Tag fennhatósága alá tartozó bármely egyéntől vagy testülettől ilyen információt vagy tanácsot kérne, a vizsgálóbizottság köteles az adott Tag hatóságait tájékoztatni. A Tagnak azonnal és teljeskörűen kell válaszolnia a vizsgálóbizottság ilyen információra vonatkozó bármely kérésére, ahogyan azt a vizsgálóbizottság szükségesnek és helyénvalónak tartja. Az átadott bizalmas információt a Tag fennhatósága alá tartozó információt nyújtó egyén, testület vagy hatóságok hivatalos felhatalmazása nélkül nem lehet kiszolgáltatni.
2. A vizsgálóbizottságok bármely releváns forrásból kérhetnek információt, és konzultálhatnak szakértőkkel, hogy az ügy bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban megismerjék a véleményüket. A vitában részt vevő valamely fél által felvetett tudományos vagy más technikai üggyel kapcsolatos ténykérdés tekintetében a vizsgálóbizottság kérheti egy szakértői felülvizsgáló csoport írásos tanácsadói jelentését. Az ilyen csoport létrehozására és annak eljárásaira vonatkozó szabályokat a 4. Függelék tartalmazza.
14. Cikk
bizalmas kezelés
1. A vizsgálóbizottság mérlegelései bizalmasak.
2. A vizsgálóbizottság jelentéseit a vitában részt vevő felek jelenléte nélkül az átadott információ és az állásfoglalások fényében kell elkészíteni.
3. A vizsgálóbizottsági jelentésben az egyes tagok véleménye névtelenül jelenik meg.
15. Cikk
Időközi felülvizsgálati szakasz
1. Az egymással szembenálló előterjesztések és szóbeli érvelések figyelembevételét követően a vizsgálóbizottság átadja jelentéstervezetének leíró (tényekre és érvekre vonatkozó) részét a feleknek megvitatásra. A vizsgálóbizottság által megállapított időn belül a felek írásban adják át megjegyzéseiket.
2. A felek megjegyzéseinek beérkezési határidejét követően a vizsgálóbizottság a leíró és a bizottság megállapításait és következtetéseit egyaránt tartalmazó időközi jelentést készít a felek részére. A vizsgálóbizottság által megállapított határidőn belül bármely fél írásos kérést nyújthat be a vizsgálóbizottságnak, hogy még a zárójelentés Tagoknak való megküldése előtt vizsgálja felül az időközi jelentés meghatározott szempontjait. Bármely fél kérésére a vizsgálóbizottság további ülést tart a felekkel az írásos megjegyzésekben felvetett témákról. Ha a megjegyzések megtételére szánt időszak alatt nem érkezik egyik féltől sem észrevétel, az időközi jelentést kell a vizsgálóbizottság zárójelentésének tekinteni, és azonnal továbbítani a Tagoknak.
3. A vizsgálóbizottsági zárójelentés megállapításainak magukba

Releváns honlap:

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A VITARENDEZÉS SZABÁLYAIRÓL ÉS ELJÁRÁSAIRÓL SZÓLÓ EGYETÉRTÉSA Tagok ezennel az alábbiakban állapodnak meg:1. Cikkhatókör és alkalmazás1. A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni az Egyetértés 1. Függelékben felsorolt egyezmények konzultációs és vitarendezési szabályai és eljárásai szerint folytatott viták esetén (a továbbiakban: idetartozó egyezmények). A jelen Egyetértés szabályait és eljárásait kell alkalmazni a Tagok közötti, … Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről bővebben...

Vitarendezési formák:

Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

Jogszabály forrása:

1998. évi IX. törvény

Megjelenés:

1998.

Hatályba lépés:

03-15-98

Releváns paragrafus(ok) száma:

V. cikk

Releváns paragrafus(ok) tartalma:

Kapcsolatok más szervezetekkel
1. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hoz létre a hatékony együttműködésre más olyan kormányközi szervezetekkel, amelyek feladatai kapcsolatosak a WTO feladataival.
2. Az Általános Tanács megfelelő megegyezéseket hozhat létre konzultációra és együttműködésre olyan nem-kormányzati szervezetekkel, amelyek a WTO-val kapcsolatos ügyekben érdekeltek.

Releváns honlap:

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=34049.53657

Releváns paragrafus(ok) összefoglalója:

A Kereskedelmi Világszervezet keretein belül a jószolgálat, a békéltetés és a közvetítés olyan eljárások, amelyeket önkéntesen vállalnak, ha a vitában résztvevő felek ehhez hozzájárulnak.
A jószolgálati, békéltetési és közvetítő eljárások, különösen a vitában részt vevő felek által az eljárás során elfoglalt álláspontok, bizalmasan kezelendők és nem sérthetik egyik fél jogait sem az e rendelkezések szerinti további eljárásokban.
A vitában részt vevő bármely fél bármikor kérhet jószolgálatot, békéltetést vagy közvetítést.
');

Vitarendezési formák:

Területek: